A szállodák nem alkalmasak az egyiptomi konyha megismerésére, bár kairói szállodánk e téren is elkényeztetett bennünket. Hurghadai szállásunkon azonban igyekeztek a biztosra menni, így a nemzetközi konyha unalmas, ízetlen fogásait kaptuk. Minden nap rizs, krumplipép, főtt spagetti, némi marharagu képezte a felhozatalt, szigorúan só és fűszerek nélkül. Csak a natúr párolt és nyers zöldségek hoztak némi változatosságot, meg néha egy kis párolt hal. Bár reggelire volt főtt bab is, de ez reggelente nem hozott lázba. Ahogy elnéztem, csak mi hiányoltuk az ízeket, mindenki más lelkesen lapátolta magába a hatalmas mennyiségeket. Ilyenkor egy megoldás van, más, autentikus forrást kell keresni.
Ez nem is olyan egyszerű, Sekkalában ugyan valamennyi gyorséttermi lánc képviselteti magát és mindenféle nemzet étterme megtalálható, kivéve az egyiptomit. Így irány Dahar. Az utcai étkezések terén elég bevállalós vagyok, ám hamar rá kellett döbbennem, hogy az itteni lehetőségek nem az én edzetlen európai gyomromnak valók.
Szerencsére azonban ráakadtunk a Pita Sphinx Restaurantra, ahová többször betértünk és mindig finomakat ettünk. Kedvencünk a falafel volt, ami lóbabból (hívják disznóbabnak is) készült. Pita járt mellé
és különféle szószok.
és különféle szószok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése