Gránátalmás csirkesaláta

Egy nehéz hét lezárására tökéletes egy lazulós, főzős délután. Az alábbi recept nem igényel hosszas pepecselést, a hozzávalók pedig könnyen beszerezhetők. A fűszeres, de mégsem tolakodó ízek a hidegnek is hadat üzennek.

Hozzávalók

• 50 dkg lebőrözött, falatnyi darabokra vágott csirkemell
• 2 evőkanál kókuszolaj (vagy egyéb olaj)
• 1 gránátalma
• 3 megtisztított, lereszelt sárgarépa
• 1 citrom leve
• 1 maréknyi korianderlevél
• 1 maréknyi mentalevél

A fűszerpasztához

• 2 evőkanál kókuszolaj (vagy egyéb olaj)
• 1 teáskanál garam masala
• 1/2 teáskanál őrölt kurkuma
• 1 teáskanál só
• ízlés szerint csilipaprika vagy csilipehely
• 2 gerezd fokhagyma

A fűszerpaszta hozzávalóiból készítsünk krémes állagú pasztát, forgassuk bele a csirkedarabokat. Tegyük félre 30 percre vagy akár egy éjszakára a hűtőbe. Amíg a hús pácolódik, bontsuk ki a gránátalmából a magokat, a fehér hártyát távolítsuk el.

A maradék 2 evőkanál olajon süssük a csirkét aranybarnára. A reszelt sárgarépát, a gránátalmamagokat, és a zöldfűszereket forgassuk össze a citromlével, tegyük tálra. Tegyük rá a sült csirkét, locsoljuk rá a szaftot is. Langyosan az igazi.

Maja forró csoki

A csokoládé és a chili remekül illik egymáshoz ebben a forró italban, különösen így télen. Fontos, hogy ne a chili domináljon, csak melengetően húzódjon meg a háttérben. John Gregory-Smith receptjén egy picit változtattam, friss chili helyett chilis olajat használtam hozzá.

Hozzávalók 4 adaghoz

• 2,5 dl tej
• 2,5 dl tejszín
• csipetnyi őrölt fahéj
• 8 dkg 70 %-os étcsokoládé finomra vágva
• 1 teáskanál chilis olaj
• 3 evőkanál méz

A tejet a tejszínnel és a fahéjjal főzzük össze. Kevergetve olvasszuk fel benne a csokiforgácsot. Végül adjuk hozzá a chilis olajat és a mézet.

Kung pao csirke

Most kivételesen kép nélkül, mivel olyan gyorsan fogyott el, nem volt időm előkapni a gépet. Történt ugyanis, hogy örülve a jó időnek, teljesen belemerültem a kerti munkába, megfeledkezve a hűtőben várakozó pulykamellről. Az éhség zökkentett vissza a valóságba, így egy nagyon gyors recept kellett, például egy wokban keverve sült. A legtöbb időt a darabolás veszi igénybe, de még így is bőven elkészül 15 perc alatt. Eredetileg csirkemellből van, de pulykamellből is tökéletes. Még annyit változtattam rajta, hogy nem pácoltam a húst szójaszószban és mivel nem volt itthon mogyoróm, ezért mogyoróvajat tettem bele.

A szecsuáni bors vagy japánbors (Zanthoxylum piperitum) nevével ellentétben nem bors, hanem a rutafélék családjába tartozó fa termése, többek között a kínai ötfűszer és a japán hétfűszer összetevője.

Hozzávalók

• 50 dkg felcsíkozott csirkemell (vagy pulykamell)
• 1 evőkanál kukoricaliszt
• 2-3 evőkanál olaj
• 1 csapott teáskanál szecsuáni bors
• 1 teáskanál chilipehely
• 3 cm-es hámozott gyömbérdarab finomra vágva
• 3 gerezd reszelt fokhagyma
  3 újhagyma felkarikázva
• 2-3 evőkanál szójaszósz
• 1 marék natúr mogyoró megpirítva (vagy 1 evőkanál mogyoróvaj)

Egy wokban vagy nagyobb serpenyőben az olajban pirítsuk meg a szecsuáni borsot és a chilipelyhet, majd adjuk hozzá a kukoricalisztben megforgatott húscsíkokat. Kevergetve süssük magas hőmérsékleten a húst, közben adjuk hozzá a gyömbért, a fokhagymát és az újhagymát. Locsoljuk meg a szójaszósszal, végül keverjük el benne a mogyoróvajat.

Ananászos uborkasalátával ettük.

Ps: A téli punnyadás után olyan izmaimat is érzem, amiknek a létezésére sem emlékeztem már...

Ananászos uborkasaláta

Ez a maláj uborkasaláta igazi napfényt hoz a télbe, és nem utolsó szempontként ilyenkor is elkészíthető. Eredetileg friss ananásszal készülne, de konzervvel is tökéletesen működik.

Hozzávalók

• 1 kígyóuborka hosszában elvágva, kimagozva, felszeletelve
• 1 lilahagyma félfőre vágva és vékonyra szeletelve
• ½ friss ananász hámozva, felszeletelve vagy ½ doboz darabolt konzerv ananász
• 1 piros csilipaprika apróra vágva
• 6 evőkanál rizsbor vagy almaborecet (én rizsecetet használtam)
• 2 teáskanál cukor (én az ananászkonzerv levét használtam)
• só
• bors

A hagymát pácoljuk kicsit az ecetben, ez kicsit finomít az ízén. Majd keverjük össze a többi hozzávalóval és tálaljuk. Remekül illik a szecsuáni fűszerezésű sertéshez.

Mea culpa: eddig se fordítottam túl sok gondot az ételfotózásra, de így van ez, ha valaki nem a blog kedvéért főz, hanem a családnak főzött ételek kerülnek a blogra. Ezért nincs idő hosszas szöszmötölésre, sokszor csak közben van lehetőség egy-két kattintásra, tálalás után már nem. Azért majd igyekszem, de nem ígérhetek semmit...

Szakácskönyvmustra - Fűszeres szakácskönyv

Manapság csak az nem ír szakácskönyvet, aki nem akar (és csak kevesen nem akarnak), így már Dunát lehet rekeszteni velük, mégis kevés kelti fel közülük az érdeklődésemet. Belelapozás után még kevesebb fog meg bármilyen szempontból is, gyakran a nagy nevek is csalódást okoznak (lehet, hogy bennem van a hiba – túl nagyok az elvárásaim). A tavalyi karácsony előtti kínálatban mégis ráleltem néhány ígéretes darabra. A külföldiek közül a kedvencem a Fűszeres szakácskönyv lett (de találtam egy magyar gyöngyszemet is – erről majd legközelebb írok).

Mighty Spice Cookbook

Már a könyv borítója megfogott, végre nem a szerző díszeleg rajta. A képen látható öt fűszer egyúttal utalás arra is, hogy a receptek csupán öt fűszer felhasználásával készültek (természetesen, nem ugyanarról az öt fűszerről van szó), mégis tökéletesen visszaadják az adott országok (Kína, Kambodzsa, Vietnam, Thaiföld, Indonézia, Malajzia, Mexikó, Srí Lanka, Marokkó, Törökország és persze India) ízvilágát. Végül is, ez nem meglepő, hiszen John Gregory-Smith nem csak járt ezekben az országokban és tanulta helyben a jellemző specialitások elkészítését, de az általa alapított cégében, a Mighty Spice Company-ban, fűszerkeverékek és fűszerpaszták előállításával és forgalmazásával foglalkozott. Így nyugodtan hagyatkozhatunk rá és biztosak lehetünk benne, hogy működnek a receptjei. És tényleg! Az eddig kipróbáltak mindegyike tökéletes (ráadásul az én ízlésem szerinti) volt.

A 106 recept logikus felépítésű, könnyen követhető, legtöbbje képekkel (William Lingwood) illusztrált. Bevallom, én a szakácskönyveket legtöbbször csak olvasgatni szoktam, ritkán érzem a kényszert, hogy a konyhába menjek és elkészítsek belőlük bármit is, de ezt a 106 receptet végigfőzöm, az már biztos ...

Szecsuáni fűszerezésű sertéshús

Egy ilyen szörnyű hófúvásos napon legjobb valami fűszereset enni. Ez a szecsuáni ízvilágú hús első alkalommal maradékból készült (véletlenül pont passzolt hozzá az eredeti fűszerezés), de természetesen készülhet friss húsból (eredetileg előfőzött oldalasból) is, de akkor a sütési idő meghosszabbodik. Grillezés helyett én a wokban sütést választottam. Az ötlet John Gregory-Smith Fűszeres szakácskönyéből való.

Hozzávalók

60 dkg maradék sertéssült felcsíkozva (vagy friss hús)

a szószhoz:

3 evőkanál olaj

2 teáskanál római kömény

1 teáskanál chilipehely

4 gerezd reszelt fokhagyma

1 kisebb nagyon finomra vágott vöröshagyma

1 evőkanál méz

4 evőkanál szójaszósz

1 dl víz

Az olajban pattogtassuk ki a római köményt, majd süssük egy kicsit a chilipehellyel is (néhány másodperc csak). Adjuk hozzá a vöröshagymát és a fokhagymát, pirítsuk néhány percig, végül keverjük bele a szójaszószt és a mézet. Öntsük fel a vízzel és főzzük, amíg besűrűsödik.

Öntsük az elkészült szószt a húsra és felforrósított wokban (vagy serpenyőben) kevergetve pirítsuk néhány percig.

Kinézetre nem egy látványos étel, de feldobhatjuk némi színes salátával - mi ananászos uborkasalátát  ettünk hozzá.