Ma van Vámbéry Ármin
halálának 100 éves évfordulója, Magyarország idén emlékévvel
tiszteleg munkássága előtt. Az orientalista, török filológus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar
Földrajzi Társaság alapítója, Közép-Ázsiába tett utazásának
céljáról ezt írta
Dervisruhában Közép-Ázsián át című
könyvében:
„Különös hajlamot
érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjúságomban
Európa és Ázsia több nyelvével foglalkoztam. A keleti és
nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első
tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltettek
bennem érdeket; és így teljességgel nem meglepő, hogy a "nosce
te ipsum"-féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván,
figyelmemet mindenekfölött saját anyanyelvem rokonságaira és
eredetére fordítottam.
Ismeretes
dolog, hogy a magyar nyelv az úgynevezett altaji nyelvcsaládhoz
tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még
akkor eldöntésre várt. Ennek kinyomozása, mely minket,
magyarokat, mind tudományos, mind nemzetiségi szempontból annyira
érdekelt,
volt
fő és eldöntő oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek
gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar
és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról,
mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőnek tűnt fel
előttem.”
A híres keletkutató 150
évvel ezelőtt megtett útja nyomán tavaly ősszel
biciklivel indult el Páczai Tamás fotográfus, akinek
fotónaplójából
szeptember 18-án nyílik időszaki kiállítás a Magyar
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest, Korona
tér 1.).
