Csalamádé

Ezzel a klasszikus csalamádérecepttel Hémanginak voltam adós. Minden zöldségből azonos mennyiség kell, de természetesen ezen lehet változtatni, a mostani adagból én is kihagytam a sárgarépát, viszont több káposzta került bele. Az eredeti recept szerint a lesózásához kilónként 5 dkg só kell, szerintem 3-4 dkg is elég. Ez a mennyiség persze nem marad benne. Kb. 2,5 kiló legyalult zöldséghez kell 1 liter felöntőlé. Nem csak borecettel készülhet, hanem 10 vagy 20 %-os ecettel is, ekkor értelemszerűen fele, illetve negyede kell, a víz mennyiségét is ehhez kell igazítani. Mivel nincs benne semmilyen tartósítószer, ezért magasabb az ecet és cukortartalma. Ha ezeket csökkentjük, feltétlenül kerüljön bele Na-benzoát.



Hozzávalók:

• káposzta (kemény fejű legyen)
• vöröshagyma
• uborka
• zöldpaprika (húsos, néhány piros is lehet közte vagy csípős is)
• zöld paradicsom (nem zöld fajta, hanem éretlen normál)
• sárgarépa
• kilónként 3-4 dkg só
  

A felöntőléhez literenként:

• 6 dl víz
• 4 dl fehérborecet
• 15 dkg cukor
• 1 kiskanál egész feketebors
• 1 kiskanál koriandermag
• 1 kiskanál mustármag
• néhány babérlevél

A zöldségeket megtisztítom és legyalulom. Egy nagyobb tálban összekeverem a sóval és lefedve 3 órán keresztül állni hagyom. Közben elkészítem a levet, a vizet a cukorral, ecettel, fűszerekkel felforralom, majd kihűtöm. Ha letelt a 3 óra, kinyomkodom a zöldségkeveréket (nem kell nagyon erősen!), csírátlanított üvegekbe teszem. Itt se nyomkodjuk túlzottan, mert különben megpuhul nagyon az állás során! Ráöntöm a levet és lezárom az üvegeket.

Palóc népviselet 1. - Női viselet

A régi időkben elég volt egy pillantást vetni egy palóc nőre és szinte az egész életét megtudhattuk. A viseletéből kiderült, hogy

• melyik faluban lakik
• milyen a vagyoni helyzete
• ünnepel vagy dolgozik
• milyen korú
• mi a családi állapota (lány, férjnél van, özvegy)
• várandós-e
• gyászol-e
• a gyászában hol tart

A palóc ruházat többet elárult viselőjéről, mint ma a személyi igazolvány.

A palóc női ruházatot a rövidszoknyás viseletek közé sorolják, azonban néhány faluban a szoknya hossza a cipőig ért.

A szoknyát sokszor 10-14 alsószoknyával, bő ujjú vászon vagy gyolcs, később tüll ingvállal, pruszlikkal, fölötte díszes nyakbavaló kendővel hordták. Sárga vagy piros csizma egészítette ki az öltözetet. Az ünnepi ruhákat nem lehetett mosni, tisztító pedig még nem volt, így érthető módon nagyon vigyáztak rájuk.

A hétköznapi viseletben a kendervászonnak jutott a legnagyobb szerep, ebből készült félinget, pendelyt és kötényt viseltek. Hétköznap mezítláb jártak.

A palóc viselet színesedése a XIX. század végén kezdődött. Ekkor a földterületeket csak házasodás útján lehetett növelni, így a jómódú legények és lányok értéke is megnőtt, amit a drága ruhákkal is fokoztak. Természetesen a divat változása is alakította már akkoriban is a viseletet. Sokszor erőn felül is költöttek ruhára, ez volt a "cifra nyomorúság".

S.O.S.

fotó: innen

A lányom hamarosan megkezdi egyetemi tanulmányait, így albérletbe költözik. Sem ideje, sem hajlandósága nem lesz főzni, én viszont nem szeretném, ha egész héten szendvicseken és pizzán élne. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni, olyan ételek és sütemények receptjeit szeretném összegyűjteni, amelyek legalább egy hétig elállnak vagy valamilyen módon tartósíthatók. Itt nem a fagyasztásra gondolok - nem lesz megfelelő mélyhűtőkapacitása, hanem inkább valamiféle házi konzerválásra vagy sütemények esetében a hosszú eltarthatóságra.

A recepteket szeptember 15-ig várom a palocprovence@gmail.com címre. Hálám apró jeleként Halmos Mónika Varázslatos virágízek című könyvét sorsolom ki a receptek beküldői között. Természetesen nem csak gasztrobloggerek ötleteit várom. Segítségeteket előre is köszönöm!

Foltos stangli

Limara juttatta eszembe ezt a receptet, amit már régóta ki akartam próbálni. Nem sokat változtattam az eredeti kifliken, de a megadott 1 mokkáskanálnyi sót és 1 dl vizet kevésnek találtam.




Hozzávalók

a világos tésztához:

• 40 dkg liszt
• 1 teáskanál szárított élesztő
• 1 teáskanál só
• csipetnyi cukor
  
• 20 dkg héjában főtt burgonya
• 2 dl víz
  
• 5 dkg vaj

a paprikás tésztához:

• 40 dkg liszt
• 1 teáskanál élesztő
• 1 teáskanál só
• csipetnyi cukor
• 15 dkg héjában főtt burgonya
• 2 dl víz
• 5 dkg vaj
• 1 fej hagyma
• 1 evőkanál pirospaprika
• csipetnyi őrölt kömény

a tetejére:

• köménymag és/vagy
• nagyszemű só

Az apróra vágott hagymát 5 dkg vajon megpirítottam, belekevertem a pirospaprikát és az őrölt köményt, majd hűlni hagytam. A héjában főtt krumplit még melegen meghámoztam és krumplinyomón átnyomtam (krumplinyomója válogatja, van amelyikhez nem kell előtte meghámozni a krumplit, mert benne marad a héja). Összeállítottam a kétféle tésztát, megdagasztottam és megkelesztettem. Egyforma nagyságúra és vékonyra nyújtottam a két tésztát, egymásra helyeztem és 16 négyszögre felvágtam őket. Feltekertem valamennyit bejgli módjára és stanglikat formáztam belőlük. Megkentem a tetejüket vízzel, megszórtam sóval és köménymaggal. Előmelegített sütőben 200 fokon 20 perc alatt megsültek.

Berber kenyér

A Krisna-völgyi Búcsúban járva rögtön feltűnt a hasonlóság a látványkonyha indiai sütőalkalmatossága

és a matmatai berberek tűzhelye között.

A tunéziai Matmatában (itt forgatták a Csillagok háborúja filmeket) Észak-afrika őslakói, a berberek évszázadok óta a nyári forróság és hideg tél elől a föld alatt, barlanglakásokban keresnek menedéket. Ezek a troglodita építmények teljesen beleolvadnak környezetükbe, aminek régen az ellenséges támadásoknál volt különösen nagy jelentősége. A lakórészek a homokkőbe vájt veremszerű udvarról nyílnak.


A hagyományos női viselet a bahnug kendő, amely 6 méter hosszú (akárcsak az indiai szári) és boglárral rögzítik, amin általában Fatima keze (a szemmel verés ellen védő amulett) fityeg.



A második képen a tűzhely mellett láthatunk még egy kis kemencét is - a tabbúnát -, ami pont úgy néz ki, mint Észak-Indiában a tandoor és ugyanúgy használják.



Ebben sütik a hagyományos berber kenyeret is.

Tabbúna nélkül is megpróbálkozhatunk a berber kenyér elkészítésével, bár így a kicsit füstös ízről le kell mondanunk.

Hozzávalók

• 40 dkg kenyér liszt
• 20 dkg teljeskiőrlésű liszt
• 1 evőkanál szárított élesztő
  
• 3,5-4 dl víz
• só ízlés szerint
• a tetejére ánizs vagy szezámmag

A hozzávalókból gyúrjunk lágyabb tésztát (azért ne legyen ragacsos!) és hagyjuk megkelni. A megkelt tésztából formázzunk két lapos kenyeret. Tradicionálisan ánizzsal ízesítik, de helyette használhatunk szezámmagot is, egyszerűen szórjuk a kenyerek tetejére. Előmelegített sütőben 220 fokon 15 perc alatt aranyszínűre sül.

A kenyér a palóc konyhán

Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is, melynek elődeként az aratóünnepeket szokás megjelölni, azonban ez a hagyomány sokkal régebbi időkig nyúlik vissza. A gabonafélék termesztését 7.000 évvel ezelőtt a sumérok kezdték el. Termékenységi istennőjük Baba (aki életet lehel a földbe) ünnepén fogyasztották el az aratás utáni első kenyeret. Az ókori vallásokban megjelenő Hold istenasszony kép, az egyiptomi Ízisz, a görög Szeléné, a római Luna vagy a csángó-székelyek Babba Máriája is mind az ősi Istenanyával azonos. Nagyboldogasszonyt pedig augusztus 15-én ünnepeljük.

A palócok fő tápláléka régen a kenyér volt. Ritkán készült csak búzalisztből, általában rozslisztet is kevertek hozzá, de készülhetett teljes egészében rozsból is. Sütöttek kenyeret zabból, árpából és kukoricából is. Gyakran a korpát is beleszitálták vagy a konkolyt is beleőrölték (ez nem is volt veszélytelen). Az ok a szegénység, a rossz minőségű földek.

Cséplés tüzesgéppel 1943.

