Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 01. 29.

Hagymás zsemle

Az alábbi recept a Házi kenyerek és péksütemények című nagyszerű könyvből származik. Csak néhány apróságon változtattam, fehér tönkölyliszt helyett teljeskiőrlésűt választottam (így több vizet igényelt), valamint a 16 Barbie-zsemle helyett 8 normál méretű zsemlét formáztam a tésztából.



Hozzávalók
  • 25 dkg finom búzaliszt
  • 25 dkg teljeskiőrlésű tönkölyliszt
  • 5 g szárított élesztő
  • 1 kiskanál cukor
  • 3 dl langyos víz

  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 10 dkg baconszalonna
  • 2 dkg zsír
  • a tetejére köménymag (elmaradhat)
A kis kockákra vágott bacont a zsírban kisütöm. A pörcöt félreteszem és a maradék zsiradékban az apróra vágott hagymaféléket megpirítom, kihűtöm. A többi hozzávalót összegyúrom és meleg helyen megkelesztem. Beledolgozom a szalonnapörcöt és a sült hagymát a zsírral együtt. A tésztából 8 hosszúkás zsömlét formázok, hosszában bevágom és még fél órát kelni hagyom. Addig előmelegítem a légkeveréses sütőt 180 fokra (hagyományos sütőt 200 fokra), majd 20 perc alatt megsütöm.



A tetejére kerülhet egész köménymag is. Ekkor sütés előtt kenjük meg a tetejét tojással vagy egyszerűen vízzel és szórjuk rá a magokat.

2010. 01. 27.

Vaníliamártás



A klasszikus vaníliamártás nem tartalmaz lisztet, sem egyéb sűrítőanyagot, csak a tojássárgája sűríti be. Általában lehűtve tálaljuk, de előfordul, hogy melegen vagy langyosan fogyasztjuk. Ennek megfelelően adagoljuk hozzá a tejet készítése során. A melegen tálalt mártásba kevesebb tej kerül, így nem lesz folyós, a hidegbe tehetünk több tejet, mert a hűlése közben besűrűsödik. Természetesen a cukor mennyisége is igazodik ehhez: kevesebb tej = kevesebb cukor.




Hozzávalók
  • 4 vagy 5 dl tej
  • 6 tojássárgája
  • 10 vagy 12 dkg cukor
  • 1 rúd vanília kikapart magjai vagy helyette vaníliakivonat
A hozzávalókat jól elkeverem és takaréklángon kevergetve besűrítem. Amennyiben hidegen tálalom, hűlése közben néhányszor megkeverem, nehogy megbőrösödjön a teteje (nem szoktam rá folpackot teríteni).


2010. 01. 25.

A Balkán ízei és a Rozsata puding

Kern Ágnes volt az első magyar gasztroblogger, aki szakácskönyvet írt. Az ételek és életek - Rendhagyó szabadkai szakácskönyv után 2007-ben jelent meg A Balkán ízei című kötete.



Szerencsés dolog, amikor az irodalom és a fakanál találkozik, én legalábbis nagyon szeretem az olyan könyveket, amelyek nem csak az ínynek kedvesek, de a léleknek is. Ági A Balkán ízeiben még csak megcsillantja novellaírói vénáját (szemben a mostanában megjelent novelláskötetével, Az almárium, a vánkos és a baracklekvárral), ételekhez kapcsolódó történetei mellett receptjei dominálnak - elvégre szakácskönyvről van szó.

A Balkán ízei borítója visszafogottságával kitűnik a mostani szakácskönyvek halmazából. A könyvet mérete miatt is jó kézbe venni, kényelmesen lehet akár ágyban is olvasni, ellentétben néhány szakácskönyvvel, amelyek súlyuknál fogva akár emberi élet kioltására is alkalmasak. Fűzése lehetővé teszi, hogy a konyhában, főzés közben is használjuk, nem fog idő előtt becsukódni, ellapozódni. A receptek a fogások sorrendjében következnek, kezdve a mezevel az édességekig bezáróan, színes csíkokkal is megjelölve, ami végigfutva az oldalon a papír élén is megjelenik, megkönnyítve ezzel a keresést (természetesen a hagyományos regisztert is használhatjuk erre a célra).

A Balkán konyháját kevéssé ismerem, ismereteim leginkább a görög és török konyhára korlátozódnak. Most azonban ezek mellett bepillantást nyerhettem a szerb, horvát, bosnyák és bolgár ízekbe is. Kívülállóként nekem különbségek helyett inkább az azonosságok tűntek fel, alapanyagokban és elkészítési módokban is. A Balkán-félsziget történelmét elnézve ez egyáltalán nem meglepő.

Aki kíváncsi arra, hogy milyen étel a banyica, a proja, a kavurma, a tulumba vagy akár a kadaif, megtudhatja e könyvből! Ezek mellett még sok érdekességről olvashatunk, például a titokzatos zelje növényről is, (ami igen felkeltette az érdeklődésemet) de kiderül, hogy miért sütik a nyulat kaptafában vagy mitől ájult el az imám.

Kipróbálásra egy édességet választottam, a Rozsata pudingot. Ezt a pudingot hagyományosan a dalmát esküvőkön szolgálták fel az ifjú párnak.




Hozzávalók
  • 6 tojás
  • 6 + 6 evőkanál cukor
  • 6 dl tej
  • 1 citrom reszelt héja
  • 2 evőkanál rum
A hozzávalókat 6 evőkanál cukor kivételével összekevertem. A maradék 6 evőkanál cukorból karamellt készítettem: kis edényben barnulásig olvasztottam a cukrot. A karamellt egy fém pie formába (eredetileg egy lapos, hullámos szélű cseréptálba kellene) csorgattam és ráöntöttem a tojásos keveréket. A formát vízzel töltött tepsibe tettem, úgy, hogy a víz a forma magasságának a feléig ért (így nem nem fröcskölt a víz a pudingba) és 180 fokra előmelegített sütőben 50-60 percig, a puding megszilárdulásáig sütöttem. Teljes lehűtése után kiborítottam a formából.

2010. 01. 24.

VKF! XXXI. Töltött laska avagy a palóc burrito



Garffyka aktuális VKF! kiírása a maradékok újrahasznosítására biztat minket. Az idősebb korosztályokat még úgy nevelték, hogy ételt nem dobunk ki. Természetes volt, hogy a maradékot a következő étkezésnél fogyasztották el, például a vacsora maradékát reggelire. Persze, akkoriban még híre-hamva sem volt a reggelizőpelyheknek, felvágottaknak. Az is általános volt, hogy több napra főztek előre és ugyanazt az ételt ették napokig. Bizonyos ételeknek jót is tesz a többszöri melegítés, pl. töltött káposzta. Manapság újra aktuális, hogy ésszerűen osszuk be a konyhapénzt, de igényeink megváltoztak, szeretjük a változatosságot. Sokszor nem gondolunk rá, hogy éppen maradékot használunk fel egy adott ételhez, csak tesszük a dolgunkat. Ezért is jó ötlet ez a mostani téma.

A laska vagy krumplilángos - ki hogy ismeri, gyerekkoromban gyakran volt az ebéd péntekenként a nudli vagy a krumplis derelye mellett. Ugyanabból a krumplis tésztából készült, mint a nudli és a sparhelt (nálunk a rezsó) lapján sütötték. A kisült laskákat olvasztott zsírral megkenték és ki sósan, ki cukrozva fogyasztotta.

Én kicsit eltérek a hagyományoktól, szeretem töltve is enni. Erre a mostani változatra tényleg illik a maradékból maradéktalanul szlogen, hiszen a laska nem héjában főzött krumpliból, hanem maradék krumplipüréből készült, a tölteléke pedig a szintén maradék sült oldalasból.




A krumplipüréhez annyi lisztet adtam, hogy könnyen formázható, de azért lágy tésztát kapjak. Tojásnyi darabokra szaggattam, lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam és forró, száraz (!) palacsintasütőben megsütöttem.




Addig kell sütni mindkét oldalát, amíg barna foltok jelennek meg rajta. Sülés közben felfúvódik, de később lelapul a laska.



Tölteléke tetszés szerinti lehet, a mostani aktuális kínálat kicsontozott, cafatokra szedett sült hús volt (oldalas), jégsaláta, lilahagyma és chili társaságában. Minden maradék. Túl sok tölteléket azért ne tegyünk a laskákba, különben nem tudjuk feltekerni rendesen és kipotyog a lényeg. A végeredmény a töltött laska, amolyan palóc burrito...




2010. 01. 22.

Ismét könyvekről

Messzenéző Minyon hívott játékra, arra kíváncsi, milyen viszony fűz a könyvekhez. Azt hiszem, nem árulok el vele titkot, hogy rajongok a könyvekért, de erről már sokszor írtam, így lássuk a kérdéseket:

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?

Hirtelen nem jut eszembe semmi, bár volt bőven belőle. Általában nem kínzom magam, ha nem tetszik a könyv, nem olvasom végig.

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?

Gerald Durrelltől a Családom és egyéb állatfajták. 14 éves koromban olvastam először és már azóta is néhányszor.

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?

Stephen Kingtől A ragyogást akkor olvastam, amikor egy erdei vadászházban éltem, 20 km-re a lakott területektől.

4. Mit használsz könyvjelzőnek?

Semmit. Sokszor - halálos bűn! - egyszerűen kinyitva lefordítom.

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?

Bármikor, amikor időm van rá, de leggyakrabban este. Vonatozás vagy várakozás közben, ahogy alkalom adódik rá.

