A sztrapacska olyan régen bekerült a palóc konyhába, hogy szinte már sajátjaként tekint rá. Hagyományos módon elkészítve - hasonlóan a nudlihoz - soha nem tartalmaz tojást. A krumpli - liszt arány is hasonló, természetesen a sztrapacska nyers reszelt krumplival készül, ami kifőzése után is érezhető egy kicsit.
Hozzávalók
- 60 dkg krumpli
- 20 dkg liszt
- só
- kevés víz, ha szükséges
- a tálaláshoz: tetszés szerint túró, tejföl, húsos szalonna, savanyú káposzta, pirított hagyma, stb
A meghámozott krumplit kislyukú reszelőn lereszelem, összekeverem a liszttel. A krumpli nedvességétől függően esetleg kevés vizet adok hozzá, hogy galuskasűrűségű masszát kapjak. Forrásban lévő sós vízbe szaggatom galuskaszaggatóval (mazochisták deszkáról késsel is szaggathatják), amikor feljön a víz tetejére, akkor készen van.
Leszűrése után pici zsírral vagy olajjal átforgatom. Ízlés szerinti feltéttel tálalható. Legismertebb a juhtúrós sztarpacska vagy a savanyúkáposztával készült változat. Én leginkább tejföllel és húsos szalonnapörccel szeretem, mellé a savanyúkáposztát pedig nyersen eszem.
15 megjegyzés:
Hmmm, már egy hete sztrapacskát ennék :)
ó, a juhtúrós sztrapacska... az ám az igazi! Máris éhes lettem.
Én is nagyon imádom, volt már a héten...(illetve a múlt héten). Jó sok pirított szalonnával szeretem én is!
Nézz be hozzám kérlek, mert jól ezt aztán jól kifőztétek! :))
http://felholanyka.blogspot.com/2010/03/ujabb-dijat-kaptam.html
Hmm, nalunk is ma volt sztrapacska :) Es en sem teszek bele tojast, ahogy a felmenoim sem tettek. Es mostanra felnottem a juhturos valtozathoz, gyerekkoromban vajon atforgatva, esetleg tejfollel ettem..
Ilona
A kép előhívott bennem egy röhejes, de azért amatőrségében helyes emléket:
januárban _olaszos salátával_ töltött pirogot szándékoztam készíteni. De elbuktam a tésztánál, visszatekintve a liszteszést rontottam el. Szóval, hogy nem menjen kárba az anyag, kifőztem sztrapacskának. Hát elmonták, hogy elméletileg a sütnivaló tésztát nem szabad kifőzni. De tojásos tésztának az említett salátával tökéletes volt a számomra.
Az ilyen esetekről biztos hallgatni kéne.
Jaj! jó az új kiadvány remek. a receptet ki fogom próbálni, de szerintem tehéntúróval - nem mintha nem szeretném a juhtúrót, de egyetemista révén olcsóbb ;-)
és jobb >tápértéki rátája< is van :-P
:))
Felhőlány, köszönjük szépen! :)
Péter, sokszor a véletlenekből "sülnek" ki a legjobb dolgok! :)
Sztrapacska, hmmmm.... mindenféle ízesítésben (a juhtúró a legjobb!) és minden mennyiségben jöhet! Egyszerűen imádom!
A legelső sztrapacskámat Szlovákiában ettem, Aggtelekről átbuszozván. Felejthetetlen volt!
apropó: nálunk "gancsosnak" hívják! ;-)
Én úgy is szoktam, hogy sima nokedlit készítek /nem mindig van időm krumplit reszelni /és úgy rá a juhtúró,jól összekeverve, sok tejföl és sok szalonnapörc a zsírjával.Elhihetitek, így is finom.
Minden mennyiségben nagyon szretnivaló étel.
Palócoknál nem sztrapacska, hanem haluska :)
Galagonya, nagyanyám így hívta, de ahol most élek, itt is más ételt takar a haluska, majd erről is írok! :))
szerintem reszelni is mazochizmus. én a robotgépbe teszem a krumplit. :)
Liliana
Csak egy javaslat, kettő, vagy több lesz belőle. Miután én magam is ősi palóc családból származom és magamat is annak tartom javasolnám mindenkinek, ahogy nagyapám ette harcsa, csirke, disznó, vagy marhapörkölttel is próbálja ki. Az sem okoz problémát, ha a krumpli a reszelés után kissé megsötétedik és szint ad a "nokedlinek", még az ize is más lesz. Én többek közt így szeretem igazán juhtúróval (brinzával), gazdagon tejfellel szalonnával és annak zsírjával megfrecskelve. Gyerekként azt mondtam: kicsit büdös, de nagyon jó! Ha a tésztát összekeverjük a tejföllel összekevert (higított)túróval és úgy még sütőben, kemencében átsütjük egy újabb csodát ismerhetünk meg. Ez mind a sztrapacska változatai palóc módra, hogy ne legyen véletlenül sem unalmas! Kovács Tamás
A tésztába is kell só vagy csak a főzővízbe?
Igen, ezért szerepel a tészta hozzávalói között a só.
Megjegyzés küldése