Jó néhány hónap csúszással ugyan, de megjelent a
HVG Ízek és kultúrák című sorozatának első néhány kötete. A török konyhával foglalkozó rész éppen akkor látott napvilágot, amikor Isztambulban jártam.
Hazatértem után belelapoztam a könyvbe..... és meglepődtem. Nem igazán ismerem a török konyhát, de ha a legjellegzetesebb török halételt kellene megneveznem, az biztos nem a grillezett lazac lenne rukkolával Ahogy azt sem hiszem, hogy a törökök a padlizsántekercset mozzarellával vagy gorgonzolával töltenék. Miért is tennék?! Hiszen annyiféle (finom) török sajtjuk van.
Amikor a tejszínből és mascarponéból készülő lokumról (mint csokoládés praliné) olvastam, kezdtem elbizonytalanodni: talán az olasz konyháról szóló részt tartom a kezemben? Nem. Az még nem jelent meg.
Ezek után már meg sem lepődtem, hogy egy másik receptben bacont ajánlanak hozzávalóként. Az igaz, hogy Törökország nem muszlim ország, hiszen szekularizáció van náluk, de ettől a lakosságnak minimum 98 %-a muszlim. Így enyhén szólva fura disznóalkatrész ajánlgatása az autentikus török konyha kapcsán.
A fent említett receptvariációk biztosan egytől-egyig finomak, csak éppen semmi közük a török konyhához. Talán célravezetőbb lett volna spanyol szerzők kreálmányai helyett török recepteket felhasználni. Ha már egyszer ízek és kultúrák bemutatása a cél.
Mivel tudok olvasni, sőt, meg is értem azt, amit olvasok, ezért nem igénylem a lépésről-lépésre típusú szakácskönyveket (ezért van olyan kevés fázisfotó a blogomon is). Viszont tudom, hogy sokan kedvelik ezt. Azt azonban nehezen képzelem el, hogy olyan részletességgel kellene ezt tenni, hogy: "a zúzott fokhagymához hozzáadjuk a sót (fotó) és az olívaolajat (fotó) ". Gyengébbek kedvéért vastagon kiemelve az aktuális alapanyagot, hogy felismerjék a képen, és egy egyszerű receptet legalább 18 fázisfotóval körítve.
A 120 oldalon 16 recept olvasható.
