Tudom, tudom. Szinte minden nemzetnek megvan a maga lecsóvariációja és ezen belül szinte házanként eltérő változata, de most az egyszer tegyük fel, hogy a lecsó magyar, és tekintsünk el attól, hogy valószínűleg balkáni eredetű. Ahogyan én készítem magyarosnak mondható... Na jó, némi franciás beütéssel, mert azért a fokhagyma nem maradhat el belőle. És persze még nyáron is konzerv hámozott olasz paradicsomból készítem (ennek okáról már írtam). Sokszor a kolbász is kimarad belőle, főleg, ha köretnek készül, mint például most is. És hogy hol maradnak a grúzok? A fűszerezéshez pirospaprika helyett
adzsikához való fűszerkeveréket használtam. Tökéletesen passzolt hozzá, ami nem csoda, hiszen az adzsika legfőbb összetevője a paprika és a pradicsom, na meg a fokhagyma.
Hozzávalók
- 2 evőkanál zsír (zsírfóbiásoknak olaj)
- 3 fej hagyma felaprítva
- 2 doboz olasz hámozott paradicsom vagy ennek megfelelő mennyiségű NAGYON érett friss paradicsom meghámozva, kimagozva, felkockázva
- 5-6 paprika (lehet benne erős is) feldarabolva
- 3 gerezd reszelt fokhagyma
- só
- adzsika fűszerkeverék
Az adzsika fűszerkeverék pontos összetételét nem tudom, mivel kidobtam a zacskót, amikor áttöltöttem a fűszeresüvegbe, de a
Terebess szerint az alábbiakat tartalmazza:
erős pirospaprika
édes pirospaprika
koriander
fokhagyma
kapor
sóskaborbolya
só
valamint hmeli-szunyeli keverék:
bazsalikom,
erős pirospaprika,
szárított zöldfűszerek: petrezselyem, zeller, kapor, koriander, babérlevél, borsikafű, izsóp, menta, majoranna.
A zsiradékon megpároltam a hagymát, rátettem a paradicsomot és a paprikát, fokhagymát, sóztam és adzsika fűszerkeverékkel ízesítettem. Először fedő alatt pároltam, majd amikor a zöldségek megpuhultak, a fedő nélkül zsírjára sütöttem. Hmeli-szunyelivel fűszerezett szűzpecsenyéhez tálaltam.