Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2011. 11. 07.

A kardamom

A kardamom - elaichi - (Elettaria kardamum W.M.) a gyömbér rokonságába tartozik és száraz, halványzöld toktermése, amiben barnás, feketés magocskák rejtőznek a tulajdonképpeni fűszer. Nem azonos a fekete kardamommal (Amomum subulatum)!



Dél-Indiában és Srí Lankán őshonos, az indiai illatosabb - édeskés, kámforos, eukaliptuszra emlékeztető aromájú, enyhén csípős. A termést zölden, érés előtt, de már teljesen kifejlődve szedik, majd szárítják. Inkább egész kardamomtokokat vásároljunk, mert egyrészt az őrölt gyorsan veszít a minőségéből, másrészt sokszor nem csak a magokat, de a tokokat is beleőrlik (az nem tartalmaz illóolajokat).

Az indiai konyha, de az arab is elképzelhetetlen nélküle, a skandinávok is igen kedvelik. Több fűszerkeverék (curry, garam masala) fontos összetevője.

Serkenti a szívizmok működését, neve is valószínűleg innen ered (görögül: kardia = szív, amomum = fűszer). Javítja az emésztést, szélhajtó. Köhögés és fejfájás ellen is alkalmazzák.

Semmivel nem helyettesíthető, ezért inkább hagyjuk ki a receptből, ha nincs kéznél (de aromája hiányozni fog). 
Egyik kedvencemnek, a Pahlavanak is lényeges szereplője. 







Nincsenek megjegyzések: