Szent Iván havában
Péter-Pál napja (június 29.) nem csak egyházi ünnepnap, hanem az
aratás kezdő időpontjaként számon tartott jeles nap is volt. Úgy
tartották, hogy ezen a napon megszakad a gabona töve (már nem nő,
csak érik), így már lehet aratni. Természetesen nem e napon,
hiszen dologtiltó nap volt. Ekkor tartották az aratók miséjét, a
pap megáldotta az eszközöket és az aratókat is.
kaszamegáldás 1938
Az első levágott búzaszálaknak nagy jelentőséget tulajdonítottak, jóslásra és termékenységvarázslásra, betegségek elhárítására használták.
A kisebb földterületű
gazda a családjával, esetleg részesaratókkal aratott, de a több
holddal (1
magyar hold = 1200 négyszögöl = 0,4320 ha) rendelkező kisgazdák
aratókat fogadtak.
aratók 1944
Az
aratók felfogadását az aratóáldomás (általában pálinka)
pecsételte meg, hagyományos időpontja farsang volt. Fizetségük az ebéd és vacsora mellett a termés tizede volt.
cséplés 1943
Forrás: Csáky Károly – Szent Ivántól
Erzsébet-napig
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése