Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2011. 12. 28.

Vad Magyarország - A vizek birodalma

Nem vagyok egy nagy természetfilm-rajongó, de van egy film, amit bátran ajánlok a hozzám hasonlóknak is - a természetfilmeket szeretőknek pedig egyenesen kötelező: Vad Magyarország - A vizek birodalma. Török Zoltán filmjében négy évszakon át követhetjük nyomon egy rétisas család és egy vidra életét. Mindez csak kerettörténet, bár ez sem lenne kevés. A 20 helyszínen forgatott gyönyörű felvételek megmutatják, amit sokan talán nem is sejtenek, hogy milyen csodálatos élővilág vesz körül minket itt, Magyarországon.

Az eddig csak moziban vagy DVD-n látható filmet végre az m1 is műsorára tűzte december 30-án, pénteken 18.30-kor. Ismétlés vasárnap 10.10-kor. Érdemes megnézni!


2011. 12. 24.

Boldog Karácsonyt!


Minden kedves Olvasómnak 
Boldog Karácsonyt kívánok!


2011. 12. 23.

Mécsestartó készítése 60 másodperc alatt

Ha jobban belegondolok, nem is kell 1 perc ennek a mécsestartónak az elkészítéséhez, ráadásul szinte a "semmiből", konyhai maradékokból van a gyertyát leszámítva.


Hozzávalók
  • 1 kisebb befőttesüveg
  • pici maradék tojásfehérje
  • só vagy cukor a szóráshoz
  • 1 mécses vagy gyertya

Az üveget kenjük le tojásfehérjével, szórjuk meg durva sóval vagy kristálycukorral (bele is hempergethetjük). Tegyük bele a mécsest, gyújtsuk meg és gyönyörködjünk a szikrázó fényekben.


Palóc karácsonyfa

A karácsony  legismertebb jelképe a feldíszített fenyő - a karácsonyfa - állítása újabb keletű szokás, a parasztság körében csak az 1900-as évek első évtizedeiben terjedt el a városi polgárság közvetítésével. A XIX. század második felében még volt ahol sodrófát, mángorló sulykot kötöttek a mestergerendára, de általánosabb volt a termőág (rozmaring, nyír, kökény, boróka) felfüggesztése fejjel lefelé (a plafonról fejjel lefelé lógatott karácsonyfa tehát nem mai találmány).

A karácsonyi örökzöld termőág, életfa az évről évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe a téli napforduló idején. A karácsonyi termőágat a középkorban kincs néven ismerték és a mennyezetről való függesztése az égből növést jelképezte. Az európai keresztény hagyományban bibliai elemekkel ötvöződött (paradicsomi életfa, tudás fája).

Az Ipoly mentén még a két világháború között is borókát állítottak (lógattak), amit a legközelebbi erdőből szereztek be.


Mézeskaláccsal, aranyozott dióval, piros almával, később már ezüstpapírba csavart kockacukorral is díszítették. A karácsonyfára aggatott gyümölcsök a következő év gazdag termését voltak hivatottak elősegíteni. A dió ősi termékenységi szimbólum és rontásűző erőt is tulajdonítottak neki. A néphagyományban az alma  a szerelem, termékenység jelképe, piros színe pedig az életet szimbolizálja.

Fenyőt csak az 1950-es évektől vásároltak. A sublóton álló karácsonyfa alá betlehemet vagy a Szentcsaládot ábrázoló képeket tettek.  Az ajándékozás a családtagoknak még későbbi szokás, régen csak a kántálók, betlehemezők kaptak ajándékot (ételt).

A karácsonyfát vízkeresztig, de néha farsangig a helyén hagyták, még akkor sem dobták ki, ha a levelei már peregtek. Így akarták biztosítani, hogy az állataikat az új esztendőben ne érje nagyobb vész.


Forrás:
Csáky Károly: Katalin-naptól Gergely-napig
Magyar Katolikus Lexikon
Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

2011. 12. 22.

Mákos fentő

Az önteni való kelt tészta (guba) díszes formája a fentő (frentő, ferentő). Elmaradhatatlan volt a palóc lakodalmak és a böjtös ünnepek étrendjéből.




Az öntött tészták a különféle sült tésztákból folyadékkal megpuhítva készült tésztaételek. Régen a kemencében vagy a tűzhely platniján sült egyszerű gyúrt tésztákból (laska, laksa) csinálták, ezért volt szükség a vízzel való leöntésre - ettől puhult meg. Később már inkább kenyértésztából készültek a kenyérsütés során (guba, gubó, tekercsík, gúnárnyak) és az öntéshez már tejet is használtak. A legújabb változatnak kalácstészta az alapja és forró, cukros tejjel öntik le.

Hozzávalók

a tésztához:

  • 50 dk liszt
  • 2 dkg élesztő
  • csipetnyi só
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 tojás
  • 3 dl tej
  • 1 tojásnyi zsír (esetleg vaj) + egy kevés a kenéshez
az öntéshez:
  • forró, cukros tej
a tetejére:
  • darált mák
  • méz

A tészta hozzávalóiból a szokásos módon kel tésztát készítünk, majd megkelesztjük. Ujjnyi vastagra nyújtjuk és 8 db jó arasznyi tésztacsíkra vágjuk. A tésztacsíkok egyik hosszanti oldalát sűrűn bevagdossuk (mint a kakastaréj).


A tetejét megkenjük olvasztott zsírral vagy vajjal (ez a lépés akár el is maradhat) és feltekerjük.


A sima felével kizsírozott tepsibe sorakoztatjuk a "virágokat", és 200 fokra melegített sütőben pirosra sütjük őket.


Még melegen forró, cukros tejjel meglocsoljuk, darált mákkal megszórjuk és mézet csorgatunk rá.


Változat: készülhet dióval is.

Ajándékkísérők

Az ajándékkísérő különösen karácsonykor jön jól, így a fa alatt sokkal egyszerűbb megtalálni, hogy egy-egy ajándék kié.


Nyomtatható változata: itt


Nyomtatható változata: itt



Nyomtatható változata: itt 

forrás

Nyomtatható változata: itt

forrás

Nyomtatható változata: itt

forrás


Nyomtatható változata: itt

forrás

Nyomtatható változata: itt

További ötletek a Creature comforts blogon

2011. 12. 21.

Kalácsok karácsonyra



Receptje itt



Receptje itt



Receptje itt

Csomagolópapírok

A legegyszerűbb csomagolópapírok is lehetnek hatásosak, nem kell feltétlenül karácsonyi mintájúnak lenniük. Azonban, aki ragaszkodik a hagyományos mintákhoz, itt találhat néhányat.



Letölthetők: innen