6. Mi volt az első könyved, amit olvastál?

Olyan régen volt, hogy már nem emlékszem.

7. Puha kötésű vagy kemény fedeles? (Úgy általában, nem az előző kérdéshez kapcsolódik.)

Teljesen mindegy.

8. Mit olvasol most?

Nehéz lenne felsorolni, egyszerre mindig több könyvet olvasok. A lakásban mindenfelé könyvkupacok vannak, az ágyam mellett, a konyhaasztalon, nappaliban, nyáron a verandán. Csak a fürdőben nem. Az ágyam mellett most ezek vannak:

Kern Ágnes: Az almárium, a vánkos meg a baracklekvár

D. Preston - L. Child: Az ereklyetartó

Fejős Éva: Csajok

Caroline Clifton - Mogg: A francia vidéki stílus

David Baldacci: A Teve Klub

9. És hányadik oldalon jársz?

1. 115.

2. 408. - tegnap befejeztem

3. 156.

4. csak lapozgatom

5. még nem kezdtem el

10. Rajta hagyod a "kezed nyomát" a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)?

Hát, történtek már balesetek, főleg a szakácskönyvekkel.

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?

Nem. Az írója már inkább.

12. És az oldalszám?

Nem.

13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?

Nem.

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?

Igen, több is.

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?

Nekem is vágta már el az ujjamat a könyv lapja, és ahogy Minyon is írta, jelentéktelensége ellenére nagyon tud fájni.

16. Eladod-ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?

Megrögzött gyűjtő vagyok. Bár régen volt, hogy a feleslegesnek ítélt könyveimet eladtam és abból a pénzből vettem újakat. Mai napig bánom. Néhány évtized átértékelhet dolgokat.

17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyen?

A budiba éppen nem, de egyébként magammal viszem mindenhová.

18. Tényleg, olvasol a mosdóban?

Nem.

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót (ha ideírod a blogodat, megverlek)?

Nem.

+1.: még valami hendikep?

Ragaszkodom a nyomtatott formátumhoz, az e-book nem az én világom, ahogy az internetes újságok sem.

Balzsam, Duende és Whise Lady válaszaira lennék kíváncsi elsősorban, de bárki, aki kedvet érez hozzá, megválaszolhatja a kérdéseket!

Táskarejtelmek


Felhőlány és Ági is arra kíváncsi, hogy mit rejt a táskám. Hát, semmi izgalmasat. Eltekintve az utazásoktól, amikor kisebb túlélőfelszerelést gyömöszölök igen méretes táskámba, a hétköznapokban igyekszem a legminimálisabb dolgokat belepakolni. Sőt, sokszor táskát sem viszek magammal, de ha igen, akkor ezek vannak benne:

  • kis üveg víz
  • ernyő
  • pénztárca iratokkal - jobb esetben jogosítvány is, ha éppen nem felejtem otthon
  • kulcsok
  • telefon
  • textilszatyor - nem tervezett vásárláshoz jól jön
  • papírzsebkendő
Ha vonattal utazom vagy tudom, hogy várakoznom kell, akkor olvasnivaló is.

Én Yasmine, Renata és Reni táskájába kukkantanék bele.

2010. 01. 20.

Jamie természetesen és a legjobb sós omlós tészta


Még 20-30 évvel ezelőtt is természetes volt kis hazánkban, hogy szinte kizárólag csak magyar idényterményeket lehetett vásárolni, leszámítva néhány fűszert, teát, kávét. Nem lehetett januárban epret venni, de senkinek sem jutott volna eszébe, legfeljebb mindenki álmodozott, hogy majd ismét elérkezik az eperszezon. A 80-as évek végén is még fehér hollónak számított a déligyümölcs. Ekkoriban a pesti Nagycsarnok közelében dolgoztam, így munka után vagy ebédidőben gyakran megfordultam ott. Amikor télen a semmiből hirtelen hatalmas sorok kezdtek kígyózni egy-egy stand előtt, tudni lehetett, banánszállítmány érkezett. Maximum 2 kg-t lehetett vásárolni belőle fejenként. Faluhelyen mindenki megtermelte magának a napi betevőt (ez még ma is így van sok helyen), de a városiak körében is elterjedt a hétvégi telek intézménye a 70-es évektől fogva. Akkoriban nem úszómedencék épültek a telkeken, hanem zöldséget és gyümölcsöt termesztettek és nem csak a móka kedvéért. Ezért megmosolyogtatnak, de kicsit bosszantanak is azok a könyvek, amelyek világrengető újdonságként tálalják, hogy magunk is megtermelhetjük azt, amit megeszünk. Megtehetjük. És az emberiség meg is teszi néhány ezer éve.

Ahogy mondják azonban, egy újszülöttnek minden vicc új, és ha valakit Jamie Oliver könyve indít el a kertészkedés útján, az jó dolog. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ez a könyv az angliai viszonyokra íródott, így nem árt honosítani. Itt nem arra gondolok, hogy milyen képet vágna a hetente egyszer furgonnal felénk közlekedő mozgó hentes (falvakban, de még kisebb városokban sincs mindenhol hentesüzlet), ha bejelenteném igényemet, hogy legközelebb milyen vadhúsokat hozzon nekem. Inkább arról van szó, hogy Nagy-Britannia éghajlata óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe telekkel - köszönhetően a Golf-áramlásnak, nálunk pedig száraz kontinentális éghajlat van. Így meglepődhetünk, ha Jamie fiú tanácsára februárban vetjük szabadföldbe a babot. Nem árt a magyar erkélyek és garázstetők teherbíró-képességének ellenőrzése sem, mielőtt ott rendeznénk be kertünket. A nedves föld igen nehéz (nem véletlenül használnak ilyen helyeken speciális, könnyített súlyú talajkeverékeket), így könnyen szomszédunk fején vagy autóján landolhat veteményesünk, ami nincs pozitív hatással a társasházi kapcsolatokra.

A könyvnek ezen részei inkább olvasgatásra jók, megtudhatjuk belőle hogyan csinálja Jamie (akarom mondani a kertésze) a szigetországban. Bár a környezetismereti órákat az általános iskolában elbliccelők új információkra is szert tehetnek, megtudhatják például, hogy a répa gyökér, a káposzta levél, mi több a karfiol virág.

A receptek olyanok, amilyeneket megszokhattunk Jamietől. Nem bonyolítja túl a dolgokat, a hangsúly az alapanyagokon van. A 100 recept között mindenki fog kedvére valót találni.
Most a sós omlós tésztáját választottam, mert még volt a mangalica hájából.

Hozzávalók
  • 50 dkg sima liszt
  • 20 dkg háj
  • 5 dkg reszelt sajt (lehetőleg cheddar)
  • néhány szál kakukkfű lemorzsolt levele
  • 2 tojás
  • szükség szerint egy kevés tej
A zsiradékot már a recept olvasásakor is kevésnek tartottam és bizony elég szárazka lett a végeredmény. Az egész tojások, pontosabban a fehérjék sem tesznek jót az omlósságnak. Sajt és fűszernövények adása az omlós tésztához jó ötlet, plusz ízeket ad hozzá, én is gyakran készítem az oregánós sajtos rudakat.

A hájról eltávolítottam a hártyákat. Nem daráltam meg előre, hanem a liszttel együtt a késes robotgépre bíztam, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is.



Gyorsan összeállítottam a tésztát, hogy a kezem melegétől ne olvadjon meg benne a zsiradék és a hűtőben 1 órát pihentettem.

Előmelegített légkeveréses sütőben 180 fokon aranybarnára sütöttem egy piteformában.




Vaksütésre nem volt szükség, elég volt villával kicsit megszurkálni. Amennyiben a tölteléket is sütni kell, akkor a töltelékkel együtt sütjük, de előtte kicsit elősütjük a tésztát.
Szerintem túlzás, hogy ez a legjobb omlós tészta, én maradok a francia változatnál.

2010. 01. 19.

Magyar Kézműves Remek Kiállítás

Kép: innen


Magyar Kézműves Remek Kiállítás címmel időszaki kiállítás lesz a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Megtekinthető január 21. és február 10. között Budapesten a Városligetben, a Vajdahunyadvárban.

2010. 01. 16.

A töpörtyű tartósítása

Aki nagyobb mennyiségű zsírt süt ki, szembesülhet azzal a "problémával", hogy jóval több töpörtyűje lesz, mint amit frissen el tud fogyasztani (a töpörtyű egy idő után megereszkedik, elveszíti ropogósságát még akkor is, ha nem tesszük hűtőbe) vagy ételkészítéshez fel tud használni. Üvegbe téve és friss, olvasztott zsírral leöntve azonban sokáig eltartható, régen is így tartósították. Csak arra kell figyelni, hogy a zsír kihűlése és megdermedése után zárjuk le. Felhasználásakor egyszerűen át kell sütni egy kicsit.

Sorkizárás

2010. 01. 14.

7 titok, ami nem is titok


Mandytől és Szemirámisztól is megkaptam a Kreatív blogger díjat, ezúton is köszönöm!


A szabályok szerint:

  1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte
  2. A logót ki kell tennem a blogomba
  3. Be kell linkelni azt, akitől kaptam
  4. Írni kell magamról 7 dolgot
  5. Tovább kell adnom a kitüntetést 7 blogtársamnak
  6. Be kell linkelnem őket
  7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról

Egyszer már elárultam magamról 7 dolgot és 6 lényegtelent is, de nem akarok a játék elrontója lenni, legyen ismét 7 dolog.

  • Nem vagyok egy politikus alkat, ami a szívemen, az a számon.
  • Nomád lélek vagyok, lételemem a változatosság. Ha más nincs, átrendezem a lakást.
  • Őrületbe kergetem a környezetemet a színekkel. Az átlagosnál több színárnyalatot tudok megkülönböztetni, ezért én vagyok a festők rémálma.
  • Ahhoz képest, hogy általános iskolásként még régésznek készültem és középiskolásként etológusnak, sok mindennel foglalkoztam eddig. Éppen csak akasztott ember nem voltam még.
  • Az első diplomámat trópusi és szubtrópusi növénytermesztésből és állattenyésztésből szereztem, ezért egyetemistaként egy cseregyakorlatot Szíriában töltöttem. Itt szerettem bele az arab konyhába.
  • Évekig hastáncoltam.
  • Nem vezetek éjjel. Bár pl. a lakásban tökéletesen látok teljes sötétben is, azonban az autók fényszórójától szinte semmit sem látok, így attól rettegve, hogy nem veszek észre egy kivilágítatlan biciklist vagy gyalogost, inkább nem ülök autóba.
Én az Ő "titkaikra" lennék kíváncsi, hogy kicsit jobban megismerjem Őket:

Gasztromami
Gyöngyi
Felhőlány
Ms. Poppy
Notburga
Nea
Puszedli

2010. 01. 13.

Zila teszt 2. - Jégkrémtorta tejfölös málnakrémmel

Kicsit tartottam a Zila teszt fagyasztásos fordulójától, mivel amikor megkaptam a formát, vízzel mértem ki, hogy mekkora a térfogata a formának. A forma két részből áll, ezért nem zár tökéletesen, ki is folyt belőle a víz. Szerencsére, a fagylaltalap sűrűbb, így azért nem volt vészes a dolog. A már jól bevált főzött fagylaltalapomat használtam, megduplázva a hozzávalókat, valamint kedvenc tejfölös epremet fagyasztott málnával elkészítve.


Hozzávalók

a jégkrémtortához:
  • 8 tojássárgája
  • 16 dkg porcukor
  • 4 dl tejszín
  • 4 dl tej
  • kiskanálnyi vaníliakivonat
a krémhez:
  • 2 dl tejföl
  • 20 dkg fagyasztott málna
  • porcukor ízlés szerint
  • 1 löttyintésnyi rum vagy konyak
a díszítéshez:
  • (fagyasztott) gyümölcs
A tojássárgákat fehéredésig kevertem a porcukorral, hozzáadtam a tejszínt és a tejet, valamint a vaníliakivonatot. Takaréklángon folyamatos keverés mellett kicsit besűrítettem, figyelve, hogy nehogy forrjon. Kihűlése után egy éjszakát hűtöttem a hűtőben. Másnap fagylaltgépbe töltöttem és a géppel elkészítettem a fagylaltot.

A formát egy vágódeszkára helyeztem, befújtam a leválasztóspray-vel és betöltöttem bele a fagylaltot. Kicsit eresztett a forma, de szerencsére nem folyt ki túlságosan sok belőle.



Jól az asztalhoz ütögettem a formát deszkástól, hogy kellően tömörüljön, ne maradjon benne levegő. 24 órára a fagyasztóba tettem, hogy kellően megdermedjen.
Elkészítettem a tejfölös krémet. A tejfölt porcukorral kikevertem, hozzáadtam a felolvadt málnát és rumot. Természetesen, friss gyümölcsből finomabb, de ilyenkor télen megteszi a fagyasztott is.

Másnap egy tálra fordítottam a tortaformával együtt a jégkrémtortát és megpróbáltam róla leemelni a szilikonformát...nem sikerült. Nem akartam, hogy sérüljön a torta, így nem erőltettem, de azt sem várhattam meg, hogy magától megolvadjon annyira, hogy leváljon, mert addigra már a torta is megolvadt volna. Így a hajszárítót hívtam segítségül és ez jó ötletnek bizonyult, sikeresen eltávolítottam a szilikont.


A fémkarikát egy késel óvatosan meglazítottam, az már könnyen elvált a jégkrémtől. Közvetlenül a tálalás előtt töltöttem a tejfölös málnakrémet az üregekbe, így a jégkrémben a krém lágyan folyós volt.


Ezért igencsak gyorsan kell vele dolgozni! A jelölések mellett felvágtam a tortát


és a tányérokra helyezett szeleteket gyümölccsel díszítettem.

2010. 01. 12.

Szakácskönyvmustra - Dolce Vita Magyarországon

Azt hiszem, kevesen vannak, akik még nem látták vagy legalább nem hallottak Dolce Vita könyvéről. Magyarországon manapság nagy kultusza van az olasz konyhának, így várhatóan nagy érdeklődésre tarthat számot a karácsony előtt megjelent Dolce Vita Magyarországon.

