Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 09. 17.

Túrós papucsok

Ez a túrós papucs egy olasz sütemény leegyszerűsített változata. A sfogliatelle zsírral hajtogatott sok-sok rétegű tésztájába általában ricottás vagy pudingos krém kerül, de egy nápolyi recept ötvözi a kettőt. Így tettem én is, de a tölteléket készen vásárolt leveles tésztába tettem, amivel jócskán meggyorsítottam az elkészítését. Persze, most már nem hívhatjuk sfogliatellének, „csak” egy nagyon finom túrós batyunak.



Hozzávalók 6 darabhoz
  • 1 csomag (275 g) friss, kinyújtott leveles tészta
  • 1 csésze tej
  • 6 evőkanál cukor
  • 3 tojássárgája
  • 1 evőkanál kukoricakeményítő
  • 2 evőkanál kandírozott citrushéj apróra vágva
  • 150 g áttört ricotta vagy tehéntúró
  • a szóráshoz porcukor

A tojássárgákat keverjük el a cukorral, dolgozzuk bele a kukoricakeményítővel elhabart hideg tejet, majd alacsony hőfokon állandóan kevergetve főzzük sűrűsödésig. Hagyjuk hűlni, végül forgassuk össze a túróval és a cukrozott gyümölcshéjjal.

A leveles tésztát vágjuk 6 egyforma négyzetre. A lapokon osszuk el a tölteléket, majd a két szemben lévő csücsköt emeljük fel és jól nyomjuk össze. Formázhatjuk úgy is, hogy egyszerűen átlósan félbe hajtjuk a megtöltött tésztát.



200 fokra előmelegített sütőben süssük aranyszínűre a sütőlapra sorakoztatott batyukat (15-20 perc).
Tálalás előtt szórjuk meg a tetejét porcukorral. 


Tipp: A tölteléket akár előre is elkészíthetjük, bár ekkor érhet minket meglepetés, amikor csak a hűlt helyét találjuk...

2013. 09. 15.

Vámbéry nyomában



Ma van Vámbéry Ármin halálának 100 éves évfordulója, Magyarország idén emlékévvel tiszteleg munkássága előtt. Az orientalista, török filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Földrajzi Társaság alapítója, Közép-Ázsiába tett utazásának céljáról ezt írta Dervisruhában Közép-Ázsián át című könyvében:

„Különös hajlamot érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjúságomban Európa és Ázsia több nyelvével foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltettek bennem érdeket; és így teljességgel nem meglepő, hogy a "nosce te ipsum"-féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván, figyelmemet mindenekfölött saját anyanyelvem rokonságaira és eredetére fordítottam.
Ismeretes dolog, hogy a magyar nyelv az úgynevezett altaji nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még akkor eldöntésre várt. Ennek kinyomozása, mely minket, magyarokat, mind tudományos, mind nemzetiségi szempontból annyira érdekelt, volt fő és eldöntő oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőnek tűnt fel előttem.”


A híres keletkutató 150 évvel ezelőtt megtett útja nyomán tavaly ősszel biciklivel indult el Páczai Tamás fotográfus, akinek fotónaplójából szeptember 18-án nyílik időszaki kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest, Korona tér 1.).








2013. 09. 11.

Brassói aprópecsenye, ahogyan én készítem

A brassói aprópecsenye nevével ellentétben nem Brassó szülötte, hanem az 1950-es évekbeli húshiányos Budapesté, ezért eredetileg nem is szűzpecsenyéből készült, hanem sertésfarokból. Papp Endre vendéglős receptje ma már számos változattal bír, bár leginkább még mindig sertéshúsból (szűzpecsenye, karaj, tarja, comb) csinálják, de néha csirkéből vagy pulykából is. A sok fokhagyma és a sült krumpli viszont elengedhetetlen szériatartozéka. Én így készítem:


Hozzávalók
  • 1 kg sertésszínhús (l. fent) - falatnyi kockákra vágva
  • 2 evőkanál zsír (sertés)
  • 6-7 gerezd fokhagyma - reszelve
  • bors
  • 3 paradicsom – hámozva, kimagozva, felkockázva
  • 1,5 kg krumpli héjastól
  • olaj a krumpli sütéséhez
  • kevés petrezselyemzöld – finomra vágva
  • csipetnyi pirospaprika
A krumplit héjastól főzzük meg enyhén sós vízben. A húst a zsíron kicsit pirítsuk meg, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd kevés vízzel felöntve fedő alatt pároljuk puhára (szükség szerint a vizet pótoljuk). A megfőtt burgonyát hámozzuk meg, kockázzuk fel a húskockák méretével megegyezően, majd bő, forró olajban süssük pirosra.

A megpuhult húshoz adjuk hozzá a reszelt fokhagymát és a paradicsomkockákat, süssük zsírjára.


Keverjük hozzá a megsült krumplikockákat, szórjuk meg a petrezselyemzölddel és a pirospaprikával. Azonnal tálaljuk valamilyen savanyúsággal.