Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 04. 30.

Marina


Azt hiszem, kevesen tudnák megmondani, hogy mi van a képen. Ez az én marinásom a tél elvonultával. Bár azt hiszem, ezzel szintén nem vagytok előrébb. A marina a vadmálna neve ezen a vidéken, a marinás pedig a vadmálnával benőtt terület.



A Börzsönyt málnatermesztő vidékként tartják számon, azonban az 1930-as évekig termesztett fajtája nem fordult elő, csak az erdei marina, aminek gyűjtéséről már 1870-ből vannak feljegyzések. A környező városokba, de még Budapestre is hordták eladni a termését (akkoriban még megvolt az ipolysági vasúti szárnyvonal, aminek mára nyoma sem maradt – még a síneket is felszedték). Trianon után az Ipoly-völgy központi helyzete megszűnt, a perifériára szorult, piacai megszűntek. Az élettér beszűkülése, az elzártság komoly gazdasági következményekkel is járt, ami nagyarányú elvándorlást okozott (ahogyan az utóbbi évek is). Az itt maradók kiútkeresésének következménye a málnatermesztés, ami az 50-es évekre már meghatározóvá vált. A kordonos művelésű intenzív fajták a 70-es évekre már szép bevételt hoztak, számtalan ház épült ebből a pénzből az elvándorló gyerekeknek a városokban. Mára azonban a haszon a kereskedőknél csapódik le (különösen az egyéb bogyós gyümölcsök esetében).

Ennyi kitérő után kanyarodjunk vissza az én marinásomhoz. Nem tudni, hogyan került a kertbe. Talán egy ügyetlen madár vagy a víz ajándéka. Valószínűbb az utóbbi, az árvíz hordalékaival együtt érkezhetett egy tő, ami gyors szaporodásnak indult és a folytontermő málnát vad marinássá változtatta. Még egy medve sem tudott volna belemenni. Így tavasszal nekikezdtünk a rendbetételének (bár életem párja szerint egyszerűbb lett volna felégetni). Sok-sok munka, néhány akáckaró és szárítókötél után kezdett formát ölteni, bár sosem lesz olyan rendezett, mint egy telepített málnás.


A gondoskodást máris virágzással hálálta meg.


2013. 04. 29.

Nutellás torta


A nutellarajongóknak nem kell bizonygatnom, mi a jó a Nutellában. Tudom, mostanában divatos a házilagos nutellautánzatok készítése, de valljuk be, ezeknek semmi közük a valódi Nutellához, leszámítva jó esetben a mogyorót. Ennek a tortának az elkészítésénél maradjunk inkább a VALÓDI Nutellánál...


Az eredeti recepttel ellentétben a tetejére most csak tejszínhab és Franciadrazsé került (akinek készült, a Nutella mellett szereti a Franciadrazsét is). A gyerekek kedvelni fogják ezt a változatot, de felnőtt csokirajongóknak inkább készítsük a hagyományos módon.


Hozzávalók
  • 125 g vaj
  • 100 g étcsoki (70 %-os)
  • 400 g Nutella
  • 1 evőkanál rum
  • 6 tojás
  • 100 g darált mogyoró

a tetejére:
  • 125 ml tejszín
  • 125 g étcsoki
  • 1 evőkanál rum
  • 100 g mogyoró

A vajat és az étcsokit olvasszuk össze vízgőz felett, majd keverjük el benne a Nutellát. Adjuk hozzá a rumot és a 6 tojássárgáját, keverjük habosra. Felváltva keverjük bele a darált mogyorót és a tojások felvert habját.

A masszát simítsuk egy kapcsos tortaformába. 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig süssük.



2013. 04. 28.

Önitatós palántanevelő


Nem terveztem palántanevelést, egyrészt nincs ehhez megfelelő helyem, másrészt Szomszédország apró piacán néhány centért megvehetem a szükséges palántákat. Azonban a lóbabom csírázóképességében nem voltam biztos, hiszen már 3 éve vettem (alig néztek hülyének a fináncok), ezért előcsíráztattam egy próbaadagot. Meglepő módon szinte mind kicsírázott. Sajnáltam volna őket kidobni, ezért eszkábáltam nekik önitatós palántanevelőket PET palackokból (akkor még nem volt elég meleg a kertbe ültetésükhöz).


 Az ötlet innen származik.



Az ablakpárkányra kerültek a szobában.


