Sándor, József, Benedek

Az időjárási regulát, mi szerint:  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”, szerintem mindenki ismeri. A három jeles nap együttes megfigyeléséből az időjárásra vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani

Azonban más szokások is kapcsolódnak e napokhoz. Sándor napját - bízva a jobb termésben -alkalmasnak találták a zab, a tavaszi  árpa és a fehér bab vetőnapjának.

A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik:


Sándor napja ma vagyon,

Átbillegtem a fagyon.

Ha jegy garast annátok,

Tudom mennem bánnátok.

Ha mehhaltok jaó jártok,

Rám marad a vagyontok.

Szivemből kivánom!

(Istvánffy 1911: 299)

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. József-napkor mindenkinek meg kellett fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Az iparosok ünnepe is volt, céhes zászlóikkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot”  Időjárás- , termés- és haláljóslás is fűződik József napjához.   Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben.  József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje volt: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Benedek napján  zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. A Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották.  Úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

Magyar Néprajz VII.