37. VKF! - Gombás fasírt

Az aktuális VKF!-témák meghirdetésekor mindig azonnal eldöntöm, hogy mivel fogok készülni (egyszerűen csak beugrik az ötlet és pont), de a kivitelezést az utolsó pillanatra hagyom. Így aztán az utóbbi néhány fordulóból rendre ki is maradtam időhiány miatt. Ezért most Fakanálforgató tollforgató Alíz gombás témájához időben hozzáfogtam. Az ötlet Jennifer Pattersontól származik, némi módosítással. Kedveltem a mindig tökéletesen manikűrözött körmű duci hölgyet, üdítő színfolt volt egy olyan világban, ahol elvárás egy nőtől, hogy örökre fiatal maradjon és beleférjen egy nullás nadrágba (ami egyébként egy 8 éves gyerek mérete).

Az eredeti recept különböző darált húsok (borjú-, marha-, sertés- és kolbászhús) keverékét tartalmazza, de nekem csak dagadóm volt, így ezzel gazdálkodtam. A vadontermő gombák helyett is kénytelen voltam beérni a termesztet csiperkével, mert igaz, hogy sok eső esett mifelénk is, de ez a mennyiség már csak a vízinövényeknek kedvezne, meg a hőmérséklet is alacsonyka mostanában (egyik reggel 0 fok volt).

Hozzávalók

• 50 dkg darált hús (most éppen dagadó)
• 50 dkg apróra vágott gomba
• 1 fej felaprított hagyma
• 2 evőkanál olaj + egy kevés a tepsi kikenéséhez
• 3 gerezd reszelt fokhagyma
• 2 tojás
• (vargányás) só
• néhány összetört borókabogyó
• jamaikai bors (szegfűbors)
• friss kakukkfűlevelek
• 12 szelet baconszalonna

Az olajon először a hagymát, majd a gombát is megpároltam. A szalonna kivételével összekevertem a többi hozzávalóval. Mivel csak csiperkém volt, ezért vargányás sóval erősítettem a gombaízen. A fasírtot nem egyben sütöttem meg, hanem elővettem a már jól bevált muffintepsimet. Egy pici olajjal kikentem a tepsi mélyedéseit és beletettem egy-egy szelet szalonnát, rá pedig a húspogácsákat. Végül pedig betakartam a "szalonnaszárnyakkal".

200 fokon sütöttem kb. 30-35 percig. Melegen, de hidegen is jó.
Gazdagíthatjuk csirkemájjal is.

XXXIV. VKF! - Csokoládéba mártott eper

Ismét egy szellemes VKF! feladvány: Aphrodité asztala.

Aphrodité, a szerelem görög istennője még varázsövének köszönhette vonzerejét, azonban a nevével fémjelzett vágyfokozók, az afrozidiákumok évezredek óta jelen vannak minden kultúrában. Az édes tejben áztatott kecskeherétől kezdve a mexikói kőrisbogárporon át a záptojásig vagy az orrszarvúagyarig hosszú a sora a vélt vagy valós hatású szereknek. Odüsszeusz zeller-bódulata, Casanova osztrigái, Napóleon szarvasgomba-mániája csak néhány példa a delejes ételekre.

Az afrodiziákumok képzelt listáján az eper előkelő helyet foglal el. Itt most nem a filmek divatjára (Pretty Woman, 9 és fél hét, stb.) gondolok, hiszen már Hieronymus Bosch idejében (az 1400-as években) is az eper a szexualitás szimbóluma volt, a földi kéjt, a mohó élnivágyást jelképezte. Hasonlóképpen a csokoládét is szerelmi serkentőként tartják számon, a kettő együtt tökéletes ízpárost alkot.

Hozzávalók

• eper
• étcsokoládé (70 %-os)

A csokit olvasszuk meg vízgőz felett és mártogassuk bele az epreket. Nyomban fogyasztható, de megvárhatjuk, amíg megköt a csokoládé. Garantáltan finom, a hatásáról pedig mindenki győződjön meg saját maga! Tetézhetjük az élvezeteket egy pohár pezsgővel...

XXXIII. VKF! - Köleskása

Amikor Limara közzétette az aktuális VKF! feladatát, éppen köleskását főztem, így nem volt kérdéses, hogy mit készítek erre a fordulóra. A köles termesztett változata a Panicum miliaceum L. az egyik legősibb gabonaféle,  és a világ számos pontján még ma is alapvető élelmiszernek számít.

A mondást, mi szerint fizet, mint a köles, szerintem mindenki ismeri, de ami ennél is fontosabb, hogy ásványi anyagokban a leggazdagabb gabona. Lúgos kémhatása és magas kovasavtartalma feszesíti a kötőszövetet, így a narancsbőr elleni küzdelem egyik hatásos fegyvere is. Ízletes és változatos ételek készíthetők belőle, most a legegyszerűbbet mutatom meg, a köleskását. Ugyanúgy készül, mint a rizsköret, bár kicsit több folyadékot vesz fel.

Hozzávalók

• 2 bögre hántolt köles (nem madárköles!)
• 5 bögre forró húsleves (vagy víz)
• 2 evőkanál olaj
• 1 fej finomra vágott hagyma
• só

Az olajban megpárolom a hagymát, átforgatom benne a kölest, majd felöntöm a húslevessel vagy a vízzel és fedő alatt puhára párolom. Amikor a folyadékot magába szívta, elzárom a lángot és fedő alatt pihentetem még néhány percig.

Édes változata is elkészíthető, ekkor - értelemszerűen - kimarad belőle a hagyma és tejjel főzöm, édesítem.

VKF! XXXII. Tiszta őrület - Márványtojás

Maimoni nem mást talált ki, mint hogy "készítsünk lehetetlennek hangzó, tűnő, látszó ételeket, amelyek nemcsak hogy ehetőek, de még finomak is". Legelőször a cukorral fogyasztott káposztás tészta ugrott be, mint lehetetlennek tűnő étel, de ezt gyorsan elvetettem, mivel tényleg bizarr és semmiképpen nem nevezném finomnak (kéretik nem győzködni engem ennek ellenkezőjéről!). Felmerült bennem az is, hogy lekoppintom Heston Blumenthal egyik kreációját, például a viktoriánus ehető kertjét, de ebben az időben felénk nem túl bőséges a szöcskefelhozatal, így ez is kiesett. Maradt egy visszafogott kínai klasszikus, a márványtojás. Ebbe az álruhás tojásba nyugodtan beleharaphatunk, nem törik bele a fogunk.

Hozzávalók

• 4- 6 tojás
  
• 1 liter víz
• 3 evőkanál szálas fekete tea
• 3 evőkanál szójaszósz
• 1 kis darab fahéj
• 1 kis darab friss gyömbér
• 1 csillagánizs
• 1 evőkanál cukor

A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, hideg vízben kicsit lehűtöttem. A héjukat megütögettem, hogy megrepedezzenek, de nem szedtem le. Az 1 liter vizet a többi hozzávalóval felfőztem, majd beletettem a tojásokat és bő 1 órán át (eredetileg 24 órán keresztül szokták) főztem. Leszűrtem, leszedtem a tojáshéjakat és ekkor előtűnt a mintázat.

Melegen és hidegen is fogyasztható.

A fűszerezésnek ez a változata az Egy falat Kína című könyvből való.

VKF! XXXI. Töltött laska avagy a palóc burrito

Garffyka aktuális VKF! kiírása a maradékok újrahasznosítására biztat minket. Az idősebb korosztályokat még úgy nevelték, hogy ételt nem dobunk ki. Természetes volt, hogy a maradékot a következő étkezésnél fogyasztották el, például a vacsora maradékát reggelire. Persze, akkoriban még híre-hamva sem volt a reggelizőpelyheknek, felvágottaknak. Az is általános volt, hogy több napra főztek előre és ugyanazt az ételt ették napokig. Bizonyos ételeknek jót is tesz a többszöri melegítés, pl. töltött káposzta. Manapság újra aktuális, hogy ésszerűen osszuk be a konyhapénzt, de igényeink megváltoztak, szeretjük a változatosságot. Sokszor nem gondolunk rá, hogy éppen maradékot használunk fel egy adott ételhez, csak tesszük a dolgunkat. Ezért is jó ötlet ez a mostani téma.

A laska vagy krumplilángos - ki hogy ismeri, gyerekkoromban gyakran volt az ebéd péntekenként a nudli vagy a krumplis derelye mellett. Ugyanabból a krumplis tésztából készült, mint a nudli és a sparhelt (nálunk a rezsó) lapján sütötték. A kisült laskákat olvasztott zsírral megkenték és ki sósan, ki cukrozva fogyasztotta.

Én kicsit eltérek a hagyományoktól, szeretem töltve is enni. Erre a mostani változatra tényleg illik a maradékból maradéktalanul szlogen, hiszen a laska nem héjában főzött krumpliból, hanem maradék krumplipüréből készült, a tölteléke pedig a szintén maradék sült oldalasból.




A krumplipüréhez annyi lisztet adtam, hogy könnyen formázható, de azért lágy tésztát kapjak. Tojásnyi darabokra szaggattam, lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam és forró, száraz (!) palacsintasütőben megsütöttem.




Addig kell sütni mindkét oldalát, amíg barna foltok jelennek meg rajta. Sülés közben felfúvódik, de később lelapul a laska.



Tölteléke tetszés szerinti lehet, a mostani aktuális kínálat kicsontozott, cafatokra szedett sült hús volt (oldalas), jégsaláta, lilahagyma és chili társaságában. Minden maradék. Túl sok tölteléket azért ne tegyünk a laskákba, különben nem tudjuk feltekerni rendesen és kipotyog a lényeg. A végeredmény a töltött laska, amolyan palóc burrito...

VKF! XXX: Karácsonyi ajándék a konyhából - Panettone cserépben

Babbo Natale (az olasz Télapó, aki egyébként nem december 6-án érkezik, hanem karácsonykor) mindig visz ajándékba panettone-t vagy pandoro-t is. A milánói panettone a másik karácsonyi kenyér, a Rómeó és Júlia városából, Veronából származó pandoroval ellentétben (pan d'oro - aranykenyér) mindig tartalmaz aszalt gyümölcsöket, csonthéjasokat is. Speciális, magasított formában sütik, ettől kapja jellegzetes alakját. Azonban eltérhetünk a szokásoktól, megsüthetjük a tésztát egyszerű agyag virágcserépben is, ami egyúttal az ajándék csomagolását is adhatja.

Hozzávalók

• 50 dkg liszt
• 5,5 g szárított élesztő vagy ennek megfelelő friss
• csipetnyi só
• 1-1,5 dl tej
• 15 dkg olvasztott vaj
• 4 tojás
• 8 dkg cukor
• 45 dkg aszalt gyümölcs (mazsola, barack, szilva, füge, stb), cukrozott narancs- és citromhéj vegyesen
• 15 dkg csonthéjas (dió, mandula, fenyőmag)
• sütéshez 4 db 12-es agyag virágcserép

Az aszalványok és a magvak kivételével a hozzávalókból kelt tésztát dagasztok (kicsit lágyabb legyen!), majd langyos helyen megkelesztem. A megkelt tésztába belegyúrom az aprított gyümölcsöket, magvakat. A (természetesen új) cserepek vízelvezetőjét alufóliával/sütőpapírral betakarom és szétosztott tésztát beleteszem. Kicsit kelni hagyom, addig előmelegítem a sütőt 180 fokra. Tűpróbáig sütöm a kenyérkéket. Lehet egy nagy cseréptálban is sütni, de szerintem jobban néznek ki a kisebb cserepekben. A sütési időt a cserepek méretéhez igazítsuk!

A házilagosan sütött panettone nem áll el annyi ideig, mint a hagyományos módon készült, így csak egy-két nappal korábban készítsük el.

VKF! XXX: Karácsonyi ajándék a konyhából - Karácsonyi teakeverék

Chef Viki - nagyon praktikusan - a jubileumi XXX. VKF! témájának a konyhából kikerülő karácsonyi ajándékokat választotta. Jócskán lesz munkája az összefoglalóval, mert igencsak megmozgatta ez az kiírás a gasztrobloggerek fantáziáját, már eddig is számtalan remek ötlet látott napvilágot.

Néhány régebbi konyhában készült ajándékomról már írtam itt és itt. További ötleteket pedig az "ajándék a konyhából" elnevezésű címke alatt találhattok.

A mostani ajándék mindenféle főző- vagy sütőtudomány nélkül egyszerűen és gyorsan elkészíthető. Bár eddig elkerült minket az igazi novemberi időjárás, de decemberben beköszönthet a hideg és egyébként is, karácsonykor jó teázni (meg máskor is). A teakeverék az ízesítésétől, fűszerezésétől válik karácsonyivá.



Hozzávalók

• szálas fekete tea ízlés szerint
  
• aszalt csipkebogyó
  
• szárított narancshéj
• szárított piros rózsaszirmok (elmaradhat)
  
• egész fahéj
• egész szegfűszeg

Ehhez a teakeverékhez szálas teát vegyünk alapnak, a filteres most nem jó. Fajtáját ízlésünk szerint választhatjuk ki. Ha szorgalmasak voltunk ősszel, van saját gyűjtésű, szárított, kimagozott csipkebogyónk, de természetesen vásárolhatunk is gyógynövényboltban. Narancshéjat otthon könnyen száríthatunk, aromásabb és illatosabb mint a készen vásárolt. A narancs héját vékonyan hámozzuk le, vigyázva, hogy a keserű fehér részt érintetlenül hagyjuk. Szétterítve meleg helyen (fűtőtest, kályha közelében) pazar illatokat árasztva 1-2 nap alatt csörgősre szárad. A piros rózsaszirom inkább csak dekorációs célokat szolgál, jól mutat a keverékben. Eszünkbe ne jusson virágbolti rózsából készíteni, inkább hagyjuk el. A fűszerezés ízlés kérdése, de tartsuk szem előtt, hogy a kevesebb több!


A végén nem marad más hátra, tegyük a keveréket egy csinos üvegbe.

VKF! XXX: Karácsonyi ajándék a konyhából - Visszatekintő 2.

Chef Viki - nagyon praktikusan - a jubileumi XXX. VKF! témájának a konyhából kikerülő karácsonyi ajándékokat választotta. Mielőtt sort kerítenék a mostani ajándékom bemutatására, néhány régebbi, a konyhámban készült ajándék közül válogatok.

Tulajdonképpen bármilyen étel vagy sütemény lehet ajándék, ha ezzel örömet szerzünk a megajándékozottnak. Praktikusabb azonban, ha az előre elkészíthetőkben gondolkodunk. Természetesen az olyanokban, ami sokáig eláll. Mindkét feltételnek megfelel a confit kacsából.


Birssajt


A birs szezonja már lejárt, esetleg még a szerencsések tudnak szerezni valaki dugi készletéből, de jövőre is lesz karácsony, jó lesz ez a recept későbbre is.

Vaníliakivonat

Minél tovább állnak a vaníliarudak az alkoholban, annál aromásabb lesz a végeredmény.


Nutellás bonbon



Bár a levendula már elvirágzott, azonban szárított formája kapható a gyógynövényeket forgalmazó üzletekben, így semmi akadálya, hogy akár levendulás sót



akár levendulás cukrot készítsünk.