Gyorsan birtokba vették a helyüket 


és az öntözőrendszer is jól működik, bár néhány gyökér önállósította magát.


Tipp: páraigényesebb növényeknek egy másik palackból felső részt is tehetünk az üvegre.


2013. 04. 27.

Az önfejű kiwi


A kínai egres (Actinidia deliciosa), azaz a kiwi vagy kivi – kinek hogyan tetszik, is ébredezik téli álmából.


Persze, esze ágában sincs a neki kijelölt helyen kapaszkodni, az ereszcsatornát sokkal megfelelőbbnek ítélte. Már a tetőn jár...



2013. 04. 26.

Medvehagymás csalánleves


Ennek a receptnek a kiindulási pontja az olasz csalánleves, a Crema di ortiche (igen, az olaszok is esznek csalánt), és ezt alakítottam át egy picit: pancetta (füstöletlen császárszalonna) helyett bacont használtam és kiegészítettem némi medvehagymakrémmel. A végeredmény egy friss, tavaszi leves lett, ami akár vegetáriánusoknak is megfelelő, ha a szalonnát olajra cserélik.


Hozzávalók
  • 10 dkg felkockázott bacon vagy kolozsvári szalonna
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 nagy fej hagyma finomra vágva
  • 30 dkg zsenge csalánhajtás
  • 2-3 szem krumpli meghámozva, felkockázva
  • 1 liter zöldségleves
  • 2 teáskanál medvehagymakrém vagy néhány levél medvehagyma
  • bors

a tálaláshoz:
  • néhány százszorszépvirág (Bellis perennis) vagy egyéb ehető virág – elhagyható


Süssük meg a bacont az olajon (a kolozsvári szalonna alá nem kell olaj), a pörcöket szedjük ki és tegyük félre. A zsíron pároljuk meg a hagymát, majd adjuk hozzá a csalánt és a krumplit, öntsük fel a zöldséglevessel. Fedő alatt főzzük puhára.

Keverjük a levesbe a medvehagymakrémet vagy a leveleket és a félretett sült bacont, végül botmixerrel pürésítsük a levest. Ehető virágokkal díszítve tálaljuk.




2013. 04. 25.

2013. 04. 24.

Szent György-napi népszokások az Ipoly mentén


A néphagyomány Szent György napjától (április 24.) számítja az igazi tavasz kezdetét, csakúgy mint az ókori rómaiak, akik ekkor tartották a Paliliát. Az egyház sárkányölő Szent György (aki a lovasok, fegyverkovácsok, szíjjártók patrónusa) névünnepét tette erre a napra, azonban a hiedelmek és népszokások nem a szenthez kapcsolódnak, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.

E napon történt az állatok első kihajtása a legelőre, babérág helyett az Ipoly mentén karácsonyi aprószentek-vesszővel, máshol zöld ág (pl. nyírfa, vadrózsa) segítségével, aminek részben rontáselhárító szerepe volt, részben pedig az állatok gyarapodását volt hivatott elősegíteni. A kihajtáshoz még számos hiedelem és szokás kötődött, amivel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat és fokhagymafüzért tűztek az ajtóra és füstöltek is, biztos ami biztos.


A pásztorok, béresek szerződtetésének ideje is volt Szent György napja, de ajándékozásuk alkalma is: a gazdáktól tojást, szalonnát, bort, pálinkát kaptak. Este aztán nagy eszem-iszom, táncmulatság zárta a napot.


Rontásra, varázslásra is alkalmasnak tartották e napot, Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Mágikus célzattal hajnalban lepedővel harmatot szedtek, amiből a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér, de a tehenek is kaptak belőle, hogy jól teleljenek. Bernecebarátiban azt tartották, hogy Szent György napján az ürge bőréből készített erszényből sosem fogy ki a pénz.

Ezt a napot alkalmasnak tartották a kukorica, bab, uborka vetésére. A termésre nézve jó előjel volt, ha a varjú nem látszott ki a vetésből. Ha már Szent György előtt megdördül az ég, bő áldás előjele. Egész évben onnan várható az eső, ahonnan hallatszik a mennydörgés (na ezt idén figyelni fogom, néhány napja már villámlott és mennydörgött). Ha viszont a békák szólalnak meg korai tavasz és nyár várható.

Forrás:
Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén
Magyar Néprajzi Lexikon

2013. 04. 23.

Medvehagyma tartósítása - medvehagymakrém

A medvehagyma legegyszerűbb tartósítása a fagyasztás, (csak arra kell vigyázni, hogy légmentesen csomagoljuk be ha nem akarjuk, hogy még a fagylaltnak is medvehagymaszaga legyen), de a legsokoldalúbban felhasználható a medvehagymakrém.


Pontosan ugyanúgy készítem, mint a fokhagymakrémet: 20 % sót keverek a ledarált medvehagymához, azaz 10 dkg-hoz 2 dkg sót. Ez a sómennyiség remekül tartósít és mivel rendkívül tömény aromája miatt kis mennyiségű medvehagymakrém is elég az ízesítéshez, nem lesz sós tőle az étel.

Legegyszerűbb egy késes robotgépben elkészíteni, de célszerű a leveleket kicsit összevágni előtte, hogy megkönnyítsük a gép munkáját.

2013. 04. 22.

Ebéd 5 perc alatt, avagy medvehagymás quesadilla


Az elmúlt napok meleg időjárásának köszönhetően végre itt északon is kihajtott a medvehagyma, így expedíciót indítottuk a Kerekerdő közepére medvehagymát szedni. Az idő jócskán eltelt mire hazaértünk, ezért egy igazán gyors ebédnekvaló kellett. Erre pont jó a quesadilla, feltéve, ha a tortillát nem magunk sütjük (bevallom, én még a sajtot is reszelve veszem hozzá). Természetesen, a medvehagymazsákmányból is került bele.


Hozzávalók
  • 8 lap tortilla (lehetőleg mexikói kukoricaliszt és búzaliszt keverékéből, de a sima búzalisztes is jó)
  • 20 dkg reszelt mozzarella
  • 6-8 levél medvehagymalevél (vagy ízlés szerint)

Melegítsük elő a serpenyőt, addig vágjuk fel a medvehagymát. A száraz és forró serpenyőbe tegyünk egy tortillalapot, szórjuk meg a reszelt sajt negyedével és a felaprított medvehagyma negyedével. Tegyünk a tetejére egy másik tortillalapot és szorítsuk rá a töltelékre egy palacsintaspatulával vagy fakanállal. Süssük pár másodpercig, majd fordítsuk meg és a másik oldalt is süssük rövid ideig. A sajt gyorsan megolvad és összetartja a tortillalapokat.

A másik három quesadillát is ugyanígy készítsük el. Vágjuk fel cikkekre és már ehetjük is.

Süthetjük hagyományos módon is, ekkor nem kerül másik tortillalap a tetejére, hanem a töltöttet hajtjuk félbe és úgy sütjük meg. A tölteléket is variálhatjuk ízlésünk szerint, pl sonkával, stb.

2013. 04. 19.

Fiókból polcot


Mire jó egy használaton kívüli fiók? Sok mindenre. De hogy maradjunk a tárolásnál, praktikus polc készülhet belőle.



A polcokhoz méretre vágtam a gyalult keskeny deszkát (maradék volt). A polctartóknak lyukat fúrtam a fiók belső oldalára. A polc felfüggesztéséhez való l alakú rögzítőket is felcsavaroztam. A fiók eredetileg is barna volt, de mahagóni színű páccal átkentem, a polcokat pedig kékkel. 



Száradás után mehettek is rá az üvegek...



2013. 04. 18.

Csalános nokedli


Életem párja mondta, hogy mindenkinek elmeséli majd, csalános nokedlivel kínozom. Persze, kétszer is szedett belőle és Nana kutya is kinyalta a tányérját.


Ne riasszon vissza minket a bizarr szín, magas vitamin- és vastartalma miatt a csalán fogyasztása hasznos szervezetünk számára. Csak a csalán hajtáscsúcsát szedjük, és célszerű szó szerint kesztyűs kézzel bánni vele.



Hozzávalók

  • 10 dkg zsenge csalánhajtás (csak a csúcsa)
  • 60 dkg liszt
  • 4 tojás
  • víz
  • bors
  • szerecsendió
  • 1-2 evőkanál olaj a tetejére

A csalánt dobjuk forrásban lévő vízbe, majd szűrjük le (a forrázóvizet ne öntsük ki, igyuk meg, hiszen ez nem más, mint csalántea). A kicsit lehűlt csalánt turmixoljuk össze a tojásokkal, fűszerezzük, majd keverjük a liszthez. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy nokedlisűrűségű tésztát kapjunk. 


Több adagban szaggassuk ki (nokedliszaggatóval vagy deszkáról késsel) forrásban lévő sós vízbe. Szűrjük le, amikor feljön a víz tetejére az összes nokedli. Forgassuk össze az olajjal.


Mi gombapaprikással ettük,


de bármihez tálalhatjuk, amihez nokedlit adnánk. Reszelt sajttal és sült baconnel megszórva, némi zöldsalátával is el tudom képzelni...


2013. 04. 17.

Szárított ibolyavirág

Tavasszal még nincs elég ereje a napnak a szárításhoz, de a fűtőtest közelében, langyos sütőben vagy optimális esetben egy aszalóban is megszáríthatjuk a virágokat.


Tárolásánál ne érje levegő, így nem szívja magába a levegő páratartalmát. A szárított ibolyavirágot később teakeverékekbe tehetjük, de süteményekhez, csokoládékészítéshez is felhasználhatjuk.


2013. 04. 16.

Ibolyaszirup


Azt hiszem, nem vagyok egy romantikus alkat: amikor egyik reggelre az egész kertet ibolyaszőnyeg borította, nem az volt az első gondolatom, hogy milyen gyönyörű (na jó, a második gondolatom ez volt), hanem hogy miket fogok készíteni belőle. Azóta versenyt futok az idővel, pontosabban a virágok elmúlásával.

A listámon az első az ibolyaszirup volt. Elkészítésének sok-sok receptjét böngésztem át, de egyik sem győzött meg teljesen. Így megalkottam a saját verziómat és nem bántam meg, pontosan olyan lett a színe, illata, íze, ahogyan azt elképzeltem: maga a folyékony ibolya.



Hozzávalók 3 dl-hez
  • 5 dkg + 5 dkg ibolyavirág
  • 2 dl víz
  • 30 dkg kristálycukor
  • 1 evőkanál citromlé

Az ibolyagyűjtés meditáció vagy kész idegbaj, nézőpont kérdése, nem kis idő ennyi virágfej lekaszabolása. Viszont ez a legnehezebb része a dolognak. Az első 5 dkg virágot mozsárban összetörtem (az egész lakás ibolyaillatban úszott).



A vizet felforraltam, ráöntöttem az üvegbe töltött összetört ibolyára, majd lezártam az üveget. 24 órát állni hagytam.



Másnap a másik 5 dkg virágot (ha lehet, frissen szedjük) a kristálycukorral egy késes robotgéppel ledaráltam (brutális ibolyaszíne lett). Ez tulajdonképpen ibolyacukor.



A beáztatott virágokról leszűrtem a most már tinta színű vizet (jól kinyomkodtam a kifakult virágokat is), a citromlével és az ibolyacukorral együtt egy edényben kevergetve addig melegítettem, amíg a cukor felolvadt. Figyeljünk rá, hogy ne forrjon, mert csökkenti az aromát.

Többször átszűrtem, egyre finomabb szűrőkön. A végén papírzsebkendővel béleltem ki a szűrőt (a kávéfilter még egyszerűbb).


Végül a szirupot üvegbe töltöttem.


2013. 04. 15.

Zöldfűszerek frissen tartása


A frissen szedett zöldfűszerekre még kicsit várnunk kell, így különösen fontos, hogy a vásárolt fűszereink hosszabb ideig frissek maradjanak. Lehet kapni speciális tartókat is, de a legegyszerűbb megoldás is tökéletesen megfelel (és főleg ingyen van): a vízbe állított zöldfűszerre húzzunk egy nejlonzacskót és úgy tegyük a hűtő zöldségtároló részébe.


2013. 04. 13.

Ibolyacukor

Az ibolyaszedés fárasztó, de ugyanakkor kellemes munkáját leszámítva pillanatok alatt elkészül, csak együtt meg kell darálni a cukrot és az ibolyavirágokat. Lehetőleg sötétebb szirmú virágokat válasszunk, így a végeredmény is sötétebb lesz.


Hozzávalók

  • 5 dkg ibolyavirág
  • 30 dkg kristálycukor
Egy késes robotgéppel daráljuk össze a virágot és a cukrot, addig, amíg egyenletes állagú és színű lesz. Azonnal felhasználható (pl. ibolyasziruphoz vagy süteményekhez) de alaposan megszárítva későbbre is eltehető.

2013. 04. 12.

Kung pao csirke


Most kivételesen kép nélkül, mivel olyan gyorsan fogyott el, nem volt időm előkapni a gépet. Történt ugyanis, hogy örülve a jó időnek, teljesen belemerültem a kerti munkába, megfeledkezve a hűtőben várakozó pulykamellről. Az éhség zökkentett vissza a valóságba, így egy nagyon gyors recept kellett, például egy wokban keverve sült. A legtöbb időt a darabolás veszi igénybe, de még így is bőven elkészül 15 perc alatt. Eredetileg csirkemellből van, de pulykamellből is tökéletes. Még annyit változtattam rajta, hogy nem pácoltam a húst szójaszószban és mivel nem volt itthon mogyoróm, ezért mogyoróvajat tettem bele.


A szecsuáni bors vagy japánbors (Zanthoxylum piperitum) nevével ellentétben nem bors, hanem a rutafélék családjába tartozó fa termése, többek között a kínai ötfűszer és a japán hétfűszer összetevője.


Hozzávalók

  • 50 dkg felcsíkozott csirkemell (vagy pulykamell)
  • 1 evőkanál kukoricaliszt
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 1 csapott teáskanál szecsuáni bors
  • 1 teáskanál chilipehely
  • 3 cm-es hámozott gyömbérdarab finomra vágva
  • 3 gerezd reszelt fokhagyma
    3 újhagyma felkarikázva
  • 2-3 evőkanál szójaszósz
  • 1 marék natúr mogyoró megpirítva (vagy 1 evőkanál mogyoróvaj)

Egy wokban vagy nagyobb serpenyőben az olajban pirítsuk meg a szecsuáni borsot és a chilipelyhet, majd adjuk hozzá a kukoricalisztben megforgatott húscsíkokat. Kevergetve süssük magas hőmérsékleten a húst, közben adjuk hozzá a gyömbért, a fokhagymát és az újhagymát. Locsoljuk meg a szójaszósszal, végül keverjük el benne a mogyoróvajat.

Ananászos uborkasalátával ettük.

Ps: A téli punnyadás után olyan izmaimat is érzem, amiknek a létezésére sem emlékeztem már...

2013. 04. 10.

Tojáslikőrös mascarponehab habcsókkal

Ez egyike az amolyan tíz perces desszerteknek. Akinek van tálas robotgépe, az öt perc alatt is elkészítheti.


Hozzávalók
  • 25 dkg mascarpone
  • 4 evőkanál porcukor (vagy ízlés szerint)
  • 1 dl tojáslikőr (bolti is lehet)
  • 2 dl tejszín habbá verve
  • habcsók (bolti is lehet)
Keverjük ki a mascarponét a porcukorral és a tojáslikőrrel.



Forgassuk bele a habbá vert tejszínt. Adagoljuk tálkákba vagy poharakba a mascarponehabot és szórjunk a tetejére összemorzsolt habcsókot.


2013. 04. 08.

Egy forró fürdő

Megértem az angolokat, inkább gyarmatosították a fél világot, csak ne kelljen otthon maradniuk és elviselniük az időjárásukat. Nekem nincsenek ilyen terveim, így marad a forró fürdő...


2013. 04. 06.

Medvehagymás lepény és pogácsa


Tulajdonképpen a pogácsa készült először, de kimaradt egy kevés tészta, amiért már nem akartam a sütőt működtetni, így ebből a maradékból lepényeket sodortam ki és száraz serpenyőben sütöttem meg őket. A kísérlet jól sikerült, a lepények kellően átsültek, de mégis hajlékonyak maradtak, tökéletesek megtöltésre is. Én most egyszerűen sós tejföllel kentem meg és chilipaprikával tekertem fel, de bármivel megtölthetjük kedvünk szerint.


A tészta a túrós pogácsa tésztája, amibe most apróra vágott medvehagymát is tettem.

Hozzávalók

  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg vaj/margarin
  • 25 dkg túró
  • 1 teáskanál só
  • 1 maroknyi apróra vágott medvehagyma

Egy késes robotgéppel vagy kézzel dolgozzuk össze a tésztát, majd hűtsük le egy kicsit. A pogácsához a tésztát nyújtsuk ujjnyi vastagra, szaggassunk belőle pogácsákat. 180 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára.


A lepényekhez tojásnyi tésztát nyújtsunk vékony, arasznyi átmérőjű lepénnyé és forró, száraz serpenyőben süssük meg mindkét oldalát. Sütés közben felpuffad a tészta.


 A pogácsák tetejére most nem került semmi, de megszórhatjuk reszelt sajttal vagy bármilyen olajos maggal is (előtte kenjük le tojással).