Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2016. 09. 15.

Még mindig fémfestéket a fára!


Már írtam róla, hogy mennyire bevált a fémfesték közvetlenül a fára kenve. Az évek múltával sem csökkent a Hammerite iránti rajongásom. Tavaly egy lakkozott bútoron is kipróbáltam és ott is hozta a várt  hatást.


A retro kisbútort egy karitasz boltban vásároltam 6 euróért. 


Semmi kedvem nem volt a vastag lakkréteg lecsiszolásához vagy egyéb drasztikus módszer alkalmazásához. A lustaság fél egészség, így csak egy finom csiszolópapírral éppen hogy átsimítottam a felületet. Portalanítás után rögtön rákentem a festéket (most szürke lett a nyerő).


A második réteg már kiadta a jellegzetes kalapácslakk hatást.


A lábakra króm dekorációs festék került (spray).


IKEA fogantyúk tették tökéletessé az összhangot.


Az elkészült szekrény az irodámban kapott helyet. Illik a poszterhez a falon, amit a jó fej kollégáim tettek fel (mert ugye én szédülök).




4 megjegyzés:

duende írta...

Köszi, adtál egy jó tippet! :)

Palócprovence írta...

:)

melcsilla írta...

Szuper ötlet!!! Visszanéztem a nyári konyha asztalodat is, remek lett az is! Alkalom adtán teszek én is egy próbát ezzel a festékkel.

Névtelen írta...

A gyakorlat igazolta remek ötlet. :) Elolvastam a régebbi postot, a kültéri használat miatt külön köszönet!
Brigi