Hasonlóképpen csinálhatunk rozmaringos cukrot is.


Rozmaringot vásárolhatunk cserepes formában és csak a zöldjét is nagyobb üzletekben, zöldségboltokban.

Őszibarackchutney


Egy pikáns chutney is jól jöhet. Az őszibarackból készült változathoz nem csak friss barackot használhatunk, jó a fagyasztott is vagy a befőtt. Ez utóbbi esetében vegyük figyelembe a cukortartalmát!

Műzliszelet üvegből

A sütésben járatlanok is sikerre vihetik a műzliszelet elkészítését, ha a hozzávalókat előkészítve egy szép üvegben kapják meg.


Az arab konyha szerelmesei, de az újdonságra fogékonyaknak is örömet lehet szerezni a pácolt citrommal


vagy a harissával.


A konyhából nem csak ehető ajándékok kerülhetnek ki, de házi kozmetikumok is, amik garantáltan tartósítószer-mentesek és csak természetes anyagokat tartalmaznak. A testradír és a narancsbőr elleni kence szép üvegbe csomagolva az igazi.

VKF! XXX: Karácsonyi ajándék a konyhából - Visszatekintő 1.

Chef Viki - nagyon praktikusan - a jubileumi XXX. VKF! témájának a konyhából kikerülő karácsonyi ajándékokat választotta. Mielőtt sort kerítenék a mostani ajándékom bemutatására, néhány régebbi, a konyhámban készült ajándék közül válogatok.

Mézeskalács


Mi is lehetne karácsonyibb ajándék a mézeskalácsnál? Ez a változat, bár elkészültekor is puha már, nagyon sokáig eláll dobozba zárva. Akár dobozolva, akár egy ilyen kis zsákba téve örvendeztethetjük meg a kiszemeltet.

Gyerekek körében nagy sikert arathat a mézeskalácsház. Némi türelemmel egész várost hozhatunk létre.


Kerámiamézes


Bár a kerámiamézes tésztája ehető, elsősorban dekorációs célokat szolgál.

Gyümölcskenyér

Ebben a gyümölcskenyérben minden jót megtalálunk, így lehet, hogy sajnáljuk majd elajándékozni.


Linzer


A linzertészta sokoldalúan variálható és nagy előnye, hogy hetekig eláll, már ha van erre módja.

Egy másik linzervariáció a zebralinzer.


Oregánós sajtos rudak

Nem mindenki kedveli az édességet (nem is értem), nekik inkább valami sóssal kedveskedjünk.


Borlikőr

Karácsonykor jól jön egy kis itóka is.


Tojáslikőr


Cukrozott narancshéj



Olykor a konyhai hulladék is átalakulhat remek végeredménnyé. Sok desszert kiindulási alapja lehet, feltéve, ha nem nassoljuk el idő előtt.

VKF! XXIX: Gördülő gombócok -Túrógombóc

Következzen az emlegetett túrógombóc receptje, amit még az előző évszázadból, akarom mondani évezredből, származik és egy akkori kolléganőmtől kaptam.

Hozzávalók

a gombócokhoz:

• 75 dkg túró
• 3 kisebb tojás
• 3 evőkanál porcukor
  
• 3 púpozott evőkanál búzadara
• 3 csapott evőkanál liszt
• 1 citrom reszelt héja
• 1 maréknyi mazsola
  
• csipetnyi só

a hempergetéshez:

• 10 dkg vaj
• 15 dkg zsemlemorzsa

a tálaláshoz:

