Fekete bodza

Mostanában - amióta nyílik a bodzavirág - mindenki bodzalázban ég, ami teljesen érthető. Azonban nem csak remek konyhai alapanyag, de a fekete bodza (Sambucus nigra) az egyik legsokoldalúbb növényünk.

Ez a bodzafélék (Capriofoliaceae) családjába tartozó cserje az egész országban mindenhol megtalálható, hiszen remekül alkalmazkodik a legkülönbözőbb körülményekhez is. Kedvező helyen akár 10 méter magas fává is megnőhet. Régen a szegényember patikája cím büszke tulajdonosa volt, mivel faluhelyen minden udvaron ott díszelgett és gyógyászati szerepe volt az elsődleges.

Virágaiból főzött teáját hűléses betegségekben alkalmazták, hiszen izzasztó, köhögéscsillapító hatású. Érett bogyókból készült lekvár, bogyóinak kipréselt leve vagy a száraz termésből készült teája enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású. A levelekből is főzhető tea, ezt elsősorban reumás bántalmak ellen és lázcsillapításra, valamint koszorúér betegségnél a légszomj csillapítására itták.

A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek.Több éves hajtásaiból ásó- és lapátnyeleket, fúvós hangszereket, de még kovácsműhelyben használatos fújtatót is készítettek.

A néphitben is fontos szerepe volt, sok helyen rontáselhárító növényként tisztelték, máshol azonban úgy tartották, a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája, ezért nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Sokfelé úgy vélték, a bodzabokor alatt nem jó elaludni, mert elvarázsolja az embert. Hát, ki lehet próbálni...

Szakácsok könyve

Akinek eddig minden vágya a Szakácsok könyve volt, de beszerzésétől visszatartotta igen borsos ára, most megveheti 12.990 Ft helyett 3.999 Ft-ért az Alexandra.hu-n ma éjfélig!

"A könyvben technikákat és kitűnő recepteket találunk a világ legjobb mesterszakácsaitól, mint Marcus Wareing, Shaun Hill, Paul Gayler, Ken Hom, Charlie Trotter. A világ legjobb mesterszakácsainak tanácsát követve elsajátíthatjuk a legbonyolultabb fortélyokat és kialakíthatunk saját főzési technikákat is. Peter Gordon a fűszerezésről, Pierre Hermé a tésztákról, Shaun Hill a levesekről, Marcus Warening a húsokról, Atul Kochhar az indiai konyháról, Dan Lepard a kenyerekről osztja meg velünk tapasztalatait. A mesterek szenvedélyes hivatásszeretete saját szakácstudományunk gazdagítására ösztönöz. A világ minden tájáról tanulhatunk fortélyokat, praktikákat, hogy finom, különleges fogásokkal kápráztathassuk el családunkat, vendégeinket. A csodálatos illusztrációkkal díszített gazdag album konyhánk dísze lehet - minden értelemben." (Alexandra)

Bodzafagyi

Egy szem gyermekem sikeresen letette az angol nyelvvizsgáját is, ennek örömére készült ez a fagylalt. Így a két nyelvvizsgával már megközelítően annyi pluszpontja van, mintha én analfabéta lennék, Ő meg lányanya. Nem, nem akarom én szidni a felvételi rendszert - megtették már helyettem ezt mások. Csak valahogy nem kedvelem a megkülönböztetést, legyen az pozitív vagy negatív. Az esélyegyenlőség biztosítását nem itt kellene elkezdeni, hanem már jóval korábban. Mondjuk születéskor...

De nem is erről akartam írni, hanem a bodzafagyiról, ami igen jól sikerült.


Hozzávalók

• 4 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1 dl bodzaszirup, esetleg bodzaszörp
• 5 tojássárgája
• 3 evőkanál porcukor

A tojássárgákat kikevertem a cukorral, majd a bodzaszörppel végül hozzákevertem a tejszínt és a tejet. Folytonos kavargatás mellett takaréklángon besűrítettem (az óvatosabbak vízfürdő felett tegyék ezt!). Néha megkeverve kihűtöttem.

Akinek van fagylaltgépe, innentől semmi dolga, a gép elvégzi amit kell. Nekem azonban nincs, így a mélyhűtőben fagyasztottam meg a fagyit, szorgosan felverve eleinte félóránként, majd óránként. Ez azért kell, hogy ne legyenek jégkristályok a kész fagylaltban.