A következő címkéjű bejegyzések mutatása: viselet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: viselet. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. 10. 16.
2013. 09. 29.
Ismét szüret!
fotó: Szabó Dániel
fotó: Guzsik Bernadett
fotó: Szabó Dániel
fotó: Guzsik Bernadett
fotó: Guzsik Bernadett
fotó: Guzsik Bernadett
fotó: Szabó Dániel
fotó: Szabó Dániel
Címkék:
jeles napok,
kézművesség,
népművészet,
palóc népszokások,
szalmabábuk,
szüret,
tárgyi néprajz,
viselet
2013. 02. 07.
Babák
Kislánykoromban nem
szerettem babázni, egyszerűen taszítottak az akkoriban kapható
játékbabák. Így a babaszerep a macskámra hárult, aki békésen
tűrte az öltöztetést és szívesen aludt betakargatva a
babakocsiban, miközben tologattam. Néha azért megunta a dolgot, és
fehér rékliben elinalt a kertek alatt, vidám perceket szerezve
ezzel a szomszédoknak. Talán, ha ilyen meseszép babáim lettek
volna...
Marina Bychkova
orosz-kanadai művész alkotásai, a mozgó gömbizületű (Ball
Jointed Doll) porcelánbabái, persze nem gyerekeknek valók, de
garantáltan visszavarázsolják a felnőtteket is a mesék világába.
Képek: Enchanted Dolls
Címkék:
csak beszélek és beszélek,
viselet
2013. 01. 30.
A hagyományos népviselet vadhajtása, avagy a műmagyar ruha
A nemzeti öntudat
képviselőjeként a 19. századra kialakult a nemzeti díszöltözék
végleges formája, a díszmagyar, az arisztokrácia, a birtokos
nemesség és a középosztálybeliek kedvelt viselete. Trianon után
különösen előszeretettel fejezték ki vele a hazafiságot, ezzel
is igyekeztek visszaadni a sértett nemzeti önérzetet.
A mindenki számára
elérhető leegyszerűsített, olcsó változata volt a magyar ruha,
ami elsősorban a már kivetkőzött (a népviseletet elhagyó)
területeken terjedt el, köszönhetően a népszínműveknek és a
közoktatásnak.
1945 után háttérbe szorult, majd a 90-es években ismét felütötte a fejét, különösen a szüreti felvonulásokon, falunapokon. (Régen a nők és a gyerekek általában nem vettek részt a szüreti felvonuláson, de ahol igen, ott viszont népviseletet hordtak. Kislányokra soha nem adtak piros színű ruhát, hiszen az „felnőttszín”.) Sajnálatos módon mára oly annyira elterjedtté vált, hogy néhány éve bekerült a balassagyarmati Palóc Múzeum viseletgyűjteményébe is. Sőt, még a mátraverebélyi öltöztetős Máriácskán is látható.
Kislányok műmagyarban a 30-as években
1945 után háttérbe szorult, majd a 90-es években ismét felütötte a fejét, különösen a szüreti felvonulásokon, falunapokon. (Régen a nők és a gyerekek általában nem vettek részt a szüreti felvonuláson, de ahol igen, ott viszont népviseletet hordtak. Kislányokra soha nem adtak piros színű ruhát, hiszen az „felnőttszín”.) Sajnálatos módon mára oly annyira elterjedtté vált, hogy néhány éve bekerült a balassagyarmati Palóc Múzeum viseletgyűjteményébe is. Sőt, még a mátraverebélyi öltöztetős Máriácskán is látható.
A magyar zászló
színeiben pompázó műmagyar ruha női változata a nemzeti jelleg
erőteljes hangsúlyozására épít: farkasfoggal díszített piros
puszrikból (mellény) és pártából, nemzeti színű szalaggal
díszített fehér ingvállból (női ing), fehér ráncolt
felsőszoknyából és (általában hozzávarrt) alsószoknyából,
valamint zöld kötényből áll.
Dr. Lengyel Ágnes: „Csak a rózsám járjon szép
csinosan...” - Ünnepi palóc öltözetek napjainkban
Dr. Lengyel Ágnes: Palóc népviselet egykor és ma Nógrád
megyében
Tompos
Lilla: A díszmagyar - a magyar díszviselet története
F. Dózsa
Katalin: A
magyar ruha feltámadása. Népviselet és napi divat a harmincas
években
Címkék:
palóc népszokások,
viselet
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




























