Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2011. 10. 24.

Egy kis fanyalgás

Jó néhány hónap csúszással ugyan, de megjelent a HVG Ízek és kultúrák című sorozatának első néhány kötete. A török konyhával foglalkozó rész éppen akkor látott napvilágot, amikor Isztambulban jártam. 


Hazatértem után belelapoztam a könyvbe..... és meglepődtem. Nem igazán ismerem a török konyhát, de ha a legjellegzetesebb török halételt kellene megneveznem, az biztos nem a grillezett lazac lenne rukkolával  Ahogy azt sem hiszem, hogy a törökök a padlizsántekercset mozzarellával vagy gorgonzolával töltenék. Miért is tennék?! Hiszen annyiféle (finom) török sajtjuk van.

Amikor a tejszínből és mascarponéból készülő lokumról (mint csokoládés praliné) olvastam, kezdtem elbizonytalanodni: talán az olasz konyháról szóló részt tartom a kezemben? Nem. Az még nem jelent meg. 
Ezek után már meg sem lepődtem, hogy egy másik receptben bacont ajánlanak hozzávalóként. Az igaz, hogy Törökország nem muszlim ország, hiszen szekularizáció van náluk, de ettől a lakosságnak minimum 98 %-a muszlim. Így enyhén szólva fura disznóalkatrész ajánlgatása az autentikus török konyha kapcsán.

A fent említett receptvariációk biztosan egytől-egyig finomak, csak éppen semmi közük a török konyhához. Talán célravezetőbb lett volna spanyol szerzők kreálmányai helyett török recepteket felhasználni. Ha már egyszer ízek és kultúrák bemutatása a cél.

Mivel tudok olvasni, sőt, meg is értem azt, amit olvasok, ezért nem igénylem a lépésről-lépésre típusú szakácskönyveket (ezért van olyan kevés fázisfotó a blogomon is). Viszont tudom, hogy sokan kedvelik ezt. Azt azonban nehezen képzelem el, hogy olyan részletességgel kellene ezt tenni, hogy: "a zúzott fokhagymához hozzáadjuk a sót (fotó) és az olívaolajat (fotó) ". Gyengébbek kedvéért vastagon kiemelve az aktuális alapanyagot, hogy felismerjék a képen,  és egy egyszerű receptet legalább 18 fázisfotóval körítve.

A 120 oldalon 16 recept olvasható. 

5 megjegyzés:

Seafalcon írta...

Amikor olvastam, hoyg részletes fázisfotók vannak, már elhatároztam, hogy nem veszem meg.

Ezek után a HVG török konyhája nem is érdekel.

Palócprovence írta...

Nem a fázisfotók jelentik a fő problémát. A bevezető rész azért nem olyan rossz.

Annamari írta...

Engem határozottan zavar, amikor egy bizonyos témában nem járatos "szakemberek" könyvet jelentetnek meg, teleirkálják ilyen okosságokkal, mint a felsoroltak, és akkor még jónagy reklámot is csapnak neki. Még jó, hogy nálunk nem lehet megkapni, de ha mégis, akkor is kihagyom.

Elif írta...

Örülök, hogy leírtad a véleményed... én bevallom a receptekig részletes olvasásra már nem is jutottam el, mert nálam (mint valamennyire jártas emberke a török kultúrában is) már a bevezető rész elszólásai kiverték a biztosítékot. Miután a HVG-sek voltak olyan kedvesek és ingyen elküldték nekem ezt a részt, hogy megnézhessem és írhassak róla inkább nem tettem meg, hogy negatív kritikát írjak, de nemrég erre is felhatalmaztak, illetve, hogy járjak el "kedvem" szerin. Tehát a magyarországi forgalmazókat egyáltalán nem tudom elítélni, a szerzővel viszont valóban vannak gondok, illetve ugyebár a szerző háttértudásával és tapasztalatlanságával a török kultúra és konyha terén.

Palócprovence írta...

Úgy látszik, nem csak nálunk haltak ki a lektorok, de Spanyolországban is. Pedig a sorozat alapkoncepciója, az ízek és kultúrák bemutatása számomra szimpatikus.