Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 08. 23.

Almaleves kovászos uborkával

A kovászos uborka krémleves juttatta eszembe Judy Ridgway receptjét, amit közel 18 éve készültem már kipróbálni, de valahogy mindig elmaradt. Az 1992-es Vegetáriánusok könyve című kötetében jelent meg (eredeti címe Vegetarian Delights)  magyar almalevesként. Ridgway balatoni élményeként emlékezik erre a rendkívüli magyar specialitásra (bevallom én akkor hallottam róla először), amit az egyik tóparti étteremben fogyasztott.


Hozzávalók
  • 2 evőkanál olaj
  • 2 fej vöröshagyma felvágva
  • 1 gerezd reszelt fokhagyma
  • 4 alma felkockázva
  • 1 piros paprika apróra vágva
  • 2 nagy kovászos uborka felkockázva
  • csipetnyi őrölt pirospaprika
  • 7,5 dl zöldségleves
  • 1 kis doboz tejföl (1,5 dl)
  • a díszítéshez: snidling
A hozzávalókat a őrölt paprika, a zöldségleves és a tejföl kivételével pároljuk néhány percig az olajon, adjuk hozzá  paprikát és a levest, majd főzzük 20 percig. A tűzről levéve keverjük el benne a tejfölt és snidlinggel díszítve szobahőmérsékleten tálaljuk. Leginkább a rozskenyér illik hozzá. 


6 megjegyzés:

trendo írta...

Mi magyarok, miközben két féltéglával verjük mellünket, hogy milyen okoskák és tehetségesek vagyon, csak a gonosz külvilág mindig összeesküszik ellenünk... könnyedén megfeledkezünk minden dologról, amit kitalálunk, amit mi hozunk létre. Nem azért mondom, de sok éve készítek én is "kovi ubis" levest, tán jobbat is, mint aminek a receptje most futótűzként terjed a gasztroblogokon és/vagy a menő éttermek étlapjain :) Csak én azt hittem, hogy az én sváb hagyományokban és persze a szükségben gyökerező receptjeimet még akkor is "szégyellni" kell, mikor az mindenkinek ízlik, hiszen olyan "szegényesek". Most meg azt látom, hogy dúsgazdagok csinálnak kérészéletű divatot belőle. :) Egye fenyő, ilyen az élet... nem is nyűgösködök! Remélem, Te sem neheztelsz meg humoros szösszenetemért, amit a Gastrodamus blogon közzé tettem (a gasztroblogon és -boxon is fent van már talán) Hiszen sorsunk közös :)

Mónika írta...

Nagyon különleges! El fogom készíteni.

Palócprovence írta...

Trendo,divatok, trendek jönnek-mennek, de szerencsére a jó öreg magyar konyha (és persze a sváb is) marad! Még akor is, ha manapság "trendi" szapulni és sokan mindenáron meg akarják reformálni.
A szösszenetet pedig tetszik! :)

Palócprovence írta...

Mónika, és ami a különlegességnél sokkal fontosabb - finom! :)

Nem vagyok mesterszakács írta...

Örülök, hogy bevonzott a levesed:-)
Bevallom, még csak nem is hallottam hasonló levesről, ezért nagyon izgatott, hogy hogyan készítetted el.
Hááááát igen. Ez a leves leturmixolva egy másik oldalon már kapott volna egy Oscar jelölést, vagy Goldenblogot......
Nekem így hagyományosan, rusztikusan tetszik:-)
(rókagombakrémlevest főztem ma, lebuktam? :-D

Palócprovence írta...

Viszolygok a krémlevesektől - ne vedd a szívedre! :)) Ha tehetem, nagy ívben elkerülöm őket, már csak ezért sem készült ez a leves bébipapi formában. Na meg azért sem, mert most egy az egyben az eredeti receptúra szerint dolgoztam.