Mindenszenteki köd

Holtak kenyere

Az aztékok hite szerint a halál kapu egy másik létformába. Halottaiknak az útra kenyeret és cukrot adtak, ebből ered a Pan de Muerto, ami ma is elmaradhatatlan a mexikói halottak napján.

Az eredeti recepten picit változtattam, margarinom nem lévén, csak vajat tettem a tésztába és szárított élesztő helyett frisset használtam.

Hozzávalók 16 db kicsi vagy 2 db nagy kenyérhez

• 500 g liszt
• csipetnyi só
• 25 g friss élesztő (vagy 2 evőkanál szárított)
• 60 ml meleg víz
• 4 tojás
• 100 g cukor
• 2 narancs reszelt héja
• 2 teáskanál narancsvirágvíz
• 160 g lágy vaj

a tetejére:

• 1 tojás
• kristálycukor

A tojásokat verjük fel a cukorral, adjuk hozzá a narancshéjat és a narancsvirágvizet. Az élesztőt keverjük el a meleg vízben és a cukros keverékkel együtt dolgozzuk a lisztbe, végül a vajat is.

A kicsit lágy tésztát hagyjuk duplájára kelni. A megkelt tésztából vegyünk el egy keveset a díszítéshez, a többit osszuk 16 részre (vagy ketté, ha nagy kenyeret akarunk). Formázzunk kis zsemléket, kenjük meg a tetejüket a felvert tojással. A maradék tésztából formázzuk meg a csontokat jelképező díszítést, azt is kenjük le a tojással. Szórjuk meg a tetejüket cukorral.

A kenyérkéket hagyjuk újra megkelni, majd 175 fokra előmelegített sütőben kb. 16 percig süssük őket (a nagy kenyereket tovább).

Temetők

„Aszerint, hogy egy-egy nép hagyományos hiedelemrendszerében a víz, a föld, a levegő, vagy a tűz foglal el kiemelt helyet, annak megfelelően gondoskodnak az elhunyt földi maradványairól.” (Kunt Ernő)

Néha szeretek régi temetőkben bóklászni. A mi falunkban öt is van. Na, nem azért, mintha itt úgy hullanának az emberek mint a legyek, de 855 év hosszú idő (és ez a terület már a neolitikum óta folyamatosan lakott, különböző kultúrák - lengyeli, badeni, hatvani, halomsíros, urnamezős - urnáit, sírjait tárták már fel itt). A középkor utáni legrégebbi az erődtemplom falain belüli – I. (Szent) László törvénye szerint a középkorban a templom mellé kellett temetkezni.

Mária Terézia 1777. évi pátense a temetők távolabbi elhelyezését írta elő, így a következő három a Templom-hegyen áll. Magaslaton állva és keletre tájolva (ahogyan régen mindig is, csakúgy mint a templomok), hogy a halott arcát a felkelő Nap felé lehessen fordítani.

Az idő múlását a sírjelek, a sírfeliratok, sírversek változása is mutatja.

"Hogy a világosságban a véletlenül kiszabadult lelkek jobban visszataláljanak a maguk sírjába."

Cukorkoponya mintás keksz

Mindenszentek (november 1.) és Halottak napja (november 2.) a világ sok helyén nem visszafogott megemlékezésekkel telik. Mexikóban a Día de los Muertos egyesíti magában a spanyol katolikus és a pogány hagyományokat is, és legalább annyira szól az élet éltetéséről, mint a holtakról. Az azték istennő, Mictercachiuati (Halottak Úrnője) a csontok őrzője, ezért jelképe a csontváz és a koponya, ez utóbbi cukorból formázva (calaveras de azúcar) az eltávozott lelkeket szimbolizálja.

Egy kis mexikói hangulatot csempészhetünk a cukorkoponya mintás kekszekkel az asztalunkra, de ahelyett, hogy a hajdan volt misszionáriusok cukorformázó módszerét alkalmaznánk, inkább kedvenc kekszünket fazonírozzuk át cukorkoponya mintásra:

Érdemes olyan keksztésztát használnunk, ami a sütés után is megtartja a formáját (például valamilyen linzer). Kihűlése után egy egyszerű fehér cukormázzal vonjuk be a tetejét, majd annak megszáradása után következhet a színes díszítés - ahogy a mézeskalácsot is díszítjük, de akár ételfesték tollat is használhatunk.

Akinek még ez sem elég, készíthet magának cukorkoponya mintás sminket is:

 képek

Békás muffin

Na, nem kell aggódni, nem a tésztában van a béka (bár lehet, hogy nem is lenne rossz?!), csak a tetején csücsülnek a gumicukor brekegők. És miért pont békák? A boszorkányujjakkal készültek egyidőben. Természetesen mással is díszíthetőek.

Hozzávalók

• 10 dkg étcsoki (70 %-os)
• 10 dkg vaj
• 2 tojás
• 15 dkg cukor
• 10 dkg lekvár vagy dzsem (tetszés szerinti)
• 15 dkg liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 csipetnyi só

a díszítéshez

• kevés cukormáz
• 1 zacskó gumicukor- vagy csokibéka

A csokit és a vajat vízgőz felett megolvasztom. A tojásokat kikeverem a cukorral, hozzáadom a lekvárt, majd a sütőporral és sóval elkevert lisztet. Beledolgozom a csokis keveréket is. A muffintepsibe papírkapszlikat teszek és elosztom bennük a masszát. Előmelegített sütőben 180 fokon tűpróbáig sütöm őket.

Miután kihűltek egy kevés cukormázzal rögzítem a tetejükre a békákat.

Halottak napja

A halottakról való gondoskodás, az elhunytakra való emlékezés már ősidőktől fogva ismert. A keresztény egyházban Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte 998-ban, hogy Mindenszenteket (november 1.) követően, amikor az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes halottról is megemlékezzenek. A szokást a clunyi bencések terjesztették el a XI. században. Azóta Mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán az elhunytak hozzátartozói felkeresik a sírokat és gyertyát gyújtanak. 

A palóc hiedelem szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy a világosságban a véletlenül kiszabadult lelkek  visszataláljanak a sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírok díszítése is azért történt, hogy a holtak szívesebben maradjanak a helyükön. A hazalátogató holtaknak ételt és italt készítettek ki.

Tilos volt ezen a napon a munkavégzés, különösen a mosás, nehogy a halottak vízben álljanak. Úgy tartották, hogy Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban és aki megzavarja őket, az hamarosan meghal.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

             Csáky Károly: Szent Ivántól Erzsébet-napig

Boszorkányujjak

Az Ifjúság mesemaratonra készült, erre az alkalomra készültek a boszorkányujjak, amelyek az USA-ban népszerű halloweeni sütemények. Számos receptváltozata ismert, én ezt vettem alapul, de a próbasütés után változtattam rajta. Elhagytam a sütőport belőle, így viszonylag megtartotta a formáját sütés után is. A liszt mennyiségét is megemeltem és részben réteslisztre cseréltem. A színe pedig csak azért nem lett zöld, mert sehol nem kaptam zöld ételfestéket...

A próbasütést/próbafőzést egyébként ajánlani tudom mindenkinek, amikor nem "csak úgy", hanem valamilyen alkalomra készítünk valamit. Sok kellemetlen meglepetéstől kímélhetjük meg magunkat.

Hozzávalók 50 darabhoz

• 20 dkg rétesliszt
• 30 dkg finomliszt
• 25 vaj vagy margarin
• 20 dkg porcukor
• 1 tojás
• 1 kiskanál vaníliakivonat (elhagyható)
• 5 dkg hámozott egész mandula
• zöld és/vagy piros cukormáz

A mandula és a cukormáz kivételével a hozzávalókból omlós tésztát gyúrtam és egy éjszakát pihentettem a hűtőben. Másnap egy-egy diónyi tésztából ujjnyi hengereket sodortam és kialakítottam belőlük az ujjakat, a körmök helyére tettem a mandulákat. 

Előmelegített sütőben 180 fokon 20-25 perc alatt megsültek az ujjak. Kihűlésük után a cukormázzal díszítettem őket. Ehhez célszerűbb egy kicsit hígabb cukormázat használni, a dekortoll nem igazán alkalmas erre, mint ahogy a végeredmény is mutatja.

Nem halt meg, csak alszik

"A halottakhoz való viszony egyúttal az elődökhöz, az ősökhöz való viszony is, s ez a tény messzemenően alakítja a halotti szokásokat. Az ősök tisztelete tulajdonképpen nem más, mint az élő közösség létét lehetővé tevő, azt eredményező és megszabó saját múlt emlékének ápolása, az élő közösség identitástudatának egyik alapforrása. Az őskultusznak a halottak tiszteletében megnyilatkozó vonatkozásai a halotti szokásokban is kifejezést nyernek, tartalmát elmélyítik, s ugyanakkor a közösség helyzetének erkölcsi mércéjévé is válnak. Hiszen minden egyes haláleset alkalmával megítéli a közösség, mennyire tudta, illetve tudja biztosítani tagjai számára a hagyományosan sikeresnek tekintett létstratégia kivitelezését." (Magyar Néprajz. VII.)

