Vízkereszt és Farsang a palócoknál

Még ki se hevertük a karácsonyi és szilveszteri eszem-iszomot és máris itt a farsang! Ma vízkereszt (Epiphania Domini - az Úr megjelenésének) napja van. Az elnevezés Krisztus megkeresztelkedésére utal, de szokták ezt a napot még Háromkirályok napjaként is emlegetni.
Ekkor szentelték a vizet és a tömjént. A szentelt vízzel beszentelték az állatokat, ittak belőle és a kútba is öntötték. Hittek a víz tisztító erejében, ezért a bölcsőtől a koporsóig felhasználták.

Szokásban volt a házszentelés a - koleda - is, hogy Isten áldása legyen házon, a gonosz szellem ne ártson. Krétával írták fel Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot, hogy védjen a villámcsapás és a boszorkányok ellen. Ezért a szolgáltatásért a pap és a kántor adományokat (különböző élelmiszereket) kapott. Csakúgy, mint a háromkirály-járás alkalmával házról házra járó gyerekek. A háromkirály-járás sokban hasonlít a betlehemezéshez, de kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke a csillag, mely a három királynak mutatta a Betlehembe vezető utat.

Ma bontjuk szét a karácsonyfát és ma veszi kezdetét a farsangi időszak, ami egészen hamvazószerdáig, a Húsvét előtti 40. napig, tehát a nagyböjt kezdetéig tart.

A palócoknál ez az időszak régen a szórakozás, rokonlátogatások, a lakodalmak és a fonóházi mulatságok ideje volt. A tulajdonképpeni farsang, amit farsang farkának is neveztek, az utolsó három nap volt.
Ennek az időszaknak a jellemző ételei a kocsonya, a fánk (pampuska), herőce (forgácsfánk), zsíros pogácsa, káposzta oldalassal. A fonóházakban mákos, főtt kukoricát ettek, aszalt gyümölcsöket, molnárkalácsot, pattogatott kukoricát.

Fotó: Bartus Zoltánné

Forrás: Palócok III. kötet (Bakó Ferenc szerk.)
Balassa-Ortutay - Magyar Néprajz