"Amit Olaszországon kívül, amit a világ éttermeiben olasz konyhaként ismerhetünk meg, az csak egy nagyon szűk, ráadásul még csak nem is a legjellemzőbb része az itáliai gasztronómiának." - olvashatjuk Vrábel Krisztina bevezetőjét a könyvében. Ezek után azt hihetnénk, hogy elszakad a felrótt sztereotípiáktól, azonban csalódnunk kell, a sokrétű olasz konyha ízei közül ismét csak a könnyed, nyárias ételeket találjuk a könyvben (bár címével azért utal rá, hogy egy szubjektív válogatást, az édes élet magyar verzióját tartjuk kezünkben). A receptgyűjtemény lapozgatása közben azt hihetnénk, hogy az olaszok vegetáriánusok vagy legfeljebb halakon és tengeri herkentyűkön élnek (a 80 recept között azért egy-két húsételre is ráakadhatunk).

Ennek ellenére remek választás e kötet az olasz gasztronómiával most ismerkedőknek. Annál is inkább, mivel szép képekben gyönyörködhetünk. Azokat a szakácskönyveket kedvelem, amelyekben bőséges a képanyag - na, nem mintha 3 évtizednyi főzés után ne tudnám elképzelni egy recept alapján, hogy hogyan fog kinézni az elkészült étel - szeretem nézegetni a jó fotókat és szeretem, ha néhány hangulatkép is színesít egy könyvet. Ilyen szempontból nézve számomra tökéletes a Dolce Vita Magyarországon.

A könyvből választott recept eredetileg egy arab recept, ami szintén arab közvetítéssel jutott Szicíliába (egyébként ugyanezt a receptet megtaláljuk többek között Häckl J. Vilmos 1985-ben megjelent Arab konyha című kötetében is).




(Szicíliai) narancssaláta

Hozzávalók
  • 3 narancs
  • lilahagyma
  • fekete olívabogyó
  • bors
  • olívaolaj
A meghámozott, felkarikázott narancsot szórjuk meg a vékonyra szeletelt lilahagymával és az olívabogyóval. Só, bors, olívaolaj képezi az öntetet.




Dolce Vita előételként ajánlja, az arab világban általában sült csirke köreteként fogyasztják - mi is így ettük -, de grillezett húsok (sertés, bárány) és olajosabb halak (makréla, szardínia) mellé is tökéletes.

Akinek érzékeny a gyomra, jól teszi, ha a lilahagymát lecseréli salottahagymára (más néven mogyoróhagymára) - ennek is van lila változata - vagy a vöröshagymánál enyhébb fehér hagymára (bár így nem lesz annyira színes a salátánk). Az is jó megoldás, ha a lilahagymát sóval és citromlével kicsit bepácoljuk.





2010. 01. 11.

Az idő vasfoga









Szakácskönyvmustra: Casa Moro - A spanyol és arab konyha ízei

Nem tudok nemet mondani Ági felvetésére, főleg mivel szívesen mesélek új szerzeményeimről. Elsőként új kedvencemet mutatom be, a Casa Moro-t.

"Sam és Sam különleges érzékkel találják meg az egyszerű, erőteljes ízeket, hogy utána ragyogó érzékkel kombinálják őket. Konyhájuk tele van ötletekkel, mégis egyszerű - és mindig remek." - írja Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage)

Samantha és Samuel Clark a híres londoni River Caféban eltöltött idő után megnyitották saját éttermüket London Clenkenwell városrészében Moro néven. Éttermük kínálata a dél-spanyolországi és észak-afrikai konyhán alapul, némi közel-keleti kitérővel. E receptekből született második könyvük, melynek címadója spanyolországi házuk Andalúziában, a Casa Moro - a mór ház, ahogy a helyiek nevezik.

A mór elnevezés eredetileg az arab és berber nép vegyüléséből létrejött észak-afrikai népcsoportot jelölte, de később a spanyolok a moros (mórok) elnevezést használták mindenkire, aki iszlám vallású volt. Andalúziát közel 800 évig (711 és 1492 között) tartották hatalmuk alatt a mórok, így elképzelhető, milyen nagy hatással voltak a gasztronómiára is. Gondoljunk bele, a törökök "csak" 150 évig voltak Magyarországon, mégis ez máig érződik a magyar konyhán.

A Casa Moro lapozgatása közben azt éreztem, hogy szívem szerint minden receptjét kipróbálnám (ez nem sűrűn fordul elő velem más szakácskönyveknél). Egyébként is nagy kedvencem az általuk képviselt ízvilág. Mondjuk, az biztos, hogy nem a képanyagáért lett kedvencem ez a könyv, de ez esetben még ezt is megbocsátom. A 200 étel önmagáért beszél.

Egy meleg marokkói salátát választottam ki a bemutatásra (bár szerintem kicsit kihűlve még finomabb - azért nem hűtőhidegen), egyrészt minden hozzávaló volt itthon, másrészt saláta formájában ritkán kerül gumós zeller az asztalomra.



Zellersaláta sóval eltett citrommal

Hozzávalók
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 gerezd reszelt fokhagyma
  • 1 púpozott evőkanál sóval tartósított citromhéj
  • 1 zellergumó
  • 1 dl víz
  • 1 evőkanál petrezselyemzöld
  • bors
A sóval tartósított citrom puha belső részét eltávolítjuk, a héjából a sót vízben jól kiáztatjuk, majd felcsíkozzuk. A zellert meghámozzuk és szintén csíkokra vágjuk. Az olajban rövid ideig sütjük a fokhagymát és a citromhéjat, hozzáadjuk a zellert is és kevergetve 5-10 percig dinszteljük. Ráöntjük a vizet és még kb. 5 percig főzzük, amíg a víz elpárolog és a zeller is megpuhul. Belekeverjük a petrezselyemzöldet, borsozzuk és szükség szerint sózzuk is.



Önmagában is fogyasztható, de akár más marokkói salátákkal együtt is, de semmi nem szól ellene, hogy hús vagy hal mellé tálaljuk.


2010. 01. 10.

Leveles tepertős pogácsa

A mai napig Lajos Mari receptje alapján készítem a tepertős pogácsát, aminek egyébként számtalan variációja van. Titka a jó minőségű töpörtyű, ami kellemes mellékterméke a zsírolvasztásnak.


Hozzávalók
  • 50 dkg sima liszt
  • 30 g élesztő vagy ennek megfelelő szárított
  • 1 tojás
  • 3 dl kefir vagy joghurt
  • 30 dkg tepertő
  • bors
a tetejére
  • 1 tojás
A töpörtyű kivételével a hozzávalókból közepesen kemény tésztát gyúrok (a tésztába is teszek sót!), majd letakarva 30 percig pihentetem. Amíg pihen, addig ledarálom a töpörtyűt (legegyszerűbb botmixerrel), jócskán sózom és borsozom. Téglalap alakúra nyújtom a tésztát, megkenem a töpörtyűs kencével és következhet a hajtogatás. A jobboldali 1/3-át ráhajtom a megkent tésztára, majd a baloldali 1/3-át is. Az így kapott hosszú tésztacsík alsó 1/3-át felhajtom, erre ráhajtom a felső 1/3-át is. A hajtogatás sorrendje tulajdonképpen mindegy, az a fontos, hogy mindig ugyanolyan sorrendben történjen, különben nem lesz leveles a tészta! Ismét 30 percig pihentetem a tésztát és utána következik a hajtogatás - összesen négyszer. Így leírva macerásnak tűnik, de nem az, inkább időigényes a várakozás miatt.

Végül két ujjnyi vastagra nyújtom a tésztát, egy éles késsel berácsozom a tetejét és egy közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszúrom a pogácsákat.


A tésztahulladékot nem érdemes összegyúrni és újra kinyújtani, mert ez már nem lesz leveles. Inkább csak gabalyítsuk össze egy kicsit pogácsaméretűre. Sütőlapra sorakoztatom a pogácsákat és az elhabart tojással lekenem a tetejüket. Előmelegített sütőben 200-220 fokon pirosra sütöm őket.


Frissen, még langyosan az igazi, de én hidegen is szeretem.

2010. 01. 08.

Szieszta

Zila teszt 1.

Ahogy arról már beszámoltam, beválogattak a Zila tortaformák tesztcsapatába. Zila László mestercukrász szabadalmaztatott szilikonformái lehetővé teszik, hogy folyékony töltelékű süteményeket készítsünk.

„Sokat foglalkoztam a gondolattal, hogyan lehetne olyan süteményt készíteni, mely hasonlatos a bon-bonhoz, illetve a tányérdesszerthez. Mindkettőre jellemző, hogy folyékony öntettel készülnek”. (Zila László)

Ezekkel a szilikonformákkal készíthetünk sós vagy édes piskótákat, felfújtakat, tortákat, tányérdesszerteket, parfékat, pástétomokat, stb, mivel speciális összetételüknek köszönhetően -50 és +260 fok között használhatóak. Kialakításuk miatt minden szelet egyforma méretű lesz és mindegyikben azonos mennyiségű töltelék kerülhet.


