Az évszakokhoz igazodó, helyi terményeket felhasználó étkezés nem újkeletű dolog, még néhány évtizeddel ezelőtt is a mindennapok részét képezte, különösen vidéken. A hűtők és fagyasztók elterjedése, a szállítás meggyorsulása és a jobb anyagi helyzet mára felborította ezt a rendet.
Régebben a palócok a téli időszakban csak kétszer étkeztek egy nap, szemben a nyári háromszori, olykor négyszeri étkezéssel. Télen rövidebbek a napok, a ház körüli munkák nem igényeltek annyi energiát, mint a nagy nyári munkák. Még a XX. század elején is csak a módosabbak engedhették meg a napi háromszori étkezést.
A reggelit 8-10 óra között volt, miután ellátták az állatokat. Általános szokásként az előző esti maradékot fogyasztották el, de ha nem volt maradék, akkor is gyakran főtt ételt ettek (rántott leves, köménymagos leves, krumplileves), módosabbak hurkát sütöttek.
A főétkezést 4-6 óra között fogyasztották el, a nap jellegének megfelelően: szerda, péntek tésztás nap, kedd, csütörtök, vasárnap húsos nap volt. Bár télen a húsos napokon sem főztek mindig húst, ezt többnyire csak gazdahelyen tudták betartani. Általában babot, káposztát, krumplit ettek, a tartósított húsféléket a nagy nyári munkák idejére tartogatták.
Hétfőnként a vasárnapi maradékok kerültek sorra vagy ez is tésztás nap volt. Szombaton már a vasárnapra készültek, így csak valami könnyűt ettek.
Az ételek gyakoriságát nézve a fő táplálék egyértelműen a kenyér volt, utána bab, krumpli, főtt tészták, káposzta lehetne a sorrend. A húsok közül a sertésnek volt a legnagyobb jelentősége, mely húsának nagy részét és szalonnáját és háját is felfüstölték.
Fotó:
Forrás: Cs. Schwalm Edit - A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
Régebben a palócok a téli időszakban csak kétszer étkeztek egy nap, szemben a nyári háromszori, olykor négyszeri étkezéssel. Télen rövidebbek a napok, a ház körüli munkák nem igényeltek annyi energiát, mint a nagy nyári munkák. Még a XX. század elején is csak a módosabbak engedhették meg a napi háromszori étkezést.
A reggelit 8-10 óra között volt, miután ellátták az állatokat. Általános szokásként az előző esti maradékot fogyasztották el, de ha nem volt maradék, akkor is gyakran főtt ételt ettek (rántott leves, köménymagos leves, krumplileves), módosabbak hurkát sütöttek.
A főétkezést 4-6 óra között fogyasztották el, a nap jellegének megfelelően: szerda, péntek tésztás nap, kedd, csütörtök, vasárnap húsos nap volt. Bár télen a húsos napokon sem főztek mindig húst, ezt többnyire csak gazdahelyen tudták betartani. Általában babot, káposztát, krumplit ettek, a tartósított húsféléket a nagy nyári munkák idejére tartogatták.
Hétfőnként a vasárnapi maradékok kerültek sorra vagy ez is tésztás nap volt. Szombaton már a vasárnapra készültek, így csak valami könnyűt ettek.
Az ételek gyakoriságát nézve a fő táplálék egyértelműen a kenyér volt, utána bab, krumpli, főtt tészták, káposzta lehetne a sorrend. A húsok közül a sertésnek volt a legnagyobb jelentősége, mely húsának nagy részét és szalonnáját és háját is felfüstölték.
Fotó:
Forrás: Cs. Schwalm Edit - A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
6 megjegyzés:
Tényleg nagyon egy srófra jár az agyunk :) Hasonló témájú bejegyzéssel készülök, csak Békés megyéről.
És nekem is van egy "különleges" palacsintám - most már fotóval is! Hamarosan következik az is.
:))) Várom!
Nagyon szimpatikus a blogod! A bemutatkozásod is olyan emberi...
Köszönöm szépen Szera! :)))
Nagyon jó ilyen tanulságot és érdekes dolgokat olvasni! Szeretem olvasni a blogodat! Köszi!
Én köszönöm Lilla!
Megjegyzés küldése