Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 02. 28.

VKF! XXXII. Tiszta őrület - Márványtojás

Maimoni nem mást talált ki, mint hogy "készítsünk lehetetlennek hangzó, tűnő, látszó ételeket, amelyek nemcsak hogy ehetőek, de még finomak is". Legelőször a cukorral fogyasztott káposztás tészta ugrott be, mint lehetetlennek tűnő étel, de ezt gyorsan elvetettem, mivel tényleg bizarr és semmiképpen nem nevezném finomnak (kéretik nem győzködni engem ennek ellenkezőjéről!). Felmerült bennem az is, hogy lekoppintom Heston Blumenthal egyik kreációját, például a viktoriánus ehető kertjét, de ebben az időben felénk nem túl bőséges a szöcskefelhozatal, így ez is kiesett. Maradt egy visszafogott kínai klasszikus, a márványtojás. Ebbe az álruhás tojásba nyugodtan beleharaphatunk, nem törik bele a fogunk.


Hozzávalók
  • 4- 6 tojás
  • 1 liter víz
  • 3 evőkanál szálas fekete tea
  • 3 evőkanál szójaszósz
  • 1 kis darab fahéj
  • 1 kis darab friss gyömbér
  • 1 csillagánizs
  • 1 evőkanál cukor

A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, hideg vízben kicsit lehűtöttem. A héjukat megütögettem, hogy megrepedezzenek, de nem szedtem le. Az 1 liter vizet a többi hozzávalóval felfőztem, majd beletettem a tojásokat és bő 1 órán át (eredetileg 24 órán keresztül szokták) főztem. Leszűrtem, leszedtem a tojáshéjakat és ekkor előtűnt a mintázat.


Melegen és hidegen is fogyasztható.

A fűszerezésnek ez a változata az Egy falat Kína című könyvből való.

2010. 02. 19.

Jácint

Ebben az ólmos szürke időben sokat lendít a hangulatomon a friss virág, különösen ha még illata is van.


A jácint tökéletesen megfelel erre a célra. Néhány száz Ft-ért kaphatunk virágzó példányokat, de magunk is hajtathatjuk a hagymákat, még cserépbe sem kell ültetni. Ha előrelátóak voltunk, ezt már ősz végén megtettük, de még most sem késő. Egyszerűen tegyük a hagymát egy szűkebb szájú üvegre (nem szükséges hozzá speciális jácinthajtató üveg, egy egyszerű befőttes is megteszi), amit előzőleg félig megtöltöttünk vízzel. A hagyma megérzi a víz közelségét és rövid időn belül gyökereket növeszt a víz irányába.


Az első időkben takarjuk le egy papírsapkával (én egyszerűen egy italos zacskót szoktam rájuk húzni) és tartsuk hűvös helyen. Ha jól csináltuk (és ha a hagyma is úgy akarja), még egy hónap sem kell és megjelenik a virágbimbó a hagyma tetején. Ekkor levehetjük a takarást és világos helyre téve növekedésnek indul a növényünk, megjelennek a levélhajtások is. Még néhány hét és máris gyönyörködhetünk a virágokban.



Nem árt forgatni a növényt, hogy minden oldala egyenletesen kapja a fényt, különben ilyen jógázó jácintokat kapunk.

2010. 02. 16.

Húshagyókeddtől torkos csütörtökig

Ma van húshagyókedd, ami keresztényeknél hagyományosan az utolsó napja a farsangi időszaknak, amit mindig is nagyszabású karneválokkal ünnepeltek. Holnap már elkezdődik a nagyböjt (a Húsvétot megelőző 40 napos böjt), ezért e napon lehetett régen utoljára húst enni egészen Húsvétig. Mardi Gas - kövér kedd - ahogy a franciák mondják. Az angolok inkább a lelki megtisztulásra helyezték a hangsúlyt, Shrove Tuesday - gyóntató kedd (és ha rosszmájú lennék, azt mondanám, az angol konyha esetében ez nem meglepő). A böjtkezdő hamvazószerdáról tavaly már írtam részletesebben is. Aki tartja a böjtöt, annak sem kell aggódni, hiszen még szinte el sem kezdődik, de máris megszakítja a torkos csütörtök, amikor a maradékokat el lehet fogyasztani. A Magyar Turizmus Zrt idén is meghirdette akcióját, így csütörtökön Magyarországon 1319 étteremben lehet féláron torkoskodni.

2010. 02. 15.

Marokkói karfiolsaláta

Ismét a Casa Moroból szemezgettem. Ezt a karfiolsalátát még annak is érdemes megkóstolnia, aki egyébként nem nagy barátja ennek a káposztafélének.



Hozzávalók
  • 1 kisebb fej karfiol
  • 1 kis doboz csicseriborsó-konzerv (400 g-os) vagy 24 dkg főtt csicseriborsó
  • 1 sóval tartósított citrom
  • bors
az öntethez:
  • 1 evőkanál citromlé
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál za'atar (helyette kakukkfű)
  • 0,5-1 teáskanál durvára tört vagy őrölt római kömény
a tetejére:
  • 1 evőkanál pirított szezámmag
  • friss korianderlevél (most éppen nem volt)

A hozzávalók listája ne kedvetlenítsen el senkit, az alapanyagok a za'atar és a tartósított citrom kivételével könnyedén beszerezhetők akár a CBA-ból is. A za'atar (zaatar, zatar, zahtar) egy fűszerkeverék, ami sumac (szömörcemag), zöldfűszer (borsikafű, kakukkfű, oregánó, stb) és szezámmag keverékéből áll. Nyugodtan helyettesíthetjük kakukkfűvel is, ha nem tudunk beszerezni za'atart, úgy is finom lesz a salátánk. A sóval pácolt citrom házilag is könnyen elkészíthető.



A karfiolrózsákat forrásban lévő sós vízben rövid ideig (1-2 perc) blansíroztam, majd jól lecsepegtettem. Hozzáadtam a leszűrt csicseriborsót és a pácolt citrom vízzel leöblített, csíkokra vágott héját (a belső puha részt eltávolítottam). Sóztam, borsoztam, ráöntöttem az összekevert öntetet és megszórtam pirított szezámmaggal. Ehhez a szezámmagot száraz serpenyőben (tehát olaj nélkül) kevergetve rövid ideig pirítottam. Vigyázni kell, gyorsan sötétbarnává válik és akkor keserű lesz!

2010. 02. 11.

Újabb körkérdés: Kellemetlen blogos élmények

Nyárikonyha arról érdeklődött, szoktak-e kellemetlen élményeim lenni a blogommal kapcsolatban. Egy szóval is tudok válaszolni: igen. És nem csak a sajátommal kapcsolatban. Azt hihetnénk, hogy az ételek területe egy viszonylag semleges terep, de ez nem így van. A gasztroblogok és olvasóik világa hű lenyomata a mai magyar társadalomnak. Nem az a probléma, ha valamiben nem értünk egyet - ez akár előre is viheti a dolgokat -, lényegesebb, hogy ennek hogyan adunk hangot. Egyébként sem hiszem, hogy valami csak fekete vagy fehér lehet, inkább a szürke ezernyi árnyalata. A tolerancia hiánycikk mostanában, néha nem ártana más szemüvegén keresztül is megszemlélni a dolgokat...

A blogomat kizárólag passzióból írom és ezen nem is akarok változtatni. Nem szoktam nagydobra verni, hogy gasztroblogot írok, de nem is titkolom. Sok ismerősöm véletlenül talált az oldalamra, akik pedig tudnak róla, nem biztos, hogy olvassák (a férjem se). És ez jól van így. Nem célom az olvasottság növelése, így nem e szerint választom meg, hogy miről írjak, bár vannak témák, amiket szándékosan kerülök. Ennek ellenére néha akaratlanul is vihart kavarok a biliben, akár olyan lényegtelen dolgokkal is, mint benyomásom egy könyvről. Nem befolyásolnak a reakciók, legyenek pozitívak vagy negatívak, hiszen nem mások elvárásainak akarok megfelelni. Ez most lehet, hogy nagyon egoistán hangzik, de ez van. Persze, jólesnek a pozitív visszajelzések és szerencsére ebből van több. Tulajdonképpen a Goldenblog 4. helyezésemig csak ilyenek voltak. Akkor tapasztaltam egy változást és elsősorban nem az oldalamon tett hozzászólásokban (itt legfeljebb névtelenül), hanem máshol (amire persze mindig felhívta valaki a figyelmemet). Ekkoriban találkoztam először azzal, hogy valaki csak azért olvas rendszeresen, hogy kritizálhasson. Fura volt.

Egyszer már közel voltam ahhoz, hogy bezárom a bazárt. Na, nem szó szerint, egyszerűen a névtelenül, ellenségeskedő és személyeskedő kommentelők játszóterét terveztem megszüntetni. Ahhoz ugyanis sem időm, sem kedvem, hogy cenzúrázzam a hozzászólásokat. Ez az Olvasóim jelentős részét nem érintené, hiszen Ők írásban nem reagálnak az olvasottakra. Már el is képzeltem a hoppon maradt névtelenül fröcskölődők képét, hogy úgy írnának valamit, de nincs hova...Talán egyszer megteszem!

Most viszont Tőlük kérdezném:

Duende
Napmátka
Renáta
Reni
Szepyke


Szoktak-e kellemetlen élményeid lenni a blogoddal kapcsolatban és hogyan reagálsz rájuk?


2010. 02. 09.

Abárolt szalonna


A tél nem múlhat el abárolt szalonna nélkül. Sokszor tokaalja szalonnából készítik én azonban azt nem nagyon szeretem, így most is hátszalonnából csináltam.



Hozzávalók
  • zsírszalonna
  • fokhagyma
  • pirospaprika
A zsírszalonnát keskenyebb (kb. 10 cm-es) csíkokra vágom és sós, fokhagymával ízesített vízben fedő alatt puhára főzöm (ekkor könnyen beleszalad a villa). Még forrón kiemelem a vízből, lecsepegtetem és késsel bekockázom a tetejét. Reszelt fokhagymából, sóból, pirospaprikából és kevés szalonnafőzővízből sűrű pépet keverek és ezt kenem a vágatokba.
Jól lehűtve fogyasztható.

2010. 02. 08.

Narancsos és ribizlizselés párolt vöröskáposzta

Telente gyakran készítek párolt káposztát. Van amikor fejeskáposztából és van, hogy vöröskáposztából. Utóbbi mellett szól, hogy sokkal változatosabban lehet ízesíteni. Hagyma, alma, cékla, gesztenye, narancs, ribizli, mazsola, aszalt sárgabarack - mind-mind jó barátságban van a vöröskáposztával és ekkor még nem beszéltünk a fűszerekről és egyéb ízesítőkről: szegfűszeg, fahéj, kömény, szerecsendió, gyömbér, vörösbor, balzsamecet, vörösborecet, stb. A variációk száma végtelen. Ebben a mostani változatban a narancs és a ribizlizselé dominál.

Hozzávalók
  • 1 kisebb fej vöröskáposzta
  • 2 fej lilahagyma
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 narancs reszelt héja és leve
  • 3 evőkanál ribizlizselé
  • 2 evőkanál balzsamecet
  • kiskanálnyi őrölt kömény
Az olajon megpárolom a finomra vágott hagymát, majd hozzáadom a vékonyra szeletelt vöröskáposztát. Sózom, belekeverem a többi hozzávalót és ha szükséges egy kevés vizet is. Fedő alatt készre párolom.

2010. 02. 07.

Almás palacsinta


Hozzávalók
  • 30 dkg finomliszt
  • 2 tojás
  • 4,5 dl tej
  • csipetnyi só
  • 2 nagyobb alma meghámozva, lereszelve
  • 2 evőkanál olaj
  • a tálaláshoz őrölt fahéj és porcukor vagy fahéjas porcukor
Az alma kivételével a hozzávalókból csomómentes palacsintatésztát keverek, majd belekeverem a reszelt almát is. Az almát lehet egészen vékonyra szeletelve is a tésztába keverni, de sokkal egyszerűbb a reszelt alma használata. A szokásosnál vastagabb palacsintákat sütök. Mivel a massza olajat is tartalmaz, ezért a sütéshez már nem használok több olajat. A kisült palacsintákat fahéjas porcukorral megszórva tálalom.

2010. 02. 04.

2010. 02. 01.

Zila teszt 3. - Kukoricaköret chilimártással és madársalátával



A kukorica sok nép konyhájában alapvető élelmiszer. Változatosan elkészíthető és olcsó alapanyag. Ezért is esett a választásom a kukoricadarára a Zila teszt 3. fordulójában.


Hozzávalók
  • 3 bögre kukoricadara (kb. 40 dkg)
  • 9 bögre víz
  • só ízlés szerint
a chilimártáshoz
  • 1 doboz hámozott, darabolt paradicsomkonzerv
  • 1 fej reszelt hagyma
  • 2 evőkanál olaj

  • chili vagy erőspaprikakrém
  • 1 evőkanál harissa
a tálaláshoz
  • madársaláta
A kukoricadarát háromszoros vízmennyiséghez a sóval együtt hozzáadtam és kevergetve addig főztem, amíg megállt benne a kanál. Amire elfő a víz, addigra a dara is megpuhul.


A szilikonformát befújtam a leválasztósprayvel és elterítettem benne a főtt kukoricadarát. Ütögetéssel egy kicsit tömörítettem és 1-2 órát hűlni hagytam. A forma eltávolítása után a jelölések mentén felszeleteltem.


Akár mikrosütőben, akár hagyományos sütőben könnyen megmelegíthető és tetszés szerinti raguval (hús, zöldség) vagy mártással töltve tálalható. Melegítés előtt akár olvadós sajttal is megtölthetjük.


Most chilimártással töltöttem, ehhez a reszelt hagymát olajon megpároltam, hozzáadtam a hámozott, darabolt paradicsomból készült konzervet, a chilit és a harissát. Időnként megkeverve sűrűre főztem a mártást. Ízlés szerint lehet kevésbé csípősre is készíteni.



A kukoricaköretet akár édesen is készülhet. Ebben az esetben csak egy csipetnyi sót adjunk hozzá és ízlés szerint édesítsük. A tölteléke valamilyen édes szósz és/vagy gyümölcs lehet.