Mandy gurította nekem a kérdést - mennyire vagyok tudatos vásárló? Mellékelte a környezettudatos vásárló tízparancsolatát.
Finoman szólva irritálnak a tanácsok, a végére talán kiderül, hogy miért. Azért igyekszem indulatok nélkül reagálni rájuk...
1. Írd össze, mire van szükséged!
Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.
Általában írok listát, leginkább azért, mert így könnyebben megjegyzem, hogy mit kell vennem, ugyanis a cetlit rendszeresen otthon hagyom. Nincs ellenemre, ha más is kerül a kosaramba, megveszek olyan dolgokat is, amiket ugyan nem terveztem, de használok és éppen akciósak. Nem értek egyet a multik ellen fanyalgókkal, szívesen vásárolok például a Lidlben, de ritkán jutok el oda (és biztos szívesen vásárolnék a Culinarisban is, ha megengedhetném magamnak). Egyébként csak azt csábíthatják felesleges pénzköltésre, akinek van pénze.
2. Menj a piacra vagy helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.
A legközelebbi piacra 50 km-t kell utaznom, ebből következik, hogy nem sűrűn járok piacra, pedig nagyon szeretem a piacok hangulatát. Lényegesen olcsóbb lenne, mint helyben vásárolni és persze a választék is nagyobb. Na, nem magyar és helyi termékekből (ez nem alföldi piac), az áru a nagybaniról kerül ide. Persze, vannak őstermelők is, de a joviális nénikék sokszor megtévesztőek, gyakran ők sem a saját portékájukat árusítják. Nincs ebben semmi meglepő, jóval olcsóbb a külföldi áru (hogy miért, ebbe ne menjünk bele), mint a magyar és sajnos gyakran a minősége is jobb. Ez nagy szívfájdalmam és ez nem volt mindig így. Amikor majd' 30 éve az agrárpálya mellett döntöttem, akkor még világhírű volt a magyar mezőgazdaság, de az eltelt évtizedek alatt sikerült (ezt is) tönkretenni (nem én voltam!)
Igen, tapasztalom, hogy vásárlásaimmal a helyi kisvállalkozókat támogatom, hiszen minden, de tényleg minden sokkal-sokkal drágább, mint Pesten vagy egy multiban. Hiába, a szállítási költséget valakinek meg kell fizetnie. Valakinek ... természetesen a vevőnek. A választékról pedig jobb nem is beszélni. Ami valahol érthető is, nincs pénze az embereknek, így csak a legminimálisabb és eladható dolgokat tartják.
3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot! Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.
Nehezen tudom elképzelni, hogy táska vagy szatyor nélkül hogyan lehetne vásárolni, feltéve, ha valaki nem csak saját magának vásárolja meg azt az 1 db kiflit reggelire, hanem mondjuk egy egész családról kell gondoskodnia. Mert körülbelül ennyit bírnak el a bolti zacskók. Tehát, igen, mindig van nálam kosár, gurulós bevásárlótáska vagy éppen IKEA-s tároló a kocsi csomagtartójában - attól függően, hogy hol vásárolok.
4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel! A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.
Gyalog?! Tömegközlekedéssel?! Ajánlom kipróbálásra elkényelmesedett városiaknak: a szomszéd faluba naponta 2 - azaz KETTŐ - buszjárat megy (reggel 7-kor és délután 2-kor), majd rögtön fordul is visszafelé. Természetesen csak munkanapokon, szombaton és vasárnap el vannak vágva a külvilágtól. Persze gyalog is megközelíthető, a táv közel 10 km, ami oda-vissza már 20 km. Azok, akik éppen nem az El Caminora edzenek nem nagyon szokták bevállalni. Nálunk azért picivel jobb a helyzet. De tényleg csak egy picivel...
És hogy jóval olcsóbb lenne a tömegközlekedés? Lássuk csak, egy 60 km-es távra szóló retúr vonatjegy 1.910 Ft. Nagyjából ugyanannyi, mint a benzinköltség ekkora útra. Akkor, ha valaki egyedül utazik. Azonban ha már négyen ülnek az autóban, akkor a tömegközlekedés közel négyszerese az autózásnak. Igaz, a magasabb árért extrákat is kapunk: zsúfolt, mocskos, bűzös szerelvényeket és bizonytalan menetidőt (már ha egyáltalán elindul a vonat és nem tart az éppen aktuális sztrájk).
5. Vegyél helyi termékeket!Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.
Vennék én, ha lenne. De sokszor úgy érzem ilyenek csak Peter Mayle regényeiben léteznek. Egyszerűen nincs fizetőképes kereslet rá (hogy a bürokrácia túlszabályozásáról ne is beszéljünk). A lapos pénztárca nagy ízlésformáló. Az Unioban nálunk a legrosszabb a fizetések és élelmiszerárak aránya és amíg így lesz, addig a minőségi termékek helyett az olcsó termékek lesznek keresettek.
6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.