• tejföl
• porcukor
• esetleg lekvár

A túrót simára dolgozom a tojásokkal és a porcukorral (legegyszerűbb botmixerrel). Belekeverem a búzadarát, lisztet, citromhéjat, mazsolát és a sót is. Beteszem a hűtőbe 1-2 órára, majd gombócokat formálok belőle. Én nem szeretem az óriási méretű gombócokat (ettem már kisebb sárgadinnye méretűt is Náncsi néni vendéglőjében), jobban kedvelem a tyúktojásnyit, ami könnyebben átfől és több morzsa is tapad rá. De végül is ez ízlés dolga, formázzunk akkorákat, amekkorákat akarunk és a főzési időt a méretéhez igazítsuk. Forrásban lévő enyhén sós vízben főzöm meg a gombócokat. Érdemes egy gombóccal próbafőzést végezni, így kiderülhet, ha esetleg túl lágy vagy éppen ellenkezőleg, túl sűrű lenne a massza. Amikor feljön a víz tetejére, akkor még tovább főzöm, hogy a közepe is jól átfőljön.


Közben elkészítem a morzsát a hempergetéshez: a vajon aranyszínűre pirítom a zsemlemorzsát és ebbe forgatom a megfőtt, leszűrt gombócokat.


Sok tejföllel és porcukorral az igazi, de aki lekvárral szereti, egye úgy...


Akinek ennyi gombóc nem lenne elég, főételnek ajánlom a spanyol húsgombócokat!

VKF! XXIX: Gördülő gombócok - Canederli

Max igen feladta nekem a leckét, amikor a XXIX. VKF! keretén belül gombócolásra biztatott minket. Na, nem azért, mintha nem ismernék számtalan gombócreceptet, hanem inkább azért, mivel nem vagyunk nagy gombócevők. Jobbára csak levesbetétként vagy túrógombócként (erről majd legközelebb) fordul meg az asztalunkon. A most választott gombóc is egy levesbetét, az olasz kenyérgombóc avagy a canederli.

Az olasz konyháról általában a könnyed, mediterrán ízek jutnak eszünkbe: a tenger gyümölcsei, friss halak, változatos tészták, egyszerű desszertek. Azonban ez túlzottan egyszerű általánosítás lenne, hiszen az alpesi régiók robusztus, inkább az osztrák gasztronómiával rokon ételei, a római pacal és egyéb belsőségek, a toszkán bab-, sertés- és vadételek és Szicília arab, görög, spanyol és egyéb gyökereket sejtető fogásai mind-mind az olasz konyha részét képezik. Na, és Bologna sem diétás konyhájáról kapta a zsíros város jelzőt...Ebből is látható, hogy egységes olasz konyháról nem beszélhetünk. Ráadásul az éhes utazó egészen mást talál az asztalán egy hideg téli éjszakán, mint a nyári turistaidényben a perzselő nap alatt.

Az alpesi hegyvidéktől a Garda-tó lankás vidékéig terjedő Trentino-Alto Adige tartomány átmenetet képez az osztrák és a mediterrán konyha között. "Egy olyan konyha, ami kiemeli és megőrzi Trentino-Alto Addige hegyeinek ízeit és illatait: kezdve a kenyérgombócos levestől a marhagulyáson át a kemencében sült disznócsülökig, a végén a kihagyhatatlan rétessel" írja a Giunti Demetra gondozásában megjelent Sapori del Trentino Alto Adige - la cucina della tradizione című könyv. Az alábbi recept is e kötetből való és jó példa a kenyérmaradékok hasznosítására.




Hozzávalók 12 db gombóchoz

• 15 dkg szikkadt kenyérbél
  
• néhány evőkanál tej
• 1 tojás
• 1 evőkanál olívaolaj
  
• 10 dkg füstölt húsos szalonna
  
• 5 dkg elmorzsolt kolbász
• 1 hagyma
• 1 evőkanál liszt
• 1 csokor felaprított petrezselyem
• szerecsendió
• só
• bors
• a tálaláshoz reszelt parmezán
  
• 1,2 l húsleves
  

Az elmorzsolt, kissé száraz kenyérbelet meglocsoltam egy kevés tejjel. Amíg magába szívta, addig az olajon kisütöttem a kisebb kockákra vágott bacont, majd hozzáadtam a finomra vágott hagymát és azt is kicsit megpároltam. A leves és a sajt kivételével valamennyi hozzávalót összedolgoztam és 12 gombócot formáztam belőle.



A forró húslevesben puhára főztem a gombócokat (kb. 15 perc) és a levessel együtt reszelt sajttal tálaltam. Nem csak levesben, de köretként is tálalhatjuk, de ez esetben növeljük meg a hozzávalók mennyiségét!

VKF! XXXVIII. - Mazsolás őszibarackchutney

Néha olyan a házunk, mint a Bermuda-háromszög. Titokzatos módon tűnnek el dolgok, hogy azután a legváratlanabb időben és legváratlanabb helyeken tűnjenek fel ismét. Mint ez a chutney-recept, amit évek óta keresek hiába. Éppen azt latolgattam, mit készítsek a XXVIII. VKF!-re, amikor megtaláltam (természetesen ott leltem rá, ahol már vagy százszor megnéztem), így égi jelnek tekintettem - ez lett a befutó recept.

Bár Trinity tájjellegű, szőlővel vagy borral készülő szüreti ételeket vár ebben a fordulóban, tudtam, hogy ilyet nem tudok prezentálni. Az ok roppant egyszerű, mifelénk - de általában a régi palóc konyhán - nem volt jellemző a szőlő vagy bor ételekben való felhasználása, különösen nem szüretkor. A szüretelőknek nem főztek ebédet, mindenki otthonról vitt magának ételt (kenyeret, szalonnát). A szüret befejezésének estéjén pedig gulyás készült - volt, ahol juhhúsból. Természetesen, a bor sem maradt el, de a pohárba került!

A szüret kezdetének napja hagyományosan Szent Mihály napja (szeptember 29.) volt és vidékenként eltérően, de legkésőbb Simon-Júda napján (október 28.) befejezték. A szüret Dionüszosz (vagy nevezhetjük Bacchusnak is) óta a termés betakarításának ünnepe is, így a palócok is a szüret befejezését szüreti felvonulással ünnepelték, ahol megválasztották a bírót és a bírónét. A mulatságra ezután került sor, este bált rendeztek.

Fotó: Bartus Zoltánné

Nálunk már nincs szüret, aki még készít bort, az is vásárolja hozzá a szőlőt. A szüreti felvonulás hagyománya azonban megmaradt a mai napig.

Fotó: Bartus Tamás

Fotók: ifj. Bezeczky Árpád

A régi hagyományok közé újak is beépültek, ma már több a traktor, mint a ló és szokássá vált a szalmabábok beöltöztetése is.

Fotó: ifj. Bezeczky Árpád

Eléggé elkalandoztam a chutney-receptemtől, ideje visszakanyarodnom. De mi is az a chutney? "Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáé tette és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával." (Terebess)

No, hát ez a recept is tartalmaz mazsolát, így részben meg tudok felelni a kiírásnak, hiszen a mazsola is szőlő - volt, egyszer. Az aszalt szőlő előállításához alkalmas mazsolaszőlőt már 4.000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában.

Hozzávalók

• 1 kg kimagozott, feldarabolt őszibarack
• 1 fej hagyma felszeletelve
  
• 2 gerezd reszelt fokhagyma
• 50 dkg cukor
• 10 dkg mazsola
  
• 2 dl borecet (vagy almaecet)
• 1 evőkanál mustármag
  
• 1 kiskanál só
• 3 kiskanál currypor
• 1 kiskanál őrölt gyömbér
  
• 50 dkg cukor

A hozzávalókat 1-1,5 óráig főzzük, néha megkeverve. Amikor eléri a dzsemsűrűséget, kisebb üvegekbe porciózzuk. Felhasználása előtt legalább 1 hónapig hagyjuk az ízeket összeérni!