Kép: innen

"A Zila Tortaforma tesztelés célja,
hogy a világújdonságnak számító formák otthoni használatát tesztelje, hasznos eljárások, alkalmazási tippekés tanácsok fogalmazódjanak meg, valamint új receptek szülessenek, mindezek segítségével az új technológiát közelebb hozza a háztartásokhoz, segítséget nyújtson az elkövetkező időkben az új felhasználóknak, hogy ők is sikerrel használják a formákat és a technológiát.
A tesztelés:
A tesztelés során minden pályázó 3 készítményt készít el a kapott Zila Tortaformák segítségével: (sorrendben)

  • Egy készítményt sütési eljárással (határidő:2010 jan. 15.)
  • Egy készítményt fagyasztási / hidegen töltési eljárással (határidő:2010 jan.15.)
  • Szabadon választott készítményt (határidő: 2010 jan. 31.)
Határidők:
- a pályázók kérésére és a zsúfolt ünnepi teendők miatt a Tesztcsapat tagjai lehetőséget kapnak, hogy a teszt első két fázisát akár egyidejűleg elvégezzék, de legkésőbb 2010 jan. 15-ig!

- a szabadon választott sütemény elkészítésének határideje továbbra is 2010 jan.31.
A tesztelés gyakorlati feladatai

  • A tesztelésre átadott formák használata a megfelelő (sütési fagyasztás-hidegen töltési) eljárással
  • Az e-mailben küldött teszt-űrlap értelemszerű kitöltése
  • Az elkészített sütemény/készítmény pontos receptje
  • Fotók az elkészített termékekről (egyben, tányéron tálalva, esetleg fázisképek is)
  • További tapasztalatok, tanácsok, ötletek
Szabadon választott sütemény (határidő: 2010 jan. 31.)
A tesztelés során szerzett tapasztalatokat ekkor lehet igazán kamatoztatni! A legjobb remekművek külön díjazásra kerülnek.
A szakmai zsűri kilátásba helyezi, hogy a legjobb készítményeket –előre egyeztetett időpontban bekéri- hogy élőben is megvizsgálhassa,megkóstolhassa. A tervek szerint a Zsűri tiszteletbeli tagja Pataki János a Magyar Cukrásziparosok Ipartestületének Elnöke és a Cukrászok Világszövetségének Elnöke. Tervezett időpont 2010 február.
A Szakmai zsűri a legjobb munkák kiválasztásakor a tesztelés alkalmával nyújtott teljesítményt is figyelembe veszi.
Szakmai elvárások a teljes tesztelés során:
  • kreativitás
  • esztétika díszítésben és tálalásban
  • látványos és jó minőségű fotók
  • Mesterséges adalékok és színezékek mérsékelt alkalmazása (vagy egyáltalán nem)
  • Egészséges, természetes alapanyagok használata"


Talán mondanom sem kell, alig vártam, hogy kipróbáljam az általam választott 12 szeletes formát. Túlzás lenne azonban azt állítanom, hogy szerelem volt első próbára. A próbasütésre választott már jól bevált és többféle sütőformában kipróbált zabpehelylisztes tésztám most nem működött. Az elmúlt 25 évben ez volt az első süteményem ami a kukában végezte...
Második nekifutásra igyekeztem a biztosra menni és egy egyszerű vajas piskótát választottam némi mogyoróval és gyümölcsökkel, még mindig egy kicsit karácsonyi hangulattal.




Hozzávalók
a tésztához:

  • 10 dkg vaj
  • 25 dkg cukor
  • 3 tojás
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl tej
a krémhez:
  • 2 dl tejszín
  • 4 evőkanál nutella
  • 3 dkg kandírozott narancshéj
  • 3 dkg kandírozott citromhéj
  • 4 dkg étcsokoládé (70 %-os)
az oldalára:
  • kevés nutella
  • durvára darált mogyoró (esetleg dió)
a tetejére:
  • tejszínhab
  • 2 narancs
  • 3 kiwi
A tojásfehérjéket habbá vertem. A vajat a cukorral, majd a tojássárgákkal kikevertem, felváltva apránként belekevertem a sütőporral elkevert lisztet és a tejet. Végül óvatosan beleforgattam a habot is.

A leválasztóspray-vel alaposan befújtam a szilikonformát

és a kivett sütőrácsra tettem. Mivel a forma két részből áll, célszerű vagy sütőrácson vagy sütőlapon betölteni, különben pórul járhatunk áthelyezésekor. A masszát a formába simítottam, ütögetéssel tömörítettem, majd előmelegített légkeveréses sütőben, 180 fokon 25 perc alatt megsütöttem a piskótát. Rögtön deszkára fordítottam és eltávolítottam a szilikonformát a tetejéről.


A fémkarikát kicsit meglazítottam és azt is leemeltem.


A piskóta oldalát vékonyan lekentem nutellával és beszórtam a mogyoróval. A tejszínt laza habbá vertem, beleforgattam a lágy nutellát, a héjakat és a felaprított csokoládét. Beleügyeskedtem a tölteléket a tésztába, ez nem volt egyszerű, jobb lett volna egy teljesen homogén és/vagy folyékony töltelék.



A szeleteket a jelölések mentén felvágtam és csak ezt követően díszítettem a torta tetejét.


A szeleteken kívülről nem látszik a töltelék



csak a fogyasztása során