Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 08. 11.

Aszalt szilvával töltött hús

Lányom nagy kedvence az aszalt szilvával töltöt hús - barátnője nővérétől tanulta a receptet. Készülhet csirkemellből vagy pulykamellből, én általában rövidkarajból csinálom.



Hozzávalók
  • 8 szelet csont nélküli rövidkaraj (vagy csirkemell)
  • 1 csomag magozott aszalt szilva (20 dkg-os)
  • 1 csomag szeletelt bacon (50 dkg-os)
  • őrölt fahéj
A karajt alaposan kiklopfolom, megsózom és az egymás mellé tett szalonnaszeletekre teszem, majd az egyik keskenyebb végére kerülnek az aszalt szilvák -  ez utóbbiakat megszórom egy pici fahéjjal.



A szilvás végétől kezdve szorosan feltekerem és kicsit kiolajozott tepsibe vagy tűzálló tálba rakosgatom. Akár meg is tűzhetjük a tekercseket, de nem nyílnak szét, ha a hajtott szél alulra kerül.



Sütőben vagy a tűzhelyen is megsüthető. Először körülpirítom őket az olajon, majd  1/2 pohár vizet öntök alájuk (ez csirkemellnél elmaradhat) és letakarva kezdem el sütni a tekercseket. A végén takarás nélkül fejezem be a sütést.


Jó vendégváró, hidegen talán még finomabb, mint melegen és felszeletelve is mutatós.

2010. 08. 09.

Emlékek avagy a Fény utcai piac

A változás jó dolog. Általában. Bár mindig is azt vallottam, soha nem szabad hosszú-hosszú idő után visszatérni kedvelt helyekre, mert csalódás lesz a vége. Ez a hitem ismét megerősítést nyert. Jó 30 évvel ezelőtt iskolába menet az utam nap mint nap a Fény utcai piac mellett vitt el. Szerettem reggelente elnézegetni a piaci nyüzsgést, hallgatni a piaci zajokat, a kofákat, érezni az illatokat. Azóta sem jártam erre. Most a közelben volt dolgom, gondoltam, megnézem. Ha nem tudtam volna, hogy még létezik a piac, simán elmentem volna mellette (majdnem így is).
Íme a piac épülete:

                                              fotó

A kis butikok, üzletek kusza sora felett a 3. és 4. szinten található a tulajdonképpeni piac. Talán mondanom sem kell, nagyon kiábrándítónak találtam. Lehet, hogy modern, lehet, hogy ez az elvárás mostanában egy magyar piactól, nekem akkor sem tetszik. Szeretem, ha egy piacnak legalább hangulata van, ha már úgyis a legtöbb magyar piacon ugyanazok a tucatáruk kelletik magukat.

Nem is sokat időztem, inkább megkerestem az ARBAT  boltját a földszinten, de erről majd legközelebb.

2010. 08. 08.

Vajon sült pisztráng

Úgy látszik, ez a nyár a pisztrángoké. Ha jól belegondolok, nem is ettem idén nyáron más édesvízi halat, csak pisztrángot (persze, ezt a körülmények hozták így). A pisztrángnak, ennek a lazacfélék családjába tartozó halnak számos faja van. Magyarországon szinte mindenkinek a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) jut először eszébe, amely eredetileg Észak-Amerikában volt honos és 1885-ben telepítették be Magyarországra.


Gyakran megfordulok a Billa-ban és most fagyasztott magyar pisztrángok jöttek velem szemben. 3 euró körül volt a 1/2 kilós zacskók ára, ami 2 db-ot takart. Bár nem szeretem a fagyasztott halat, mégis vettem belőle és nem bántam meg. A legegyszerűbb elkészítési módot választottam, vajban sütöttem meg őket.


Hozzávalók személyenként

  • 1 pisztráng (20-30 dkg-os)
  • 1-2 szelet citrom
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál vaj


A halak konyhakészek voltak, de lepikkelyeztem mindegyiket (a pisztrángpikkely ehető, de nem szeretem) miután kiengedtek a fagyos állapotukból. Irdalás és sózás után máris mentek az olívaolajjal elkevert olvasztott vajba sülni, de előtte még a hasukba került néhány citromszelet. Miután mindkét oldaluk megsült, tányérra kerültek és olyan gyorsan köddé váltak, hogy nem volt időm lefotózni őket.