A halál a palóc felfogás szerint nem a megsemmisülést jelenti, hanem az emberi lét misztikus átalakulását. Nem egyszerűen a földi test elmúlásaként fogták fel a halált, hanem transzcendentális eseményként. A halottkultuszban ősi hiedelmek keveredtek a katolikus vallás tanításaival. A temetési szokások „sajátságos, a messzi múltból eredő szokásokkal és babonákkal vannak egybekötve a palócz népnél" - írja Istvánffy Gyula a XIX. század végén.

A temetéshez kapcsolódó régi szokásaik részben a búcsúvételt, részben az elhunyt túlvilágra segítését szolgálták (a léleknek a mennybe vezető útjára utal a palóc istenlétrás tojásminta is), illetve a halott lelkének visszajárását igyekeztek megakadályozni. A halottkultuszhoz tartozott a rokon karácsonyi hazavárása, a búcsúvétel, az évente tartott gyászmise és a sírok gondozása is. A palócok halállal kapcsolatos hiedelmei körében jelentős szerepet foglalt el a halottlátó, aki képes volt kapcsolatot teremteni az elhunyttal.


Források:

Csáky Károly: Nem halt meg, csak alszik
(A halállal és a temetéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek a

Középső-Ipoly mentén) Dunaszerdahely 1999.

Demeter Éva: Párhuzamok a tojásornamentika értelmezéséhez

Kapros Márta: Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében

Magyar Néprajz VII.

Holtak csontja

Nem kell megijedni, a cím egy szegfűszeges tésztát takar, a szicíliai pasta garofolata per ossa dei morti-t. Mindenszentek éjjelén (október 31-ről november 1-re virradóra) ezt a süteményt hozzák ajándékba az elhunytak visszatérő szellemei a szicíliai gyerekeknek.

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, a Pantheont, ahol az összes isten tiszteletére mutattak be áldozatot a papok.




A kereszténység terjedésével igyekeztek a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítani, azok betiltása helyett. A Pantheont 610-ben keresztény templommá alakították át, ekkor IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Azóta a Mindenszentek (latinul Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe (a katolikus egyház november 1-én, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja).

Nálunk a Mindenszentek és a hozzá kapcsolódó Halottak napja mélabús temetőjárásban és gyertyagyújtásban nyilvánul meg, de máshol ez kevéssé jellemző. Sokkal inkább az élet éltetéséről szól, természetesen bevonva ebbe halottaikat is, gondoljunk csak a Día de los difuntos, azaz a mexikói halottak napjára vagy akár a Fülöp-szigeteken a temetőben táborozó családokra, akik lakomákkal, tánccal emlékeznek az elhunytakra. A fáma szerint ír kivándorlók vitték (Jack O’Lantern ír falusi kovács - aki „annyira fösvény ember volt, hogy az istenek még a poklot is megtagadták tőle, s arra kárhoztatták, hogy örök időkig bolyongjon lámpásával a kezében és nyughelyét keresse”) legendáját az Egyesült Államokba, amiből a Halloween, a kerengő lelkek megbékéltetését szolgáló ünnep kialakult.


De térjünk vissza az adakozó ősök süteményére!

Hozzávalók

• 50 dkg cukor
• pici víz
  
• 50 dkg finom búzaliszt
• 1 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg

A vízzel éppen csak megnedvesített cukrot felfőzöm, majd a lángot takarékra állítva beleszórom a lisztet. Vigyázok, hogy ne legyen csomós a massza. A lisztnek fehér színűnek kell maradnia! Hozzáadom a szegfűszeget is és leveszem a tűzről. Kihűtöm annyira, hogy kézzel tudjam formázni és igyekszem belőle csontdarabkákat mutató alakzatokat kialakítani. Száraz helyen 2-3 napig pihentetem, majd az aljukat bevizezem és 180 fokos sütőben megsütöm őket. Akkor jó, ha a cukor kiválik belőle, barnás színt ölt, de a többi rész világos marad.


Csak óvatosan a ropogtatásával! Nevéhez illő a sütemény állaga.