8 éves volt a lányom, amikor elkezdtük közös utazásainkat, csak úgy kettesben. Az évek során gyakran emlegette, ha majd dolgozni kezd, ő fog engem elvinni világot látni. És megtörtént! Tavaly ősszel munkába állt, karácsonyra pedig nem kis meglepetésemre egy közös utazást kaptam Lisszabonba, némi kitérővel Párizsba.
Így egy januári nap útra keltünk, hogy elrepüljünk a meleg tavaszba. Eljátszottam a gondolattal, hogy örökre ott maradok (ahogyan az már Rómában és Isztambulban is megtörtént - emlékeztetett rá a lányom). Még biztosan mesélek majd az ottani élményeimről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése