Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2017. 05. 16.

A Nagy Tavaszi Selejtezés - Összefoglaló


Kicsit megkésve ugyan, de következzék a Nagy Tavaszi Selejtezés összegzése. 465 tárgy - nem kevés. Ennyivel kevesebb tárggyal osztom meg ezentúl a mindennapjaimat. Azt gondoltam, mielőtt elkezdtem ezt a kihívást, hogy látványos és érezhető lesz a különbség, de nem. Pedig viszonylag kis alapterületen, az átlagoshoz képest jóval kevesebb tárgy között élem az életemet. Úgy tűnik, még messze vagyok a minimalistáktól...

A tőlem elkerült tárgyaknak még 5 %-a sem került a szemétbe, ez igen jó aránynak mondható. Legnagyobb része (a lányom által kiselejtezett holmikkal együtt) a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál kötött ki, ahol örömmel fogadták. Adományozóként nagy könnyebbség, hogy a nap 24 órájában fogadják az adományokat előzetes bejelentkezés nélkül is.


Jó néhány darab a családban vagy barátok, ismerősök között talált új gazdára. Az H&M ruhagyűjtésébe már nem is jutott belőlük. A legrosszabb állapotúak pedig géprongyként vagy éppen virágtartóként teljesítenek még egy utolsó szolgálatot.


Néhány dolog a bolhapiacra kerül, az újságok, magazinok is új olvasókra találnak mielőtt a papírgyűjtésben végeznék.

Végül két könyvet ajánlanék elolvasásra:

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Érdeklődéssel követtem a tavaszi nagytakarításodat, tanulságos és inspiráló. Elismerésem, hogy következetesen végigvitted!
(Több táskányi holmitól szabadultam meg magam is, bár szenvedve, nehezen. "Felesleges" konyhai eszközök egy anyaotthonba kerültek, sok vegyes-kedves apróság jótékonysági aukcióra, ruhák parókiára, stb.)

Köszönöm a rendszeresen beszámolókat, segít átlendülni egy-két holtponton! :)
Brigi