Szent Mihály hava

Szent Mihály havának névadója Mihály arkangyal, az égi seregek vezére és a halott lelkek kísérője (ezért jelenik meg  kezében karddal és mérleggel  középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken). 

A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik szeptember 29. - Szent Mihály napja. Részben egyházi ünnep, de egyben a mezőgazdaságban a gazdasági év fordulója is.

fotó: innen

Az egyház e napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik, aki a legenda szerint az olaszországi Gargano hegyen jelent meg, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de különösen Dél-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján a chiliasmus időszakában lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólója is. Temetőket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt.

Az Utolsó Ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfély, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya, a Szent Mihály lova elnevezése. Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova.

fotó: innen

E nap Európa-szerte ismert pásztorünnep. A Szent György-napkor (április 24.) legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, a "váltakozás" időpontja is volt. Ekkor léptek szolgálatba az új pásztorok, juhászok, mivel Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel őket - vagy újból elszegődnek a régi gazdához vagy új gazda után néztek. Így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek.

"Kikeletkor, Szent György napkor

Minden ember lehet pásztor

De már ősszel, számadáskor,

Az az ember, ki beszámol."

A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt:

"Mikor a szógát fogadják
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor megkapják,
Csak főtt krumplival táplálják."

Régen ezen a napon kezdődött a szüret, amit Simon-Júda napjáig (október 15.) befejeztek. Szent Mihály napja után kezdték a kukoricát törni. És e nappal megkezdődött a lakodalmak őszi időszaka, mely Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Szent Mihály napjához női munkák tilalma is kapcsolódott: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

A természetben, az időjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség tájára esik. "Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár." Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Így úgy tartják, hogy aki Szent Mihály napján gatyába öltözik vagy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot - vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

Számos időjósló hiedelem ismert Szent Mihály-napra vonatkozóan. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög. Bácskában úgy mondták:

"Szent Mihálykor keleti szél

Igen komoly telet ígér".

Szeptember 29. után megszakad a fű gyökere, már nem nő, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.” Megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.

Ha Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret.

Forrás:

Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium
Csáky Károly: Szent Ivántól Erzsébet-napig
Magyar néprajz VII.
Magyar Néprajzi Lexikon
Szendrey Zsigmond: Őszi jeles napjaink