A római újév a Julius
Caesar-féle naptárreform miatt került január elsejére, majd a
Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Caesar
ie.46-ban kiigazította az addig használt naptárat az égitestek
járásának megfelelően (ebben az évben volt a történelem
leghosszabb éve – 445 napos) és két új hónapot is bevezetett
(januárt és februárt). Így január lett az év első hónapja
(Janus a kezdet és a vég kétarcú istene), majd ie. 153-tól a
korábbi márciusi évkezdet is áthelyeződött január elsejére.
A
napév kerekítése - ez évente 11 perc és 13 másodperc volt
csupán - az évszázadok során összeadódva 11 nap különbséget
adott, így ismét szükséges volt a korrekcióra. XIII. Gergely
pápa megoldása: október 4. után október 15. következett.
Palóc őseimre is gondolva küldöm üdvözletemet, mindig élmény oldalán tallózgatnom!
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
VálaszTörlés