Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 05. 14.

Virágok bundában

Mostanában felénk egész hegyoldalak fehérlenek és illatoznak a virágzó akáctól és ez eszembe juttatta, hogy milyen régen nem ettem bundázott akácvirágot. Tulajdonképpen bármilyen ehető virággal elkészíthető, de nosztalgiából az akác mellett bodzából csináltam, hiszen gyerekkoromban is e két növényből készült ez a csemege. Nem utolsó sorban szinte egyszerre nyílnak, a kicsit késő akácot beéri a siető bodza.


Hozzávalók
  • 15 dkg liszt
  • 2 tojás
  • 3 evőkanál porcukor
  • 2 dl tej
  • akác- és bodzavirág
  • a sütéshez olaj
A hozzávalókat a virágok nélkül csomómentesre keverjük (sűrű palacsintatésztát kapunk) és fél órát pihentetjük. Közben a virágokat alaposan átnézzük, a bogarakat kilakoltatjuk (egyszerű rázogatással). A virágokat nem kell leszedegetni, az ernyővel illetve szárral együtt belemártjuk a masszába, majd forró olajban aranybarnára sütjük. Lecsöpögtetve, ízlés szerint esetleg porcukorral megszórva, forrón tálaljuk.


2009. 05. 13.

Pécs 2. Boutique Hotel Sopianae és a Vörös Ökör

Pécsi szállásunk a Boutique Hotel Sopianae-ban, Pécs első négycsillagos szállodájában volt. Kívülről a műemlék jellegű épület nem tűnt túl izgalmasnak,

Fotó: innen

belépve azonban egy mai, modern, boutique szállodai hangulat és kedves, mosolygós recepciós fogadott minket. A 22 szobás szálloda fekvése optimális egy városnézéshez, hiszen a belváros szélén helyezkedik el, jó megközelíthetőséggel és parkolási lehetőséggel. Hangszigetelt ablakok biztosítják a nyugodt pihenést és persze a wellness szolgáltatások.

A Hotel éttermének neve az épületben az 1800-as években működő fogadó nevéből származik: "Fogadó a Vörös Ökörhöz biliárddal", így lett Vörös Ökör Étterem. Az egykori névre visszautal a színvilág és a biliárdterem.


Az éttermet természetesen nem csak a szálloda vendégei vehetik igénybe, de a szállóvendégek kedvezményt kapnak.

A büférendszerben történő reggeli pazar kínálatában mindenki találhat magának kedvére valót, még a szigorúan vegán étrenden élők is. A félpanziós ellátás során a vacsoránál bőséges kínálatú étlapról választhattunk, de ha mégsem tetszett volna, a nagy étlapról is lehetett volna szemezgetni.

Első este Camembert roston balzsamos jégsalátával választottam, amit pirítós kenyerekkel szervíroztak. Apróság, de egy pirítóst is jól el lehet készíteni és itt bizony értenek hozzá.


Az előételt Marosmenti kapros csirkeragu követte puliszkával, aminek már a neve is felkeltette az érdeklődésemet és nem is kellett csalódnom. Nagyon illett egymáshoz a puliszka, az omlós szárnyas és a kapros mártás.


A vacsorát Házi mogyoróparfé zárta, tejszínhabbal megkoronázva - édes bűnbeesés.


Életem párja nemes egyszerűséggel Haspóknak szokott nevezni (és ha nagyon őszinte akarok lenni - és miért ne lennék?! - van ebben valami), azonban a bőséges adagok hamar kifogtak rajtam. A három fogást bizony nem tudtam végig enni.

Következő este nem tudtam ellenállni a kísértésnek és cigánypecsenyét rendeltem. Az ember azt hinné, nincs is ennél egyszerűbb étel: sertéshús, fokhagyma, szalonna, kis só, bors. Azonban még soha nem ettem két egyformát. Ma már szinte sportot űzök belőle, hogy mindenhol megkóstoljam, lassan könyvet írhatnék belőle. A várakozásomnak megfelelően ezt a változatot sem ismertem, sült hagymakarikákkal tálalták a szalmakrumpli és a saláta-savanyúság köretek mellett, így inkább a hagyma dominált a fokhagyma helyett, de finom volt (bár a sót picit elméretezték).

Férjem natúr sertésszeletet választott és meg volt elégedve a döntésével.


Külön kiemelném az ízletes ételek mellett a figyelmes, kedves, mosolygós kiszolgálást!

Mára ennyi, még folytatása következik...

2009. 05. 12.

Pécs 1.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven és igencsak otthon érezhették magukat, hiszen igazi mediterrán klímát találtak itt. Mi ugyan nem láttuk a Janus Pannonius által is megénekelt virágzó mandulafákat (hiszen már elvirágoztak), de a gyümölcs alatt roskadozó fügefákat igen.
Az olaszos hangulatot erősíti a számos teraszos kávézó és étterem is, ahol megpihenhetünk egy kicsit a városnézés közben.


Mindenki találhat magának kedvére való elfoglaltságot ebben a gyönyörű városban, legyen az városnézés, múzeumlátogatás, kulturális program, vásárlás (szinte minden sarkon egy könyvesbolt!) vagy bármi. Annyi a látnivaló Pécsen, hogy hetekbe, hónapokba telne mindent alaposan szemrevételezni, így mi is elsősorban a belvárost jártuk be. 30 évnél is régebben jártam itt, jó volt visszatérni.

Néhány látnivaló a sok közül: A IV. századból származó ókeresztény temető a római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét mutatja be, ami méltán került fel a világörökségi listára.

A Széchenyi téren található Pécs legjellegzetesebb épülete a Gázi Kászim pasa Dzsámija. A Szent Bertalan templom köveiből 1543-46 között épült dzsámi a legnagyobb megmaradt török épület Magyarországon. Bár manapság katolikus templom, azonban a belső tér megőrizte az iszlám építészet jellegzetességeit. Érdekessége még - mivel harangtornyot nem építhettek hozzá- a Szent Bertalan harangláb az épület mögött, ami alaphelyzetben öt méter magas, harangozáskor viszont tizenhárom méter magasba emelkedik.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt ősét a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát 1852-ben alapította Zsolnay Miklós. Az üzem világhírű gyárrá való válása Zsolnay Vilmos vezetése alatt kezdődött el, aki különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezve, az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kisüzemet. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon elért sikerek számos megrendelést tettek lehetővé . A Zsolnay Múzeumban megtekinthetjük a Zsolnay építészeti kerámia fejlődését, amely meghatározta a magyar szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Ez díszíti többek közt a budapesti Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét is.


Egy ősi kínai hagyomány szerint, ha a szerelmesek lakatot helyeznek el egy láncon vagy kerítésen, szerelmük örökké tart. A pécsi Janus Pannonius utcában lakatok ezreit találhatjuk a kerítésen, ami már szinte látványossággá nőtte ki magát. A leghíresebb lakatot négy éve helyezte el szerelmük jelképéért a Pécsre látogató spanyol trónörökös pár, Felipe de Borbón spanyol trónörökös és felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő.


Legközelebb a gasztroélményekről írok...