Szeretem az öreg almafákat. Azokat, amelyeknek metszőollót soha sem látott, girbe-gurbák az ágai.
A kertünkben is áll egy ilyen fa és mindig elvarázsol az élni akarása.
Ifjonti korában találkozott a kaszával és a kabóca (fűkasza) sem kerülte el. Mindkettőt túlélte és újra kihajtott. Az 1999-es árvíz méteres sodra a földig hajlította, alig néhány gyökerével kapaszkodott, de nem adta fel. Ma is fáradhatatlanul hozza terméseit.
Pedig igazán nem kényeztetjük. Szegény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése