Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 05. 07.

Majdnem ratatouille avagy a görögsaláta metamorfózisa

Még a hétvégén készült ez a majdnem francia lecsószerűség, amikor is bőven maradt a görögsaláta alapból, amit sajnáltam kidobni. A görögsaláta csak frissen jó, másnapra elveszíti az üdeségét, senki nem kívánja már. Ratatouille-nak viszont még alkalmas volt, igaz, így a padlizsán kimaradt belőle (bár egyébként sem szoktam beletenni, mert nem nagyon kedvelem) és a cukkinit is az uborka pótolta. Az íze valahol a francia és a magyar lecsó között volt.


A ratatouille egy hagyományos francia egytálétel, nevezik mediterrán vagy francia lecsónak is. Provence-ból származik és különösen Nizzaban népszerű.

Néhány evőkanál olivaolajon megpároltam 2 fej felaprított hagymát, ebbe került a görögsaláta (paradicsom, paprika, uborka, zöldhagyma). Együtt pirítottam kicsit, fűszereztem (só, bors, provence-i fűszerkeverék, fokhagyma, pirospaprika) és egy pici vízzel is felöntöttem. Amire megpuhult, a felesleges víz is elfőtt róla.

2 megjegyzés:

napmátka írta...

Én még sosem ettem /csináltam ilyet, de a benne lévők alapján csak jó lehet! Ráadásul a lecsóféle ételeket nálunk én szeretem!

duende írta...

Náunk is gyakran készül, cukkinivel is, padlizsánnal is, isteni finom! :)