Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 02. 28.

Egy régi reggeli, avagy a héjában sült krumpli


A régi időkben gyakori reggeli volt a parasztkonyhán a héjában sült krumpli. Persze, akkoriban nem vajjal és póréhagymával fogyasztották, hanem leginkább csak magában, módosabb helyeken némi zsírral, esetleg túróval.


Kemencében vagy a sparheltban sült a téli hónapokban. Gyakran adták a gyerekeknek kézmelegítőnek iskolába menet a fagyos reggeleken (akkoriban nem volt kesztyű), amit persze meg is ettek a végén.


Én már a sütőben sütöm, addig, hogy a külseje megpiruljon, a belseje pedig puhára süljön (ehhez nagyjából egy óra kell 200 fokon). Én szeretem héjastól enni, de aki így nem szereti, le is húzhatja róla. Só, vaj, némi hagyma (tetszés szerinti) – csak ennyi kell és már ehetjük is.


8 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Vagy egy kis fagyos szalonna; vagy savanyú káposzta, házi ütött olajjal!
mmmmmmmmmm
És a héjában sült krumpliról nekem is csak a Dédszüleim sparheltja jut eszembe :)

Névtelen írta...

Hú de sokszor ettünk mi is kisgyerekkoromban! Nálunk a sparheltet masinának hívták. Nagymamám egy konyharuhába bugyolálta a megsült krumplikat pár percre, így jobban lejött a héja, aztán libazsírt vagy kacsazsírt kentünk rá és csipkebogyó teát ittunk hozzá. Fenséges volt. Eszter

Palócprovence írta...

Zsuzsa, Eszter, örülök, hogy szép emlékeket ébresztettem! :)

Czkriszta írta...

Hűűű, én is de szerettem a nagy, kövér dunna alól kibújni, hogy ilyen finomságot reggelizhessek!

Palócprovence írta...

:))

Anikó írta...

Az én nagymamáméknál, amikor téli szünetben náluk voltunk, vacsorára volt a sütőben sült krumpli, vajjal vagy libazsírral és olajos-hagymás-savanyúkáposzta volt hozzá, rumaromás forró teát ittunk mellé, majd utána az esti mesét követően mentünk a hatalmas dunna alá aludni.Már megettem a kenyerem javát, de máig az életem egyik legfinomabb, leghangulatosabb, legbékésebb, vacsoraemlékeként őrzöm:-))))

Czkriszta írta...

Nem mertem leírni, de a nagymamám (aki most 91 éves)anno mindig tett a teánkba egy kiskanál pálinkát.Nagyon szerettük a testvéreimmel. ui.: ma absztinensek vagyunk!

Névtelen írta...

Nálunk lórban (a sparhelt - masina sütő részét hívják így) sült kumpér'-nak vagy krumplinak hívják, füstölt szalonnával, füstölt kolbásszal, füstölt sonkával a legjobb, de kinek hogy... Van aki tejföllel szereti. Speciel én házi ketchuppal is nyakon szoktam önteni. :)