A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör
legjellegzetesebb szokása volt, Luca napjától karácsony böjtjéig
jártak a betlehemesek. A karácsonyi misztériumjáték
(vallásos színjáték) nevét Jézus szülővárosáról,
Betlehemről kapta, eredete a kereszténység első századaira
vezethető vissza. Első magyar írásos emléke a XVII. századból
maradt fent, és egy palóc faluból, a Nógrád megyei Ecsegből
származik. A betlehemes játék négy típusa (erdélyi,
alföldi-felső-tiszai, dunántúli, felföldi) közül most a
palócokéról (felföldi típus) ejtek néhány szót.
A bibliás betlehemesnek is nevezett játékban
angyalok, pásztorok (köztük a süket öreg pásztor és a tréfás
Kubo bojtár) és a szamár szerepeltek, de volt, ahol feltűnt Mária és József
alakja is.
A másik változat, a pásztorjáték, a pásztorokra
helyezte a hangsúlyt.
A betlehemesek járták a falut, beköszöntek
a házakhoz, vitték magukkal a betlehemet (a szimbolikus istállót).
A játékot a gazda étellel, itallal vagy pénzzel köszönte meg.
1 megjegyzés:
Jaj de szep irasok es gyonyoru receptek vannak itt!
Veletlenul vetodtem ide de rogton el is mentettem magamnak a blogodat.
Rengeteg szepet es erdekes meg hasznos irast latok, ezeket feltetlenul vegig kell olvasgatnom. Koszonjuk1
Boldog Karacsonyt kivanok!
Megjegyzés küldése