Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 09. 11.

Brassói aprópecsenye, ahogyan én készítem

A brassói aprópecsenye nevével ellentétben nem Brassó szülötte, hanem az 1950-es évekbeli húshiányos Budapesté, ezért eredetileg nem is szűzpecsenyéből készült, hanem sertésfarokból. Papp Endre vendéglős receptje ma már számos változattal bír, bár leginkább még mindig sertéshúsból (szűzpecsenye, karaj, tarja, comb) csinálják, de néha csirkéből vagy pulykából is. A sok fokhagyma és a sült krumpli viszont elengedhetetlen szériatartozéka. Én így készítem:


Hozzávalók
  • 1 kg sertésszínhús (l. fent) - falatnyi kockákra vágva
  • 2 evőkanál zsír (sertés)
  • 6-7 gerezd fokhagyma - reszelve
  • bors
  • 3 paradicsom – hámozva, kimagozva, felkockázva
  • 1,5 kg krumpli héjastól
  • olaj a krumpli sütéséhez
  • kevés petrezselyemzöld – finomra vágva
  • csipetnyi pirospaprika
A krumplit héjastól főzzük meg enyhén sós vízben. A húst a zsíron kicsit pirítsuk meg, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd kevés vízzel felöntve fedő alatt pároljuk puhára (szükség szerint a vizet pótoljuk). A megfőtt burgonyát hámozzuk meg, kockázzuk fel a húskockák méretével megegyezően, majd bő, forró olajban süssük pirosra.

A megpuhult húshoz adjuk hozzá a reszelt fokhagymát és a paradicsomkockákat, süssük zsírjára.


Keverjük hozzá a megsült krumplikockákat, szórjuk meg a petrezselyemzölddel és a pirospaprikával. Azonnal tálaljuk valamilyen savanyúsággal.

4 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Kérnék is belőle egy tányérkával! :D

bodzazsuzsa írta...

Én csak annyival egészíteném ki, hogy nem főzöm meg külön a krumplit, hanem a hús mellé dobom meghámozva, így a hús szaftjától és a gőztől fog megpuhulni.
Hm. Sertésfarokkal még nem próbáltam...Itt az ideje:))!

Palócprovence írta...

Úgy sem rossz! :) Egyébként azért főzöm elő a krumplit, mert így kívül jó ropogós lesz, belül viszont puha, omlós (és persze így szeretem).

bodzazsuzsa írta...

Nagy odafigyelést igényel, hogy ne főjön túl a krumpli, és a sütésnél se essen szét, és valóban megmaradjon a ropogóssága.
Ezt egyszerűsítem le azzal, hogy kihagyom a főzést.:))
Egyébként is szeretem, ha a zöldségfélék inkább roppanósak-nyersesek, mint puhák, megfőttek.