Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2011. 08. 14.

Ayran


Azoknak, akik hozzám hasonlóan gyakran megfordulnak török étkezdékben, nem kell bemutatnom a török joghurtitalt, az ayrant. Tőlünk keletebbre - Bulgáriától Iránon át Indiáig - különböző elnevezéssel minden nép konyháján megtalálható. A vízzel kevert és sózott, lehűtött joghurt remek hűsítő a nagy melegben, pótolja az ásványokat,  remekül illik a fűszeres ételekhez és nem utolsó sorban finom.



Házilag is könnyen elkészíthető, ezért nem kell Isztambulig mennünk, bár már ezért is megéri (az itthon kapható csak halvány utánzata a törökországinak). A legtöbb recept fele joghurt - fele víz arányt javasol, de ez csak török joghurttal működik. Inkább a joghurt mennyiségének csak a fele legyen víz (tehát 2 dl joghurthoz 1 dl víz). Bár ez teljesen a joghurt sűrűségétől függ, próbálgatni kell. Először kevesebb vizet adjunk hozzá, utána még mindig lehet pótolni. Folyékonynak, de nem vízszerűnek kell lennie.

Eredetileg igen sós az ayran, de mivel nálunk általában ritkán megy a hőmérséklet 40 fok fölé és só helyett már a hűtőszekrény tartósít, így sót ízlés szerint adhatunk hozzá (de azért érezhetően sós legyen!). 

A hozzávalókat keverjük jól össze egy kézi vagy gépi habverővel, esetleg turmixoljuk össze, és már ihatjuk is.





Mentás változata is van, ekkor némi apróra vágott menta is kerül bele. A susurluk ayran pedig egy habos változat, amit egy speciális géppel készítenek. (Nevét a törökországi Susurluk városról kapta.)


2 megjegyzés:

PO írta...

Kedves Palócprovence! Meghívlak egy bakancslista játékra. A részleteit a blogomon olvashatod.

Palócprovence írta...

Köszönöm, hamarosan! :)