Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 10. 25.

Diótorta

Ennek a diótortának a receptjét még sok évvel ezelőtt kaptam egy kolléganőmtől, akkoriban többször megsütöttem ezt a gazdagon diós és csokis, mesés finomságot.


Aztán a cetlinek, amin a recept volt, nyoma veszett (na, ezért kell blogot írni, hogy minden recept egy helyen legyen), így évekig csak álmodoztam róla. És egyszer csak újra felbukkant a cetli legnagyobb örömömre. Megsütöttem, fotók is készültek róla, bár nem volt türelmem kivárni, hogy szépen szeletelhetővé váljon.



Aztán... ahogy csak a rossz történetekben szokás, ismét kámforrá vált a cetli (pedig emlékszem, tuti biztos helyre tettem – na de hová?!). Ezért most csak a képek kerülnek fel ide (amíg legalább ezek megvannak), de reményeim szerint, talán hamarosan, a recept is...

2013. 10. 23.

Cukkiniváza



A látszat ellenére ez nem sütőtök, hanem egy érett gömbcukkini (bár ez is egy kabakos), amit öklömnyi méretűen szokás fogyasztani, de én magnak hagytam ekkorára nőni. A magok kinyerése után (ezek biztosítják majd a jövő évi termést) 


az üregébe egy konzervdobozt dugtam,


ebbe kerültek a növények.


2013. 10. 21.

Ropogós sült hagyma

Ma már sok helyen lehet vásárolni előre sütött, ropogós hagymát, de könnyedén el lehet készíteni otthon is.


Hozzávalók
  • vöröshagyma
  • kevés finomliszt
  • bő olaj a sütéshez
A meghámozott hagymákat szeleteljük egészen vékony karikákra, a nagyobbakat előtte félfőre is vághatjuk. Bontsuk rétegekre, forgassuk meg a lisztben, majd a fölösleges lisztet rázzuk le róla. Bő, forró olajban süssük aranyszínűre, végül egy papírtörlőn alaposan csepegtessük le róla az olajat.

Frissen használjuk fel, mert hosszabb állás során megpuhul.