Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 06. 19.

Szokoly Alajos

Ma 139 éve született Szokoly Alajos, Palócföld világhíres szülötte, kinek neve talán sokaknak ismeretlenül cseng. Ki is volt hát ez a polihisztor, aki Magyarországnak az első olimpiai érmet szerezte?


Kisgaramban született Szokoly József főmérnök és Holub Emília első gyermekeként. 3 éves korától keresztapja - Schőn Alajos (1848-as honvédfőhadnagy) - ipolysági házában, majd 1887-től Bernecén épített kastélyában nevelkedett és az itteni réteken készült a versenyekre, közben orvosnak tanult Budapesten. Sportfelkészülése a körülmények ellenére oly sikeres volt, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban, őt szólították elsőként egyes rajtszámmal a rajthoz és a  100 méteres síkfutásban bronzérmet szerzett, hármasugrásban pedig 4. helyezést ért el (a 110 méteres gátfutásban -  bár esélyes volt a győzelemre - érthetetlen módon nem engedték a döntőben a rajthoz) 



Az ő kezdeményezésére alakult meg 1897-ben a Magyar Atlétikai Szövetség, valamint 1920-ban a Magyar Olimpiai Társaság. 



Ő alapította az Ipolysági Sport Klubot is, ahol galamblövész- és lóversenyeket, valamint országos tenisz-bajnokságokat szervezett. Az Ipolysági Állatvédő Egyesület és a Vöröskereszt Hont megyei fiókjának igazgatójaként is tevékenykedett. Országos kanászhangversenyt szervezett, ahol Bartók Béla vette fonográfra a legszebb dudanótákat.



Az ipolysági kórháznál töltött gyakorlóévei alatt ismerkedett meg Berchtold Saroltával, a nagyoroszi gróf lányával, akit tífusz ellen kezelt. A hosszú betegápolásnak szerelem lett a vége, titokban jegyezték el egymást, mivel a leendő após ellenezte a rangon aluli házasságot. A fáma szerint az apa megbízta Sisa Pistát, az utolsó börzsönyi betyárt, hogy egy aranyóráért cserébe tegye el láb alól Szokolyt - vadászbalesetnek álcázva a dolgot. Az öreg betyár azonban nem hajlott a dologra, így a fiatalok egybekeltek.

Hont vármegye főispánja 1907-ben kinevezte őt a vármegye levéltárosává. 



A világháború kitörésekor az ipolysági hadikórház vezetésére kapott megbízatást. Itt is, ahogy Bernecén is, sokszor  saját anyagi forrásait használta a sebesültek, betegek ellátása során (ez sem mélyítette el kapcsolatát apósával).  1922-ben nyugalomba vonult, bernecei birtokát (mintakertészetét, méhészetét és gyümölcsösét) messze földön ismerték. Termékeivel számtalan kiállításon nyert oklevelet. Műtörténeti tanulmányokba fogott, numizmatikával kezdett foglalkozni és kiváló csipkeszakértő vált belőle.

1931. szeptember 9-én hunyt el és a bernecebaráti temetőben helyezték örök nyugalomba.


Csáky Károly: Jeles elődeink
Danis Ferenc: Szokoly Lajos emlékezete
Végh József: Szokolyi Alajos
Fotók: innen

9 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

De jó, hogy leírtad! A legtöbben csak Hajós Alfréd nevét ismerik az első olimpiáról, pedig voltak ott többen is.
Na de most Szokoly, vagy Szokolyi?

Dorka írta...

Szerintem én láttam a sírját.

Palócprovence írta...

Minyon, :))
Jó kérdés, mindkét formáját szokták használni. Szerintem a Szokoly a jó.

Palócprovence írta...

Dorka, ha jártál Bernecebarátiban az öreg temetőben, akkor valószínű.

motymoty írta...

Döbbenetes, hogy miket véghez nem vitt. Örülök, hogy leírtad

eszter írta...

érdekes élettörténet! én is jártam már Bernecén, először '82-83 körül, a temetőben is voltam, persze akkor még nem tudtam, mit kellene keresni.majd legközelebb

Palócprovence írta...

Igen, majd legközelebb.:)

ÉvaZsuzsanna írta...

Köszönet a szép meglepetésért!!!

Palócprovence írta...

:)