Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2016. 11. 20.

A batáta projekt


Kedvelem az édesburgonyát, hivatalos nevén a batátát (Ipomoea batatas), mivel nem rokona a krumplinak, sokkal inkább a hajnalkának. Elsősorban a trópusokon és szubtrópusokon honos, de sikerrel termesztik a dél-alföldi Ásotthalmon is, így én is tettem egy kísérletet a termesztésére.


Az apropót az adta, hogy megfeledkeztem a megvásárolt gumóról, ami szépen kihajtott. Cserép helyett a barátnőm kertjébe került nyár elején, ahol őrült növekedésbe kezdett. A fenti kép a kezdeti időszakban készült, a hatalmas bokorrá terebélyesedő növényről is készült kép, de nem találtam meg. Ehhez képest a termés visszafogott volt, de sokkal ízletesebb a boltban vásárolthoz képest.


Nem véletlenül termesztik a tápanyagszegényebb laza, homokos talajban, ahol elsősorban nem a levélzet, hanem a gumók fejlődnek jobban, és az alakjuk sem válik girbe-gurbává. De mindenképpen jó móka volt!

Egy amolyan földrészeken átívelő, divatos szóval fúziós bablevesbe került: a közép-amerikai eredetű batáta észak-afrikai lóbabbal és magyar paprikás kolbásszal főtt együtt egy nagyon finom levessé.

2 megjegyzés:

Mamka írta...

Nagyon megszerettem a batátát! Jövőre nálam is tervben van,hogy megpróbálom a kertben.

Palócprovence írta...

Mindenképpen próbáld meg, tényleg jó móka! :)