Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 01. 17.

Nana fokhagymalevese

Úgy vagyok a fokhagymával, mint Jamie Oliver az édesköménnyel, épp' csak édességekbe nem teszek belőle. Kis családom elég jól tolerálja eme vonzalmamat, de a fokhagymaleves már kiveri náluk a biztosítékot. Egyedül csak félig vegetáriánus Nana kutyánk lefetyeli lelkesen (nem mondhatom, hogy a kutya sem eszi a főztömet). Nanával egyébként nagyon hasonló az ízlésünk, például mindketten rajongunk a jóféle csokikért, nyári nagy kedvencünk a kapros tökfőzelék és egyikünk se fogyaszt kutyatápot semmilyen formában.



Joanne Harris könyveiről már írtam. Tőle származik ennek a levesnek a receptje, amin csak annyit változtattam, hogy víz helyett csontlevet használtam. Ez a csontlé most csirkemellcsontból frissen készült, de 5 dl-es adagokban mindig van a fagyasztómban valamilyen csontlé vagy húsleves. Szükség szerint használom, akár fagyottan is.

Hozzávalók
  • 5 fej fokhagyma
  • 4 evőkanál olivaolaj
  • 1 evőkanál liszt
  • 1,5 liter csontlé vagy víz
  • tengeri só
  • frissen őrölt bors
  • néhány szál kakukkfű
  • 1/2 csokor petrezselyem
Az egészben hagyott, héjas fokhagymákat keresztben elvágom, vágott felével lefelé tűzálló edénybe teszem az olivaolajjal együtt. Lefedve 140 fokon 1 órát sütöm. Kicsit hűlni hagyom és a megpuhult belsejét kinyomom egy fazékba az olajával együtt. Megszórom a liszttel, átforgatom, kicsit pirítom és felöntöm a csontlével. Fűszerezem és vagy 10 percig főzöm. Megszórom a finomra vágott petrezselyemzölddel.

Az eredeti recept szerint cérnametélttel kellene tálalni, de én jobban szeretem pirított kenyérkockákkal vagy levelestészta betéttel.


11 megjegyzés:

Gabah írta...

Óóóóóóó, de tündér ez a kuty!
Azt hiszem, Artúrnak is tetszene ;-)

Palócprovence írta...

:D Köszönöm Nana nevében is. Neki is tetszene Artúr. Jut eszembe, mikor lesznek új képek?

Balzsam írta...

Azt hiszem Nanával nagy cimborák lennénk... :-)

duende írta...

Jaj, de édes, szép és okos! :-)

A levesrecept is izgalmas, így még sehol sem olvastam. Én csak olyanokkal találkoztam, hogy a nyers fokhagymát lereszelni, úgy megfuttatni olajon. Egyébként, beszállok a lefetyelésbe. Nagy kedvencem a fokhagymakrémleves. És én sem eszem kutyatápot. :-))))))))
Ó, és hoopppá! A kapros tökfőzelékről meg vagy jót, vagy semmit! :-)

Palócprovence írta...

Szerintem is, Balzsam! :)

Palócprovence írta...

Hát igen, Dunede, a tökfőzelék megosztja a világot! :)

Házisárkány írta...

Tökfőzelék:bárki csinálja,vallatni lehetne vele!
Nana:de édes!Szerintem jóban lenne az én kutyuskáimmal!!!

Palócprovence írta...

:D
Biztos vagyok benne!

Lilla írta...

Nagyon aranyos ez a kis kutyus, nekünk is volt három, de sajnos 2 éve elment már az utolsó is! Most már megint elég erősen gondolkodunk az után pótláson. Bár van két házi cicánk akik, teljesen uralják a családot:)
Egyébként az én dobermannom is mindig ágyban aludt, és mindig friss öblítő illata volt:)megtudom érteni a Tiédet, ott van a legjobb helye, a gazdi mellett!!!

Palócprovence írta...

Jó tudni, hogy nem csak mi kényeztetjük így el. Szerintem, akinek már volt kutyája, nem tud hosszútávon kutya nélkül élni. Előbb-utóbb Nektek is lesz! :)

Névtelen írta...

egy újabb kölcsönvett recept