Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 08. 09.

Emlékek avagy a Fény utcai piac

A változás jó dolog. Általában. Bár mindig is azt vallottam, soha nem szabad hosszú-hosszú idő után visszatérni kedvelt helyekre, mert csalódás lesz a vége. Ez a hitem ismét megerősítést nyert. Jó 30 évvel ezelőtt iskolába menet az utam nap mint nap a Fény utcai piac mellett vitt el. Szerettem reggelente elnézegetni a piaci nyüzsgést, hallgatni a piaci zajokat, a kofákat, érezni az illatokat. Azóta sem jártam erre. Most a közelben volt dolgom, gondoltam, megnézem. Ha nem tudtam volna, hogy még létezik a piac, simán elmentem volna mellette (majdnem így is).
Íme a piac épülete:

                                              fotó

A kis butikok, üzletek kusza sora felett a 3. és 4. szinten található a tulajdonképpeni piac. Talán mondanom sem kell, nagyon kiábrándítónak találtam. Lehet, hogy modern, lehet, hogy ez az elvárás mostanában egy magyar piactól, nekem akkor sem tetszik. Szeretem, ha egy piacnak legalább hangulata van, ha már úgyis a legtöbb magyar piacon ugyanazok a tucatáruk kelletik magukat.

Nem is sokat időztem, inkább megkerestem az ARBAT  boltját a földszinten, de erről majd legközelebb.

4 megjegyzés:

lúdanyó írta...

Nem jó irányból mentél be a piacra :) Ha a Moszkva tér felől mész, akkor a földszinten van a piac (meg az első emeleten). Először nekem is furcsa volt az átépítés után, de már teljesen megszoktam. Sok jó üzlet, stand, őstermelő működik a piacon, persze ez az első pillanatban nem látszik. Minden piacot ki kell ismerni, utána már jó érzés oda járni. Adjál neki még egy esélyt :)

Palócprovence írta...

Lehet. De a 30 évvel ezelőtti akkor is jobban tetszett...

Mirelle írta...

Mert jobb is volt. Nekem is fáj a szívem a régi piacomért....

Palócprovence írta...

Akkor érted, hogy miről beszélek.