Jégtörő Mátyás és a tepsis krumpli

A népi regula szerint minden okunk megvan a bizakodásra, hamarosan jön a tavasz, hiszen jégtörő Mátyás talált jeget amit törhetett, nem kellett csinálnia. Szent Mátyást, kinek neve Isten ajándékát jelenti, Júdás helyett választották az apostolok közé, hogy az Úrtól elrendelt 12-es szám teljes legyen. Mint a szentek általában, ő is csúnyán végezte, miután Júdeában majd Etiópiában hirdette a hitét, megkövezték és bárddal lefejezték. Ezért a szekerce az ikonográfiai jelvénye (a jégtörést is ezzel végzi).

Nevenapját (ami Mátyás király óta népszerű) időjárásfordító napnak tartotta mindig is a néphit. Nem csak a jégtörést kapcsolták hozzá, úgy hitték, e napon osztja ki a madaraknak a sípot, hogy énekelhessenek, jelezvén a tél végét. A halászoknak is jeles napja Mátyás, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak is nevezi, és egész évre bő halfogást ígér. A halászok mellett ő az ácsok és a mészárosok védőszentje is. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Forrás - Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Gondoltam, besegítek Mátyásnak, begyújtottam a sütőt, hogy ezzel is hozzájáruljak a meleghez. Na meg azért is, hogy süssek egy kis tepsis krumplit.




Szeretem minden formájában a krumplit vagy ha elegánsabban jobban tetszik, a burgonyát. Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem fedezik fel Amerikát?!
A tepsis krumplinál értelemszerűen a krumpli dominál, de akár szólista is lehet. Finomabb azonban, ha van kísérete. Ez lehet baconszalonna,

bármilyen zöldség - nálam elsősorban hagyma, sárgarépa, esetleg gomba.


Nem haragszik meg a kolbászért sem. A lehetőségeink szerint variálhatjuk, nem elfeledve: azért a krumpli a lényeg!