Gergely nap

A téli ünnepkör  Gergely nappal zárul, amihez több szokás és időjóslás kapcsolódik. A Gergely-járást még IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. Gergely tiszteletére. Ez az adománygyűjtő szokás legtovább a Dunántúlon és Palócföldön - itt is a Középső-Ipoly mentén - maradt fenn. Részben a tanító számára (később a rászorulóknak) gyűjtöttek terményt és pénzt, részben pedig iskolába járásra invitálták a gyerekeket. Csapatostul jártak házról-házra csúcsos papírsüvegükkel és fakardjukkal, a lányok fehér ruhában, fejükön koszorúval. Énekeltek, mondókákat, jókívánságokat mondtak.

Fotó: innen

Gergely napját hideget hozó napként tartották számon: "ha Gergő megrázza a szakállát, akkor még sok hó lesz". Ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges. A krumpliültetés legalkalmasabb időpontjának is ezt tartották.



Csáky Károly: Katalin-naptól Gergely-napig
Magyar Néprajz