Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2012. 01. 30.

2012. 01. 26.

Esetem a granolával

A granola pazar cucc - feltéve, ha túléli az ember. Elkészítése előtt nem árt tudni, nincs-e agavé allergiánk. Nekem van. Most már tudom. Egyszer vettem egy üveg agavé szirupot, régóta állt felbontatlanul, gondoltam pont jó lesz a granolához mivel éppen elfogyott a méz. Rossz ötlet volt. A frissen elkészül granolát csipegetve hamarosan kiderült, hogy miért. Először csak furcsán bizsergett a nyelvem és a szájpadlásom, majd gyorsan feldagadt a garatommal együtt. Azonnal megittam két calcium-sandózt (más nem volt itthon), közben azt fontolgattam, hogy csak úgy pizsamásan átmegyek a szomszédban lakó Dokihoz. Szerencsére elkezdett csökkenni a duzzanat (még jó, hogy folyamatosan szedem az allergiagyógyszeremet) és én szó szerint fellélegeztem. Járhattam volna rosszabbul is, szóval csak óvatosan az agavé sziruppal.



A granola receptje Sarah Brittont dícséri.

Hozzávalók
  • 4 csésze zabpehely
  • 1 csésze durvára vágott mandula
  • 1,5 csésze kókuszpehely (nem reszelék)
  • 1/3 csésze méz vagy agavé szirup (feltéve, hogy nem vagyunk rá allergiásak)
  • csipetnyi só
  • 4 evőkanál olaj (kókusz, napraforgó, stb., esetleg ghí)

A hozzávalókat keverjük össze, majd terítsük el egy tepsiben és 175 fokon süssük 25 percig. Közben 5 percenként keverjük át. Kihűlve jól záródó dobozban tároljuk. Joghurttal együk, de adhatunk hozzá még friss gyümölcsöt is.

2012. 01. 21.

Egy szelet Budapest Svédországból

A Budapestbakelse (Budapest-sütemény) a fáma szerint egy svéd cukrász találmánya, aki a 60-as években egy budapesti cukrászversenyre készülve alkotta meg receptjét, ami olyan sikeres volt, hogy a mai napig is kapható a svéd cukrászdákban.


A receptet a Svédasztaltól kölcsönöztem és csak picit változtattam rajta.

Hozzávalók

a tésztához:
  • 6 tojásfehérje
  • 4 dl cukor
  • 15 dkg darált mogyoró (esetleg dió)
  • 0,5 dl keményítő
  • 1 teáskanál vaníliakivonat
a töltelékhez:
  • 3 dl tejszín
  • 1 evőkanál porcukor
  • 10 dkg barackkonzerv
a tetejére:
  • kevés olvasztott étcsoki
  • durvára vágott pörkölt mogyoró

A tojásfehérjéket felvertem, hozzáadtam a cukrot és azzal kemény habbá vertem. Belekevertem a vaníliakivonatot és a keményítővel elkevert darált diót (én dióval csináltam). Zacskóba töltve csíkokat nyomtam a papírral bélelt sütőlapra.


175 fokon kb. 20 percig sütöttem. Megvártam, hogy kihűljön, addig felvertem a tejszínt a porcukorral, óvatosan beleforgattam a lecsepegtetett és felkockázott befőttet, majd rákentem a tésztára. A papír segítségével feltekertem a hosszabbik oldalán (természetesen a papírt közben lehúztam). Elvileg a megsült tészta hátoldalára kerülne a töltelék, de én nem bonyolítottam a dolgokat.

A tetejét meglocsoltam az olvasztott csokival. A mogyoró most elmaradt róla.