Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 07. 29.

Vigadtunk! - Hétpróba

A Heted7Vigasság lakodalmas játékára 18 jegyespár jelentkezett, melynek fődíja egy hetedhét országra szóló lagzi volt. Az internetes szavazatok alapján 10 pár jutott túl az első fordulón, így a nyitónapon ők bizonyíthatták a házasságra való rátermettségüket a  7próbán. Egy képes összefoglaló a versenyről, szöveg Guzsik Bernadett, fotók  Bartus Tamás:


"A Bernecebarátiban, Kemencén és Perőcsényben megrendezésre kerülő Heted7vigasság lakodalmat hirdetett, melyhez keresték a legmotiváltabb jelentkezőket. A második fordulóba 10 pár jutott be, akik szerelmüket, kitartásukat és bátorságukat a szombat délelőtt lezajlott 7 próbán mutathatták meg.

A próba reggel kilenckor Bernecebarátiban kezdődött és egy pár kivételével mindenki megjelent. A verseny során hét különböző helyszínen hét akadályt kellett leküzdeni a játékosoknak. Az első feladat, melynek színtere a sportpálya volt, az elkövetkezendő évekre utalt, mikor is a jó asszony férjét a kocsmából részegen hazaviszi. A küzdelem során a versenyzők férfi tagjai a hátukon cipelve kedvesüket,  szlalomozva tették meg a kijelölt pálya felét, majd megálltak egy pohár frissítő borocskára, s  azután  tovább futottak. Visszafelé már a hölgyeken volt a sor, talicskában tolták haza "részeges" férjeiket.  Ezzel véget is ért az első versenyszám, a csapatok útnak indultak a következő helyszínek felé.


A kertek alatt vadregényes ösvényen haladtunk a második próba színteréhez, mely nem volt más, mint a közeli patak. A rekkenő hőség már délelőtt is tikkasztóan hatott még a közönségre is, nem beszélve az ifjú párokról, így ez a versenyszám egy kis felfrissülést hozott nekik.  A feladat igen egyszerű volt. A patakba korábban 1000 db 5 Ft-ost szórtak, s nem kellett mást tenni, mint a kilenc vőlegénynek kihalászni őket úgy, hogy életük párja nem léphetett bele a patak vizébe. A nyertes párnak 134 db-ot sikerült összegyűjteni a menyasszony kötényébe. A feladatra maximum két perc állt a rendelkezésükre, de a versenyzők 1 perc 10 másodperc alatt teljesítették, így már nem maradt semmi a helyi gyerekeknek.


A harmadik helyszínnek a közeli Közösségi Ház lett kijelölve, ahol számot kellett adni az ifjú pároknak szakácstudományukról és arról, mennyire képesek jól és hatékonyan együttműködni. A következő három perc során a verseny hölgy tagjai pogácsát készítettek vőlegényeik segítségével, hiszen csak azokat az eszközöket használhatták, melyeket leendő uruk hozott a számukra egy közeli asztalról. A bírák pontozták, hogy időn belül készültek-e el a harapnivalók, hogy minden tésztát felhasználtak-e a versenyzők, na és persze a szépséget, küllemet is.


A következő versenyszám a Baráti Panzió kertjében került megrendezésre. A játékosok férfi tagjai egy nagy és letakart edényben kutattak öt darab tojás után, úgy, hogy nem láthatták annak tartalmát. Az a pár győzött, akik legelőször találták meg s emelték ki sértetlenül az összes tojást. Utólag mind a közönség, mind  a versenyzők megtudhatták, hogy a tojások tollal összekevert kecskeürülékben voltak elrejtve. A kézmosást követően indultunk is tovább, mert a hőség kezdett elviselhetetlen lenni.



Az ötödik versenyszámnak a Pajta-Kalamajka adott otthont. Talán ez volt az a pont, amikor is mindenkiben tudatosult, hogy itt egy hét múlva akár esküvő is lehet. Az idegek szinte már pattanásig feszültek. Ennek a feladatnak a végrehajtása is a férfiakra várt, hiszen a derekukra erősített kukoricacsövekkel kellett kedvesük lábai közé begurigatni egy lopótököt, úgy, hogy nem érhettek hozzá, csupán csak a kukoricákkal. A kijelölt táv megtételére maximum öt perc állt a játékosok rendelkezésére.


Az utolsó előtti feladat a Takarék melletti utcában zajlott. Végre eljött az idő, hogy a leendő asszonyok is összemérjék ügyességüket. A férjjelölteket sorba ültették egy székre és bekenték mind az arcukat, mind a nyakukat borotvahabbal. Párjuknak a megadott idő alatt, bekötött szemmel és egy fa spatulával kellett a lehető legszebbre megborotválniuk őket. A versenyszám végén, míg a zsűri az árnyékban pontozott, a játékosok „megfürödtek” a patakban.


A déli harangszó jelezte, hogy a játék lassan a végéhez közeledik. Az utolsó helyszín újra a sportpálya volt. A versenyzőknek egy két fős fa sílécen kellett végighaladni a kijelölt pályán, majd az adott szakasz végén a kezükben lévő pohár vizet egy edénybe önteni. A cél az edény teljes megtöltése volt, a leggyorsabb versenyzők győztek, ám ez nem  olyan egyszerű feladat, estek-keltek a játékosok a versenyszám folyamán. Ez volt a hetedik és egyben az utolsó megmérettetés, így a verseny ezennel véget ért.


A játék folyamán, ahogy telt az idő, úgy fokozódott a hangulat. Egyre gyűlt a násznép és egyre idegesebbek lettek a leendő anyósok, apósok. A jó hangulatról a játék vezetője, Badár Sándor gondoskodott. A 7 próba győzteseit a fesztivál hivatalos megnyitóján hirdették ki. Szertel Sára és Makai Zoltán örömkönnyek között vették tudomásul, hogy egy hét múlva, mint férj és feleség léphetnek a nyilvánosság elé. Ezúton is gratulálunk és sok boldogságot kívánunk Nekik!"


2 megjegyzés:

Bodzás Vendégház írta...

Csudijó lehetett, végigizgultam a kommentárt!

Palócprovence írta...

:))