A tapasztalatom szerint amilyen a külcsín, olyan a belbecs. Akik adnak a termékeik szép csomagolására, azok általában adnak a termék minőségére is. Ellenkező esettel még nem találkoztam, persze attól még lehet ilyen a Galaxisban. Emlékszem, gyerekkoromban szinte alig lehetett előre csomagolt termékeket kapni, a legtöbbet az ömlesztett áruból helyben mérték ki. Még a tejet is tejeskannában vittük haza. Ennek biztosan örülne ma az ÁNTSZ.
Tényleg keresni kell a visszaváltható csomagolást, mivel egyre ritkább. Még boroknál is általános az eldobható üveg, mondván nem éri meg az újrafelhasználása, gazdaságosabb az újragyártása (ezt ésszel fel nem tudom fogni). A szelektív hulladékgyűjtés sem általános, nálunk sincs, bár tervezik - egyszer. Remélem, nem olyan lesz, mint N. városban, ahol amikor elkezdték a szelektív gyűjtést, a saját szememmel láttam, hogy egy kukásautóba borították a szelektíven gyűjtött szemetet. Gondolom, nem volt egyedi eset, mert nagy cirkuszok voltak belőle akkoriban. Ma már nagy, teherautóra emelhető konténerek vannak kihelyezve, így viszik el. És hogy hova kerül? Ki tudja...
Azért faluhelyen a szelektálás mindig is jellemző volt, de még ma is így van. A zöld növényi hulladékokat, ételmaradékokat az állatok kapják vagy komposztba kerül. Az esővizet locsolásra használják. Az éghető dolgokat mi eltüzeljük a fűtés során (egyébként fával fűtünk), de aki gázzal fűt, az is összegyűjti a papírt, mert itt még szokásban van a hulladékgyűjtés az iskolában. Ekkor nem csak papírt, de fémhulladékokat is gyűjtenek. Ez utóbbinak lomtalanításkor is nagy keletje van a teherautóval járó guberálók között. Egyébként érdemes összehasonlítani egy városi és egy falusi lomtalanítást. Falun csak a tényleg már semmire se jó holmikat dobják ki. Kisebb településeken lényegesen kevesebb műanyagpalackos ásványvíz fogy, hiszen a szódavíz (szikvíz) még szokásban van. A még használható ruhanemű a környékünkön minden településen felállított ruhagyűjtő konténerekbe kerül.
7. Kerüld a vegyszereket!
Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.
Nincs félkészétel-fóbiám, bár ritkán vásárolom őket (ennek oka elsősorban az ízük, a minőségük és az áruk). Azonban nem mindegyik gyárilag előállított félkész termék vegyszerezett. Nagy kedvencem az olasz hámozott paradicsomkonzerv, ebben például a paradicsomon kívül az ég adta világon nincs más. És nincs az a beérett magyar paradicsom, ami felvehetné a versenyt a dél-olasz nap érlelte, ásványokban gazdag lávatalajon növő társa zamatával. Megfordul még a konyhámban konzerv formájában a bab, a kukorica és csicseriborsó is.
A háztartásomban gyakran használok természetes, házi szereket és ez így volt már régen is, mielőtt divatba jött volna. Amennyiben erősebb szerekre van szükségem, akkor a DM saját márkájú termékeit használom.
A természetes szerekkel történő testápolás és a gyógynövények témakörével a blogomban is foglalkozom
8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!
Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.
Naiv dolog azt hinni, hogy az idényzöldség és -gyümölcs nem tartalmaz vegyszert és érésgyorsítót. Ebben csak akkor lehetünk biztosak, ha mi magunk állítjuk elő. De még ekkor sem tudhatjuk 100 %-ra, hogy mi van a levegőben, a vízben és a talajvízben (ennek következtében a talajban).
Szomorú, hogy a világ másik feléből ide utaztatott gyümölcs és zöldség még így is sokszor olcsóbb, mint a hazai.
9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!
Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…
Azért van néhány egyszer használatos dolog, amiről nem mondanék le szívesen: papírzsebkendő, papírszalvéta, hogy a WC-papírról már ne is beszéljek. Különösen ez utóbbi tartós változatától tekintenék el, de a többi esetében sem hiszem, hogy kevésbé lenne energiapazarló a rendszeres mosásuk. Egyébként a papír könnyen bomlik.
Aki tartós termékeket szeretne vásárolni, az nincs könnyű helyzetben. Ma a gyártók és forgalmazók célja a minél nagyobb árbevétel és ezért mindent el is követnek. Például a nem olyan régen tönkrement mosógépem még nem volt 3 éves. Az elődje (ami szintén ugyanez a márkájú volt) kibírt 18 évet. De ez szinte minden fogyasztási cikkre igaz.
10. Olvasd el a címkéket!
Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.
A lejárati időt megnézem - megszokásból. A mostanában divatos átcímkézések miatt ez sem biztos módszer. Bár nem is kell mindig átcímkézni, többször jártam már úgy, hogy a szavatos tojásos dobozban záptojások voltak - egyszerűen kicserélték a friss tojásokat a lejártakkal.
A címke sajnos sok fontos dolgot nem árul el (amit elárul, az meg vagy igaz vagy nem). A magyar termék, a magyar gyártó egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alapanyag is magyar volt.
Akinél még nem járt a kérdés és kedve van hozzá, válaszolja meg!
