Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2008. 12. 10.

Gesztenyés bableves

Szeretem a gesztenyét. Csak úgy magában - sütve, de különösen sós ételekben. Furcsa módon édességekben nem, a gesztenyepürével ki lehet üldözni a világból.
Gyűjtöm a gesztenyés recepteket, ezért is örültem meg, amikor ősszel egy könyvvásáron ráakadtam a Gesztenyéskönyvre potom 400! (azaz négyszáz forintért). Már többször főztem belőle, most a gesztenyés bablevest próbáltam ki - Csík János receptjét. Igazi téli leves, azonban vacsorára nem ajánlom.

Hozzávalók
  • 25 dkg beáztatott szárazbab
  • 1 fej vöröshagyma
  • 1 db sárgarépa
  • 1 db fehérrépa
  • 15 dkg főtt, hámozott gesztenye
  • 15 dkg füstölt hús vagy kolbász
  • 1 dl tejföl
  • 1 evőkanál liszt
  • 2 db babérlevél
  • 1 gerezd reszelt fokhagyma
  • 1 teáskanál pirospaprika
A beáztatott babot az egészben hagyott hagymával, a fokhagymával, a babérlevelekkel és a füstölt hússal együtt annyi enyhén sós vízzel öntöttem fel, amennyi bőven ellepi. A már majdnem puha babhoz adtam a feldarabolt zöldségeket és az utolsó percekben a gesztenyét. Mazochisták maguk készíthetik elő a gesztenyét, pl. Chili&Vanilia módszerével, én azonban fagyasztott gesztenyét tettem bele.
Amennyiben nem füstölt hússal, hanem kolbásszal főzzük, az is most kerül bele. Rántás helyett tejfölös, pirospaprikás habarással sűrítettem, amivel még néhány percig főztem.



Nincsenek megjegyzések: