A
citált cikk nem kevesebbet állít, mint hogy a klímaváltozás elsődleges oka az állattartás:
"úgy gondoljuk, hogy az üvegházgázok forrásaként a táplálék céljából tartott háziasított állatok életciklusát és ellátási láncát nagyon alábecsülik, és valójában az összes ember-okozta üvegházgázok legalább feléért ezek felelősek. ... Ez a szám az állatállomány legeltetéséhez és a takarmánytermesztéshez szükséges erdőirtás, az állatállomány életben tartása, és a végtermékek feldolgozása és szállítása során keletkező üvegházgáz kibocsátások összegzéséből adódik. ""Az állattartás (az autókhoz hasonlóan) emberi találmány és komfort, nem része az ember előtti koroknak, és az állatállomány által kilégzett CO2 nem természetesebb, mint az, ami az autó kipufogójából származik."Ilyen szemszögből nézve az ember sem része. Miért? A vadon élő állatok és növények nem lélegeznek? Száz évvel ezelőtt a Föld lakossága 1,6 milliárd fő volt, most csaknem 7 milliárd (az előrejelzések szerint 2010-re el is érjük ezt a számot). Egy ember nyugalmi állapotban átlagosan 19 l szén-dioxidot lélegez ki óránként, fizikai megerőltetés hatására ennek sokszorosát. Ennyi ember már csak a légzésével több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a világon forgalomban levő autók összesen. Az autóktól megszabadulhatunk, de a lélegzéstől?! Bár ez is egy megoldás..
"A föld 26%-át az állatállomány legeltetésére használjuk, a művelhető föld 33%-át pedig takarmánytermesztésre, ahelyett, hogy hagynánk újraerdősödni."
Akkor számoljunk egy kicsit. A Föld felszínének 70 %-át víz borítja, a szárazföldi rész 30 %, aminek így 26 %-a kiesne ugye. Ezt is csökkenteni kellene a 33 %-kal, így összességében a Föld felszínének kb. 14,9%-án élne 7 milliárd ember és folyna a növénytermesztés. Persze, csak akkor, ha nem vonjuk még ki belőle a kietlen láchegységek, sivatagok, állandóan jéggel fedett területeket.
" Mivel ma hiány van füves területekben, gyakorlatilag az egyetlen mód több állatállomány és takarmány előállítására a természetes erdők kiirtása."Állattenyésztés azokon a területeken alakult ki elsősorban, amely területek nem voltak alkalmasak növénytermesztésre. Ennek részben klimatikus, részben talajtani okai voltak. Egy kecske még egy látszólag semmire sem jó tüskés bozótosban is talál ennivalót magának. De mondhatok hazai példákat, a hortobágyi gulyák, a bakonyi makkoltatott disznók is optimálisan használták ki lehetőségeiket. Ma a nagyüzemi állattartással már különösen nem igaz, hogy az állattenyésztés nagy helyigényű. Kevés a természetes körülmények között tartott állat. Sajnos. A cél a minél rövidebb idő alatt minél nagyobb tömeg elérése, ami leginkább szűk helyen, speciális takarmányozással érhető el. Szó sincs legeltetésről.
"Az ember okozta metán 37%-a az állattartásból származik ... a világszerte tartott állatállomány jelentős csökkenése viszonylag gyorsan csökkentené az üvegházgázokat."Ami elől bemegy, az hátul ki is jön - általában. Nem csak a háziasított állatoknál van ez így.
Metán kerül a levegőbe a hulladéklerakókból, de a szennyvízkezelés, a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a rizstermesztés és bizonyos ipari tevékenységek (szénbányászat, szivárgó földgázvezetékek) is hozzájárulnak a kibocsátáshoz. És igen, az állattenyésztés is. Az emberi eredetű metánforrások egymás közötti arányai: energiaipar - 18%, rizstermesztés - 28%, állattenyésztés - 22%, biomassza tüzelése: 20%, hulladékdepóniák: 12%.
(Oremland, Lerner et al., UN, IRRI.) Az élő növényzet is termel bizonyos mennyiségű metánt. Egyes becslések szerint a szárazföldi növények esetében ez elérheti az évi 60-240 millió tonnát is, ami az éves légköri metántermelés 10-30%-át teszi ki. Ennek mintegy kétharmadát a trópusi területek adják, mivel ott képződik a legnagyobb mennyiségű biomassza. Az élő növényzet metántermelésénél lényegesen nagyobb az olvadó tundraövezet mocsári és tőzegláp-területeinek jelentősen megnövekedett kibocsátása. Ilyen folyamat játszódhat le például a szibériai örök
fagytőzeg-mocsarak megolvadásakor, aminek során akár 70 milliárd tonna (!) metán is a légkörbe kerülhet.
"Világszerte az állati eredetű betegségek (mint például a sertésinfluenza), valamint a krónikus degeneratív betegségek (mint a szívkoszorúér betegség, többféle rák, cukorbaj, és agyvérzéshez vezető magas vérnyomás) milliónyi esetének szén-intenzív gyógyászati kezelése, amelyek az állattartás termékeinek fogyasztásához kötődnek. Az állattartás termékeinek tulajdonítható üvegházgázok teljes könyvelése magában foglalná a gyógyszeripari és egészségügyi ágazatok építésének és működtetésének azon részeit, amelyeket e betegségek kezelésére használnak."Ez igazán jó hír! Dohányosok, nem kell aggódni a tüdőrák miatt, elég, ha elhagyjátok a húst! A veleszületett cukorbaj is ripsz-ropsz elmúlik mától, de a másodlagos cukorbetegek is mehetnek ezentúl a cukrászdába! Mától genetikai hajlamok, stressz nem játszanak más betegségek kialakulásánál sem. Orvosok, gyógyszergyártól lehúzhatják a rolót.
Tehát, jobban tesszük, ha nem fogyasztunk semmi állati eredetűt! Lakto- és ovovegetáriánusok, ez nektek is szól! Van más lehetőség is:
"Az alternatív alapanyagok közé tartozik a texturált szójafehérje, szója lecitin, barnarizs, őrölt napraforgómag, gombafehérje, és búza glutén.Egy harmadik ösztönző, hogy egy élelmiszeripari cég elő tudja állítani és piacra tudja dobni az állattartás termékeinek olyan alternatíváit, amelyek ízben hasonlók, de könnyebb az elkészítésük, olcsóbbak, egészségesebbek, és így jobbak az állattartás termékeinél. Ezek az alternatívák az állattartás termékeinek olyan utánzatai, mint a szója és szeitán (búza glutén) alapú marha-, csirke, és sertéshús,
a szója- és rizstej, sajt, és fagylalt."
"Az analógok akkor a legkevésbé megkülönböztethetők a hústól és tejtermékektől, amikor aprítják, panírozzák, fűszerezik, vagy más módon feldolgozzák őket, ezért egy cég leányvállalata számára a legkevésbé kockázatos stratégiák közé tartozhat gyorsétterem láncok építése olyan termékekkel, mint szójaburgerek, szója csirke termékek, különböző húsutánzó termékekkel készült szendvicsek, és/vagy szója jégkrém. Ha a lánc növekedése gyors, akkor az csábíthat más élelmiszeripari cégeket, hogy másolják az először megmozdulót."Akkor pontosítsunk. Ezeket nem kell előállítani, feldolgozni, szállítani, stb? Semmiféle üvegházgáz nem keletkezik közben? Kétlem.
"Egy másik lehetőség lehet a néha „in vitro” húsnak nevezett mesterséges hús, amit laboratóriumokban állati eredetű sejtekből tenyésztenek."Szép új világ!
Értem én, hogy mindenki igyekszik a meggyőződését alátámasztani, de ez finoman szólva is túlzás! Nincs szándékomban cáfolni a globális felmelegedést, de hogy mindez csak a húsevők műve lenne?!
A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a globális felmelegedést mennyiben természeti hatások (napsugárzás erősödése, vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. Nem az én tisztem ennek eldöntése. Az azonban elgondolkoztató, hogy emberi tevékenységből tavaly 31,5 milliárd tonna CO2 került a légtérbe, a természet körfolyamataiból viszont közel 770 milliárd tonna keletkezett. A légkörbe kerülő szén-dioxid-mennyiség nem marad ott, a részben oldódik az óceánokban, részben a szárazföldi bioszférába kerül kerül, hiszen szén-dioxid nélkül nem lenne élet a Földön.
Ha félretesszük világvége hangulatunkat és önteltségünket - mi szerint létünk vagy nem létünk irányítaná bolygónk keringését, valamint nem csak az utóbbi 100 vagy akár 10.000 évre tekintünk vissza, szembesülhetünk vele, hogy a Föld klímája ciklikusságot mutat. A Föld történetében 4 globális lehűlés - vagy ha így ismerősebben hangzik - jégkorszak volt, de ezen időszakok alatt is voltak jelentős felmelegedést hozó ún. interglaciális szakaszok A lehűlések között pedig nagyon meleg, szinte trópusi klíma volt. A jégfúrások eredményei szerint most is ilyen interglaciális időszakban élünk.
Az elmúlt 1-2 ezer év viszonyait jobban ismerjük. Ezen időszakok alatt is voltak melegebb és hűvösebb szakaszok. A római korban jóval melegebb volt, mint manapság. Erre régészeti bizonyítékok is vannak,
Aquincum házai jól példázzák ezt, de következtetni lehet erre a római katonák öltözékéből is. Hannibál afrikai elefántjai közül egy sem élte volna túl az utat az Alpokon át a mostani hőmérsékleti viszonyok között.
Mindezt csak azért meséltem el, mert úgy gondolom a globális felmelegedés és klímaválozás kérdése kicsit bonyolultabb annál, hogy eszünk-e húst vagy sem.
