Kalácsfészek

Egy kis húsvéti visszatekintésként következzen a kalácsfészek receptje Lajos Maritól. Persze, nem csak ilyen módon formázható ez a kalácstészta, de szerintem ez a legmutatósabb változat.

Hozzávalók 10 darabhoz

• 50 dkg finomliszt
• 2,5 dl langyos tej
• 6 dkg cukor
• 3 dkg élesztő
• csipetnyi só
• 3 tojássárgája
• 6 dkg olvasztott vaj

a tetejére:

• 10 db tojás
• 1 tojássárgája

A langyos cukros tejben futtassuk fel az élesztőt, majd a többi hozzávalóval együtt dagasszuk meg a tésztát. Meleg helyen kelesszük a duplájára. Amíg kel, addig főzzük elő 5 percig a tojásokat, majd hideg vízben hűtsük ki.

A megkelt tésztát osszuk el 10 egyenlő részre és mindegyiket sodorjuk ujjnyi vastagra. A rudakat hajtsuk ketté, tekerjük fonattá, végül hajlítsuk fészek formára (a tésztavégek a fészek belsejébe kerüljenek). Mindegyik fészekbe tegyünk egy-egy előfőzött tojást.

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra, addig hagyjuk kelni a sütőlapra helyezett fészkeket.

A kalácstésztát kenjük meg a tojássárgájával (a tojásokra ne kerüljön!). 20 percig süssük gőzös sütőben (egy hőálló edényben tegyünk vizet a sütő aljára).

Szent György hava

Szent György havi jeles napok:

Bolondjáratás napja – április 1.

Szent György napja – április 24.

                                                                              kép

Búzaszentelés - Szent Márk napja – április 25.

A búzaszentelés különösen a Palócföldön volt általános (Madarassy László Palócföldi búzaszentelés címmel írt erről 1930-ban). A vetések áldásának szertartása a római ambarvaliákban gyökerezik, amit Nagy Konstantin óta a keresztények is megtartanak.

  kép

A megszentelt búzaszálaknak, csakúgy mint más szentelményeknek, különös erőt tulajdonít a néphit. Mindenki tépett egy-egy szálat, a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok imakönyvükbe préselték. A megszentelt és hazavitt búzaszálakat az állatoknak adták, hogy ne dögöljenek, abból vágtak a kislibák eledelébe is. Egy részét pedig eltették, és ha a gyereknek nyilallása támadt, belefőzték a teába, amellyel a fájós részeket borogatták. Ahol a pap megfordult, amikor a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el.

Forrás:

Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén

A bolondjáratás napja

Idén Húsvéthétfő és a bolondjáratás napja egy napra esik.

A bolondjáratás (április 1.) a téli napfordulótól számított 100. nap, régen ezért hívták száznapnak is. Már az ókortól szokásban voltak ekkor a beugrató, tréfás rászedések.

A népi vallásosságban gonoszjáró, szerencsétlen napnak számított, mivel Júdás e napon akasztotta fel magát, ezért nem kezdtek semmi fontos dologba (esküvő, építkezés, vetés, tyúkültetés, utazás). A nők fekete viseletben mentek a templomba.

Ezen a napon vetették a kabakosok (uborka, tök, dinnye) magját, és a vetéstől számított 100. napra várták az első terméseket.

Termésjóslásra is alkalmasnak tartották ezt a napot: az eső rossz, a derült idő viszont bőséges termést ígért.