Esetem a granolával

A granola pazar cucc - feltéve, ha túléli az ember. Elkészítése előtt nem árt tudni, nincs-e agavé allergiánk. Nekem van. Most már tudom. Egyszer vettem egy üveg agavé szirupot, régóta állt felbontatlanul, gondoltam pont jó lesz a granolához mivel éppen elfogyott a méz. Rossz ötlet volt. A frissen elkészül granolát csipegetve hamarosan kiderült, hogy miért. Először csak furcsán bizsergett a nyelvem és a szájpadlásom, majd gyorsan feldagadt a garatommal együtt. Azonnal megittam két calcium-sandózt (más nem volt itthon), közben azt fontolgattam, hogy csak úgy pizsamásan átmegyek a szomszédban lakó Dokihoz. Szerencsére elkezdett csökkenni a duzzanat (még jó, hogy folyamatosan szedem az allergiagyógyszeremet) és én szó szerint fellélegeztem. Járhattam volna rosszabbul is, szóval csak óvatosan az agavé sziruppal.

A granola receptje Sarah Brittont dícséri.

Hozzávalók

• 4 csésze zabpehely
• 1 csésze durvára vágott mandula
• 1,5 csésze kókuszpehely (nem reszelék)
• 1/3 csésze méz vagy agavé szirup (feltéve, hogy nem vagyunk rá allergiásak)
• csipetnyi só
• 4 evőkanál olaj (kókusz, napraforgó, stb., esetleg ghí)

A hozzávalókat keverjük össze, majd terítsük el egy tepsiben és 175 fokon süssük 25 percig. Közben 5 percenként keverjük át. Kihűlve jól záródó dobozban tároljuk. Joghurttal együk, de adhatunk hozzá még friss gyümölcsöt is.