A summásjárás elterjedésével már gyakrabban került búza az Alföldről. A gabonát leggyakrabban a patakokra épült vízimalmokban őröltették, személyenként 2-3 q-át évente.




A sütés napja általában kedd és szombat volt. A család létszámától függött, hogy egyszer vagy kétszer sütöttek hetente. Egyszerre 5-6 kenyér készült és 4 kg volt egy kenyér. Nagypénteken és az ünnepnapokon tilos volt kenyeret sütni, mert úgy tartották kővé válik a kenyér. Már előző nap előkészítették a lisztet és megtörtént a kovásztevés is, azaz kovászt készítettek. A liszt típusa határozta meg, hogy milyen erjesztőanyagot használtak: búzaliszthez párt, rozsliszthez magkovászt. A párhoz a korpát leforrázták komlóvirág főzetével és ehhez adtak a megdagasztott tésztából egy keveset, majd kiszárították. A magkovász a dagasztóteknőben levő maradék tészta, amit az egyik sütéstől a másik sütésig szellős helyen tartottak. A bolti élesztő elterjedésével már készítettek élesztős kovászt is.

A sütés napján gyakran hajnali 2 órakor keltek az asszonyok, hiszen sokáig tartó nagy munka volt a kenyérsütés. Csak a dagasztás legalább egy órán át tartott: "akkor jó, ha a padlásról csurog a víz" - alaposan megizzadt közben a gazdasszony. A sütés a felfűtött lapos tetejű kemencében történt (később, amikor kikerült a kemence a házból, az udvaron épített sütőkemencében).



A kenyér megszegése előtt keresztet vetettek az aljára. A keresztvetés egyébként a kenyérsütés egész folyamatát végigkísérte (kovászolás, dagasztás, bevetés). Az első levágott darab a kezdő volt, ezt szívesen kölcsön is adták (ellentétben a kovásszal), kivéve, ha ellett a tehén: "nehogy elvigye a tehén hasznát". A megszegett kenyeret mindig úgy tették le, hogy a szegett felével ne az ajtó felé nézzen, különben "kifordul a kenyér a házból" - szegénység lesz. A leesett kenyérdarabot felvették és megcsókolták "mert megütötte magát a kenyér", "Isten áldása".

Forrás: Cs. Schwalm Edit: A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon

Lepényhal harisszával

A harissza egész Észak-Afrikában elterjedt méregerős fűszerpaszta. Sok változata van, majd' hogy nem minden szakácsnak megvan a saját tuti receptje. Én nemes egyszerűséggel Erős Pistát vettem alapul, de természetesen lehet bíbelődni friss vagy szárított piros chilivel is.

Hozzávalók

• 1 evőkanál Erős Pista
• 3 gerezd reszelt fokhagyma
• 1 mokkáskanál őrölt koriander
• 1 mokkáskanál őrölt római kömény
• 1 mokkáskanál őrölt kömény
• 2 evőkanál olívaolaj

Összekevertem a hozzávalókat és ennyi. Ha chiliből készítjük, tegyünk bele sót is. Tehetünk még bele szárított mentát is, ez esetben nem jó a friss, mert annak eltérő az íze. Nagyobb mennyiséget is készíthetünk a harisszából, hiszen patyolattiszta, kis csavaros üvegben hónapokig eláll, ha a tetejére még némi olajat öntünk.

Lepényhalat használtam ehhez az ételhez (ez volt a bolti fagyasztóban), de eredetileg tőkehalból vagy tengeri sügérből készülne, azonban a későbbiekben is maradok a lepényhalnál.

Hozzávalók

• 80 dkg lepényhalfilé
• 3-4 evőkanál olívaolaj
• némi liszt
• só
• bors
• 1 nagyobb fej hagyma
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb doboz hámozott, darabolt paradicsom (összesen 480 gramm töltősúly), esetleg ugyanennyi friss, hámozott, magozott paradicsom
• a fenti adag harissza
• 2 babérlevél
• 1 mokkáskanál őrölt fahéj
• 1 maréknyi fekete olajbogyó kimagozva
• 1-2 evőkanál citromlé
• 2-3 evőkanál petrezselyemzöld

A sózott, borsozott halfiléket lisztbe forgattam és aranyszínűre sütöttem mindkét oldalát (1-2 perc csak). Kivettem az olajból és a felaprított hagymát megpirítottam a maradék olajon. Felöntöttem a paradicsommal, belekevertem a harisszát és a fahéjat, beledobtam a babérleveleket is. Kicsit besűrítettem a mártást, még némi sót és borsot adtam hozzá, majd visszatettem a halat és néhány perc alatt készre főztem. Citromlével és olajbogyóval ízesítve, petrezselyemmel megszórva tálaltam.

Kakaós szelet

Egyszerűen porcukorral megszórva vagy lekvárral töltve is tálalhatjuk, de tetézhetjük az élvezeteket némi csokikrémmel és gyümölccsel is.


Hozzávalók

• 10 dkg vaj (vagy margain, esetleg zsír)
• 22 dkg cukor
• 1 tojás
• 1 citrom leve és reszelt héja
• 15 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor (12 g)
• 5 dkg darált dió
• 3 dkg kakaó
• 1/2 dl kávé
• 2 dl tej

Kikeverem a lágy vajat a cukorral, majd a tojással is. Hozzáadom a többi összetevőt és csomómentesre keverem. Előmelegített sütőben 180 fokon tűpróbáig sütöm és rácson hagyom kihűlni.

Búbos hús

A töltött húsok nem csak finomak, de praktikusak is, jóval kiadósabbá válnak a tölteléktől. A tölteléknek nem kell feltétlenül a húsba kerülniük, akár a tetejére is tehetjük. Így tettem én is - látva, hogy a malackaraj magában kevés lenne.


Hozzávalók

• 1 kg kicsontozott malackaraj (vagy sertéskaraj)
  
• 50 dkg gomba (lehetőség szerint vargánya)
• 1 tojás
• néhány evőkanál zsemlemorzsa
• petrezselyemzöld
• 10-15 dkg reszelt sajt
  
• só
• bors
• kevés olaj

A karajt felszeleteltem és kevés olajon elősütöttem, majd sózva, borsozva, pici vizet öntve alá majdnem készre pároltam. A felaprított gombát és petrezselymet kevés olajon megsütöttem, fűszereztem és kicsit hűlni hagytam. Vargánya helyett más gombával is készíthető, de ekkor nem árt neki kevés vargányás só ízesítés. Hozzákevertem a tojást és zsemlemorzsával sűrítettem (ne legyen túl száraz!). A tölteléket a húsra púpoztam, megszórtam reszelt sajttal és előmelegített sütőben 200 fokon készre sütöttem. Tetszés szerinti körettel, salátával tálalható.

Könyvajánlós játék

Sofia hívott játékba, amin kapva-kaptam, lévén olvasáshoz kapcsolódik: az éppen olvasott könyv 161. oldalának 5. mondatát kell idézni. Általában több könyvet is olvasok egyszerre, most sincs ez másképp és a játék kapcsán tudatosult bennem, hogy a mostaniak mindegyike az arab világhoz kapcsolódik.

Íme a mondat: "De egy napsütéses májusi napon kilépünk a moziból, és az égből érthetetlen fehér pelyhek hullanak."


Ebből a mondatból túl sokat nem tudunk meg a könyvről, de az ajánlóból már inkább:
"A Visszatérés Iránba három generáció és két kultúra találkozásának története, de mindenkinek szól, aki keresi a helyét a világban. Tara Bahrampour családjában a kétnejű nagyapa egy feudális társadalom jómódú tagja, az apa az Egyesült Államokban végzett építész, amerikai popsztár feleséggel. Tara és testvérei nem mindennapi családjukban hozzászoktak a kétféle életstílushoz, majd megtapasztalták a két kultúra összeférhetetlenségét is - otthon, az utcán és az iskolában. Az 1979-es iráni forradalom legvéresebb napjaiban az akkor tizenegy éves Tarának még sikerült elmenekülnie az országból. Csupán néhány bőröndöt és az emlékeit vihette magával. Az Amerikában töltött másfél évtized után ő volt az első, aki visszatért Iránba, hogy felnőttként felkutassa a család gyökereit, de a hatóságok ellenségessége miatt hontalan lett.

A fiatal újságírónő megindítóan őszintén, humorral, öniróniával, személyes hangon és korát meghazudtoló élettapasztalattal számol be két kultúra drámai összecsapásáról, amiben élt, és ami egyre inkább meghatározója lesz a mi életünknek is."

A második kötet 161. oldalán pont nincs szöveg, csak kép. Lisa Lovatt-Smith Moroccan Interiors című albuma impozáns már méreténél és súlyánál fogva is.

A harmadik könyvben ez olvasható: "Vegyük kisebbre a lángot." Ebből a sorból már erősen gyanítható, hogy szakácskönyvvel van dolgunk.

És igen, egy falat ... Marokkó. Tess Mallos könyve Marokkóba repít minket megismertetve a kuszkusz, a djej emshmel (tartósított citrommal és olajbogyóval omlósra főtt csirke tagine), a bisztéya (pihekönnyű leveles pitetészta galambhúsos, tojásos töltelékkel), a mecsui (különféle fűszerekkel bedörzsölt és lassú tűzön sütött bárány) és még számtalan étel receptjével.

Játékba hívom: Annamarie-t, Julcsit, Messzenéző Minyont, Renit, Trinityt és persze Mindenkit, akinek még kedve van!

A zebegényi Almáskert Fogadó étterme

A Dunakanyar alatt régen csak a Szent Mihály hegyet megkerülő Duna környékét értették, de ma már a Budapesttől Esztergomig tartó Duna-szakaszt. Így vagy úgy, Zebegény mindenképpen központi helyet foglal el a Dunakanyarban.

Bár a Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állt itt, igazi fejlődése a falunak 1851-től figyelhető meg, ekkor adták át ugyanis a Budapest-Párkány vasútvonalat. Ez idő tájt létesült a hétlyukú vasúti völgyhíd, ami a második legnagyobb ilyen jellegű híd Magyarországon. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült, ezért érdemes egy pillantásra. A falu legismertebb nevezetessége a Kós Károly tervezte Havas Boldogasszony tiszteletére 1906 és 1910 között épült plébánia templom, melynek freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján festették.


Zebegényben élt 1924 és 1960 között Szőnyi István a magyar festészet kiemelkedő alakja, egykori lakóháza és műterme 1967 óta emlékmúzeum. Szellemiségének folytatásaként 1968-ban néhány művész (Dániel Kornél festőművész, Végvári Lajos művészettörténész és Mizser Pál festőművész) képzőművészeti szabadiskolát alapított, ahol minden nyáron különböző szakokon folyik az oktatás. A falu Hajózástörténeti Múzeummal is büszkélkedhet (Farkas Vince hajóskapitány gyűjteménye) - sajnos, a Vasmúzeum már elköltözött.

Érdemes megtekinteni az úgynevezett Napraforgó-házakat is. 1931-ben alakult meg a Virág Egylet Zebegény, melynek elnöke gróf Károlyi Lászlóné volt, akit az Egyesületben Napraforgónak hívtak, róla nevezték el ezeket a házakat, amelyek némelyike panzióként működik.

Az 1896-os Millenniumi kiállításon Dohány-pavilonként szerepelt és a dohányipart bemutató épületet a főváros megvásárolta és némiképp furcsa döntésként pont ezt az épületet állították fel Zebegényben Ferencz József Gyermektelepként "a főváros miazmatikus levegője miatt beteges és testi fejlődésben elmaradt gyerekek szünidei nyaralótelepéül".

Még sok látnivalót érdemes megnézni Zebegényben, ezért előbb-utóbb biztosan megéhezünk. Jól tesszük, ha kimegyünk Almáskertbe és a Fogadó étteremének kerthelyiségében fogyasztjuk el ebédünket. Népszerű hely, szinte mindig telt ház van, ezért némi várakozásra számítanunk kell, de nem fogjuk megbánni.

Mesterszakács kerestetik

A VIASAT3 keresi a legjobb séfet

"Ősszel indul a VIASAT3 tehetségkutató műsora, melyben Magyarország legjobb – egyelőre amatőr - séfjét kívánja megtalálni.

A BBC 1990-ben indult, és azóta több országban is nagy sikerrel futó „Masterchef” című produkciójának licencével a csatorna új tartalommal tölti meg a gasztro-reality műfaját.

A műsorban tizenkét önjelölt (amatőr vagy szakmabeli) szakács (háziasszony, gasztroblogger, nagyszájú kritikus) bizonyíthatja, hogy nem csak minősíteni tudja az ételeket, hanem el is tudja készíteni azokat. A versenyzők naponta új kihívásokkal szembesülnek, és a teljesítményüket szigorú, szakmailag hiteles zsűri értékeli majd.

KERESSÜK MAGYARORSZÁG LEGJOBB SÉFJÉT

Ha jobban főzöl, mint mások, küldd el önéletrajzod és jelentkezésed minél hamarabb

e-mailen: web@viasat.hu (tárgy: Mesterszakács)

vagy postán:

Viasat Hungária Zrt. 1139 Budapest, Váci út 99.

Jelige: „Mesterszakács”

"

Kisütött vaj

A vaj csak rövid ideig tartható el, mivel könnyen avasodik. Tartósításának egyik módja a sózás, a másik pedig egyfajta derítési eljárás, amikor is nagyon kis lángon történő hevítéssel, majd szűréssel az összes vizes írót és maradék tejfehérjét eltávolítják. A végeredmény 100 % zsiradék, a vajzsír. Ilyen formában még a tejallergiások is fogyaszthatják. Hónapokig eltartható még hűtőszekrény nélkül is és jóval magasabb hőmérsékletre hevíthető a leégés veszélye nélkül, mint a vaj.

Azt gondolhatnánk, hogy ez a fajta vajtartósítási eljárás csak Indiában (ghee) vagy Észak-Afrikában (szmen, szemne) dívik, azonban régebben a magyar parasztkonyhán - így a palócoknál is - elterjedt volt. Elsősorban a böjti időszakban főztek vele, amikor egyéb állati zsiradékokat nem lehetett használni (az olajüttetés nagyon drága volt).

A vajat egy (lehetőleg vastag fenekű) lábasba tegyük és takaréklángon addig hevítsük, amíg hab keletkezik a tetején. A keletkező habot folyamatosan el kell távolítani (később felhasználhatjuk).

Nem kell kevergetni, de arra figyeljünk, hogy le ne égjen! A vaj egyre aranyszínűbbé válik, finoman illatozni kezd és egyre több szilárd részecske süllyed le az aljára. Amikor már pattogó hangokat hallat és nem keletkezik több hab, hamarosan elkészül. Picit hagyjuk állni és még melegen szűrjük át egy csavaros tetejű üvegbe (csak a teljes kihűlése után zárjuk le). Vigyázzunk, hogy az alja ne kerüljön bele. Egyébként ezt a vajalját régen főtt tészták, gancák ízesítésére használták, érdemes kipróbálni. Hűtés nélkül is hosszú ideig eláll, de persze tarthatjuk a hűtőben is.

Tapasztalni fogjuk, hogy jóval kevesebb lesz a végeredmény a kiindulási mennyiséghez képest. A vaj minőségétől és írótartalmától függ, hogy mennyi az annyi. Ennél a mostani sütésemnél a 30 dkg vajból csak 18 dkg kisütött vaj lett, tehát 40 % (!) volt a veszteség. Szerencsére, ez nem általános, de 20-30 % mínuszra számíthatunk.

Az ipolysági Bieta étterem

Ipolyság egykor Hont vármegye székhelye volt miután Kemencéről ide került a megyeszékhely. A trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz tartozott. Közvetlen vasúti kapcsolata volt Budapesttel, a síneknek azonban mára nyoma sem maradt... A változások természetesen nem csak Ipolyságot érintették, hanem azokat a településeket is, amelyek ma már Pest megyéhez tartoznak és így a perifériára szorultak korábbi helyzetükhöz képest.

Azért még ma is sokan intézik ügyes-bajos dolgaikat (természetesen a hivatalosakat leszámítva), vásárlásaikat Ipolyságon vagy éppen ide járnak étterembe, például a Bieta étterembe.


A Bieta árai nagyon barátságosak, ételei finomak, teraszai még a legnagyobb melegben is kellemesen hűvösek. Az étlap magyarul is olvasható, azonban legyünk résen, van külön menüs étlap (ezzel sem nyúlhatunk mellé) és a nagy étlap a teljes választékkal. Az árak a köret és a saláta árát is magukban foglalják!

Macik Limarától

Limarától kaptam ezeket a macikat, mondván legyen szebb a napom tőlük. Nagyon aktuális, köszönöm szépen! Amikor elindul egy negatív tendencia, egymást érik a rossz dolgok, mintha sohasem akarna vége szakadni. Elromlott a mosógépem (megzakkant az agya), elrontottam a gyomromat, eltörött a telefonom (leejtettem), most pedig megszállták a molyok a kamrafiókomat - szinte mindent ki kellett dobni. Már nagyon jó vagyok az elengedés művészetében...

A Macikat tovább küldöm Cserkének, Jucynak, Maimoninak és Phzs-nek, legyen szebb a napotok!

Hogyan tegyünk szert gyomorrontásra?

Néha azt hiszem, túlzottak az elvárásaim az éttermekkel szemben, pedig alapjában véve nem vagyok egy macerás vendég. Nincs semmilyen ételallergiám, nem követek speciális étrendet, nem fogyókúrázom. Nem várom el, hogy csakis friss, helyi idényterményekből főzzenek rám (bár nincs ellenemre). Tökéletesen megfelel számomra az étlap választéka, nincsenek különleges kívánságaim.

Azonban van néhány dolog, amit elvárok:

• nem akarok megbetegedni az ételtől
• viszonylagos tisztaságot
• ne éreztessék velem, hogy kívül tágasabb
• ehető legyen az étel
• megfelelő ár-érték arányt

Ezen kitételek alapján a bánki Tengerszem Panzió étterme nem ütötte meg a mértéket. Már az első néhány perc elgondolkodtatott. Még le se ültünk, de a pincér már azt firtatta, mit kérünk. Ettől a falra tudok mászni, bár a másik végletet sem szeretem, amikor tüntetőleg tudomást sem vesznek az emberről. Mondtuk, hogy először megnéznénk az étlapot. Hát, nem kis feladat volt a 13 (!) oldal végigolvasása, oldalanként 10-12 étellel, pedig nagyon gyorsan olvasok. Pincérünk persze türelmetlenkedett közben, végül megszületett a döntés. Általában - nyáron kizárólag - frissensültet szoktam rendelni, biztos ami biztos alapon. Most libamájat kértem lyoni módra.

Amíg vártunk az ételre volt idő körülnézni. Az abroszon nyomon követhető volt jó néhány előző étkezés, az evőeszközök mosogatása jócskán hagyott maga után kivetnivalót és nem győztem a legyeket hajkurászni (nem a szabadtérben ültünk). A választásom nem bizonyult jónak, nagyon zsíros volt az étel és itt nem arra gondolok, hogy a libamáj eleve tömény zsír, hanem az elkészítésére (egyébként szeretem a zsírt). A máj keserű volt és a krumpli is kicsit fura a zsírosságán kívül. Már ott éreztem, hogy megfekszi a gyomromat, hazafelé félúton már nagyon rosszul éreztem magamat. Végül megálltunk egy boltnál, hogy némi alkohollal szétcsapassam a problémát és nem sokon múlott, hogy nem rögtön a bolt előtt húztam meg a vodkásüveget (segíteni nem nagyon segített). Férjem sem járt jobban. Utólag kikövetkeztetve a krumpli volt a hunyó, egyedül azt ettük mind a ketten. Jó drága gyomorrontás volt!

Szilvareszter

Az igazi szilvalekvár főzésének még nem érkezett el az ideje (majd szeptemberben), de a most érő szilvafajtákból remek szilvaresztert lehet főzni. A szilvareszter tulajdonképpen egy dzsem, bár annál kicsit lazább állagú.

Hozzávalók 10 db 370 ml-es üveghez

• 3 kg kimagozott szilva
• 1 kg cukor
• 1 zacskó (20 g) őrölt fahéj
• 1 zacskó Dr Oetker 2:1 dzsemfix

A megmosott, kimagozott szilvát egy megfelelő méretű befőzőfazékba teszem, összekeverem a cukorral és időnként megkeverve (a vége felé gyakrabban) 25-30 percig főzöm.


Közben beleteszem a fahéjat is. Végül belekeverem a dzsemfixet is, ezzel már csak 2 percig főzöm kevergetve. A dzsemfix helyett használhatunk agar-agart is - ezek nélkül nagyon híg lenne a dzsem. Tökéletesen tiszta csavarostetejű üvegekbe töltöm, befőzőfóliával lefedem, amire néhány Na-benzoát granulátumot szórok (így nem érintkezik a dzsemmel), majd rátekerem a fémtetőt. Szárazgőzben hagyom kihűlni. Ekkora mennyiség pont elfér a hűtőtáskánkban. A forró üvegeket újságpapírba göngyölöm és így teszem a táskába. A lezárt hűtőtáskát még egy plédbe is bebugyolálom.

A nagymarosi Maros étterem

A Maros étteremben ünnepeltük sokadik házassági évfordulónkat. Az étterem Nagymaroson, a dunakanyari kisvárosban található és közvetlenül a Duna partján, a kompkikötő és a hajóállomás között fekszik. E miatt nyitvatartása vízállásfüggő, nagyobb árvizek esetén a víz eléri az éttermet is. Teraszáról pazar kilátás nyílik Visegrádra.

A kiszolgálás gyors és barátságos, az árak méltányosak és minden nagyon finom volt. Aki a Dunakanyarban járva megéhezik, jól teszi, ha ide tér be!

Friss saláta fetával, szezámmagos csirkével, limettes joghurttal:


Cigánypecsenye sült burgonyával:


Szűzérmék roston rózsabors mártással:


Ponty rántva ecetes burgonyasalátával:

Utolsó vacsora

Hozzám is elért a kérdés Zsu(Ka)zsi jóvoltából, hogy mi lenne az a 10 étel amit ennék, ha tudnám az lesz az utolsó? Gondolom, hogy most a kedvenc ételeimet kellene felsorolnom, de igazából semmi nem jut eszembe, amit ennyire szeretnék. Pontosabban mindent szeretek (na jó, a pacal nem játszik). Így inkább onnan közelítem meg a kérdést, hogy mi az amit még nem ettem, de szívesen megkóstolnám.

• igazi kaviárt, mondjuk a belugát
• homárt
• osztrigát, de csakis grillezve
• szarvasgombát, na nem csak úgy magában
  
• párizsi macaront
• bouillabaisse-t
• thai ételsort
• és ha már keleten járunk, pekingi kacsát
  
• fugut, ha már úgyis az utolsó vacsorám, nincs semmi kockázat benne
• duriánt, ha nem ízlene, örülnék, hogy ami ezután jön már csak jobb lehet

Nem tudom, kinél járt már a kérdés, ezért nem küldöm tovább, de akinek kedve van, kapcsolódjon be a játékba!

Krisna-völgyi Búcsú

Évek óta terveztem, hogy egyszer elmegyek a Krisna-völgyi Búcsúba és idén végre sor került rá. Ennek jórészt Hémangi az oka, szerettem volna Vele személyesen is megismerkedni. Olyan jót beszélgettünk, mintha ki tudja mióta ismernénk egymást. Persze a Búcsú forgatagát sem hagytam ki és végig jártam (pontosabban jártuk, hiszen családostól voltam) azokat a helyeket, amiket már néhány évvel ezelőtt is. Így megnéztük az iskolát, ami az idei évtől államilag akreditált intézménnyé vált, a tehenek szálláshelyét, hiszen nem nevezhető simán csak istállónak. A tehénvédelem kiemelt fontossággal bír a védikus kultúrában, így Krisna-völgyben is. Már az itteni tehenészet is büszkélkedhet egy zebu bikával.


Megcsodáltuk a templom színpompás festményeit és közben meghallgattuk idegenvezetőnk magával ragadó előadását. (A vaisnava hitnek Magyarországon is van főiskolája)


A valóságshow keretében kipróbáltuk, milyen viselni a szárit, a homlokunkra festették Krisna lábnyomát és a tulaszít. Sütöttünk purit és részt vettünk az ételfelajánlásban is.



Nagyon érdekes és látványos volt a védikus esküvő tűzceremóniával (valódi esküvő!) Az Indiában 16 napig tartó szertartást itt 16 ceremónia váltja ki.


Természetesen indai ételeket is kóstoltunk és megnéztük a látványkonyhát működése közben.

Igazán szép nap volt, csak azt sajnáltam, hogy nem több napra mentünk! Hiszen annyi érdekes látnivaló van, például a biofarm, az arborétum, és érdemes részletesebben megismerni az Öko-völgy Programot.

Nem értem!

Mostanában nem voltam internet környékén (mondjuk, nem is hiányzott), ezért meglepődve olvastam a kedélyeket borzoló írást a gasztroblogokról. Nem linkelem ide, hogy melyiket, szerintem mindenki tudja és egyébként is, ez itt nem a reklám helye. Többen reagáltak rá vérmérsékletük szerint. Először nem akartam róla írni, egyrészt nem érdekel ki mit gondol rólam vagy a blogomról, másrészt már így is jóval többet foglalkoztunk a dologgal a kelleténél. Egyáltalán nem találom viccesnek ezt a vitriolosnak szánt humort (bár az angol humort sem kedvelem). Kétségtelen, hogy sok igazság van benne. Na és akkor mi van?

Előljáróban azért néhány dolgot leszögeznék: soha nem állítottam, hogy képzett tollforgató vagyok vagy hogy fotózásból élek. A blogot a lányom kedvéért kezdtem el írni így gyűjtve össze neki a receptjeimet és ennek a célnak tökéletesen meg is felel. Az, hogy mindez nyilvános és így idegenek is - ha csak virtuálisan is - beléphetnek a konyhámba, az egy dolog. De hogy egy vadidegen akarja nekem megmondani, hogy mit főzzek, hol egyek, erről mit írjak és hogyan, az finoman szólva is pofátlanság.

Nem titkolom, hogy palóc vagyok. Sőt, büszke vagyok rá! Sajnálom, hogy már kiveszőben vannak a régi hagyományok. Ha ez valakinek gond, az nem az én problémám! Ennek ellenére sokan olvasnak és lehet, hogy vannak akik tényleg csak azért, hogy röhögjenek rajtam. Akkor viszont köszönjék meg, hogy ingyen szórakoztatom őket!

Amit nem értek, hogy ha a "szösszenet" (mert ugye ez nem modoros) írójának ennyire csípik a szemét a gasztroblogok, akkor minek olvassa őket? Pláne rendszeresen? Biztosan mazochista. Az írása alapján egyedülálló, aki párkapcsolati problémákkal küzd. Bár rég itt lenne a családalapítás ideje, de valahogy nem jön össze. És különben is, erre a világra?! Kimondottan irritálja a gyerekek látványa, de még csak az említésük is. Nem főz - ő ennél többre hivatott - és egyébként is, az étel csak üzemanyag. Szívesebben tölti idejét füstös kiskocsmákban, ahol a hasonszőrűekkel éjszakába nyúlóan megválthatják a világot. Elvégre bölcsésznek készült. Bár az élete nem pont reményei szerint alakult, ezért tengernyi szabadidejét mások fikázásával próbálja kitölteni. Hát, csak rajta!

Szóval, lehet így is reagálni. De minek?! Inkább megyek és írok néhány lehúzó kritikát a mostanában látogatott éttermekről.

Visszatértem!

Visszatértem - részben. Akik rendszeresen nyomon követik a blogjaimat, tudják, hogy kétlaki életet élek. Nagyobb részben a Dunakanyarban, kisebb részben Börzsönyalján (ahogy Tóth Imre nevezi falumat Palóc trilógia című regényében). Nyaranta ez az arány megfordul és Börzsönyalján nincs internet (szerencsére!), így az elkövetkezőkben kicsit ritkábban fogok jelentkezni.


Az elmúlt időszak számomra elsősorban a kapcsolatokról szólt, de persze jártam erre-arra, közben ettem is. Idővel mindenről beszámolok. Addig is szép nyarat Mindenkinek!